Századok – 1966
Történeti irodalom - Tyrowicz; Marian: Towarzystwo demokratyczne Polskie 1832–1863 (Ism. Kovács Endre) 194
TÖRTÉNETI IRODALOM 195 impozáns munkája, melynek célja, hogy minél teljesebb képet nyújtson a Demokrata Társaság tagjairól és munkásságukról. Ha figyelembe vesszük a Társaság tagjainak a 40-es évektől elért hatalmas számbeli növekedését és azt a körülményt, hogy 1831 —1863 között a lengyel összemigráeiónak mintegy fele beletartozott a Demokrata Társaság valamelyik szekciójába, úgy képet alkothatunk magunknak ax-ról a fáradságos munkáról, melyre a könyv szerzője vállalkozott. Az előttünk fekvő biobibliográfia a korra vonatkozó levéltári és nyomtatott irodalom leggondosabb számbavételével készült el. Kiterjeszkedik a Demokrata Társaság minden olyan tagjára, aki akár hosszabb időn át, akár csak átmenetileg a szervezet keretébe tartozott; közli a források egybevetése alapját) rekonstruálható életrajzot, ami a vezető személyiségek esetében több oldalra kiterjedő, igen alapos ismertetést tesz ki. A szereplők életrajzi adatai körül aprólékos szövegkritikai módszerrel teremt rendet, a korabeli feljegyzések adatait mindenkor szigorúan megrostálva. A hatalmas apparátussal elvégzett munka eredményeként a korabeli irodalomban, újságközleményekben, levelezésben előforduló nevek mögül többé-kevésbé kikerekedik az életrajzi összefüggés, ami mérhetetlenül meg fogja könnyíteni azoknak a történészeknek a munkáját, akik a jövőben a lengyel emigrációval kívánnak foglalkozni. A munka emellett teljes részletességgel tartalmazza a szereplő személyek irodalmi munkásságát is, valamint az egyes szereplőkre vonatkozó irodalmat. Ezzel a szerző a feltárt biográfiai és bibliográfiai adatok kontrollját is lehetővé teszi az olvasóknak. Tyrowicz minden elismerést megérdemlő műve nem kíván történeti feldolgozást nyújtani, ez nem is feladata, de e könyv azt bizonyítja, hogy egy sokoldalúan elkészített életrajzi bibliográfia milyen kitűnő lépcsőfok lehet a történeti feldolgozáshoz; e könyvből is olyan sok belső összefüggés tárul az olvasó elé, hogy máris sokat megtudunk a Demokrata Társaság életéről, méreteiről. E nagyszabású előkészítő munkálat után bizonyára nem késlekedhetik soká a jelentős emigrációs szerv történetének monografikus feltárása sem. Számunkra külön értéket képviselnek a munka magyar vonatkozásai, melyekkel lépten-nyomon találkozunk a könyvben. A szerző felsorakoztatja az 1848—49. évi magyar szabadságharc lengyel résztvevőit, amennyiben életük valamelyik szakaszában a Demokrata Társaság tagjai közé tartoztak. E nevek egy része már 1848 előtt kapcsolatba került ezzel az emigrációs szervezettel, de többségük — mint a mű adataiból kiderül — 1849 után keresett összeköttetést a lengyel emigráció legszélesebb tömörülésével; egy jó részük éppen Sumlában, ahol a Towarzystwo Demokratyczne-nek nagy létszámú szervezete működött a magyarországi lengyel légió tagjai között. Tyrowicz könyve alapján persze túlzás volna arra következtetni, hogy a demokratikus szervnek ez a létszámgyarapodása a magyar forradalomban való részvétel közvetlen ideológiai befolyására történt. Sokkal valószínűbb, és erre e könyv adatai is utalnak, hogy a magyar szabadságharcban résztvevő lengyel légió ideológiai összetételében már eleve a demokratikus elemeké volt a túlsúly. Ilyen eredményre kell jutnia legalábbis annak, aki a lengyel légió Wysocki emlékiratában közreadott névsorát2 egybeveti Tyrowicz munkájának idevonatkozó címszavaival, melyek világosan elárulják, hogy a légió tisztikarában és a legénység között is nagy számban foglaltak helyet a Towarzystwo Demokratyczne tagjai. Tyrowicz bibliográfiája alapján most már képet alkothatunk magunknak a magyar szabadságharc lengyel résztvevőinek múltjáról is, látjuk, hogy a demokrata ideológia hogyan függ össze a szereplőknek az 1830 — 31. évi lengyel nemzeti felkelésben ós az emigráció mozgalmaiban elfoglalt helyzetével s módunk van egyes kiemelkedőbb katonai személyiségek életútjának áttekintésére mind 1848 előtt, mind a forradalom után. Szabadságharcunk lengyel szereplőinek ez a nagyobb időbeli perspektívában való megmutatása mindezideig hiányzott a kérdéssel foglalkozó irodalomból, a lengyel légió tagjainak ideológiai hovatartozása kérdésében teljes bizonytalanság uralkodott, és az eddigi feldolgozások szerzői néhány vezető személy — Wysocki, Bulharyn, Falkowski, Dembinski, Bem stb. — kivételével nem foglalkoztak a légió tagjainak felfogásával. A demokratikus elem nagy száma viszont arra vall, hogy a magyar szabadságharcban való részvétel az esetek nagy részében szerves folyománya, volt a lengyel emigráció korábbi ideológiai fejlődésének; egyben az is világosan látható, hogy a szabadságharc katonai bukása sem jelent ideológiai törést a lengyel demokratikus emigráció soraiban, nem okoz meghátrálást, sőt a Demokrata Társaságba való jelentkezés a törökországi emigrációban valósággal tömegméreteket ölt, ami annál is inkább méltánylandó, mivel a Czai'toryski Adam herceg és konstantinápolyi főügynöke, Michal Czajkowski által irányított monarchists emigráns tábor régi és kipróbált szervezettel bírt a Keleten. A Sumlában szervezkedő lengyel demokrata emigráció zöme a következő években Franciaországban kötött ki. 1 Pamietnik Generala Wysockiego l czasów kampanii wçgieiskiej. Warszawa. 1899, 141 — 160. I. 13*
