Századok – 1966

A történelemoktatás kérdései - Csatáry Mária: A Magyarország törtéente I–II. köt. iskolai felhasználásáról 162

„A MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE" ISKOLAI FELHASZNÁLÁSÁRÓL 163 haladásért vívott harcok történetét és a külső hódítók ellen a magyar állam fennmaradásáért, függetlenségéért folytatott küzdelmeket. A gazdasági-társadalmi és politikai történet mellett figyelmet fordít az egyes korszakok kulturális fejlődésének rajzára is. Ha a gimnázium IV. osztályában tanítunk, ez utóbbi tényezőre kell különösen felfigyelnünk. A középiskolai történelemtanítás teljességéhez is hozzátartozik ugyanis a művelődéstörténet, a művészet- és irodalomtörténet, de а IV. osztályos tankönyvből ez hiányzik. Ennek vázolása legalább egy-egy tanítási egység befejezésekor, összefoglalóismétlő órán, amikor már egy meghatározott szempont szerint tekintjük át, vagy bővítjük az adott korszakra vonatkozó ismereteket, —- kitűnően megoldható a kézikönyv segítségével. Még néhány szót a Magyarország története c. könyvről általánosságban. Az I. kötet fejezetei bemutatják a föld ós a nép történetét a honfoglalás előtt, a honfoglalástól Mohácsig terjedő időszakot, majd a három részre szakadt ország életét a szatmári békéig. A kötet utolsó fejezetei Magyarország helyzetét ábrázolják a Habsburg-birodalom rendszerében, ismertetik a polgári átalakulásért indított küzdelmeket а XIX. század első felében, s az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc történetével zárul a kötet. Az 542 oldal terjedelmű II. kötet a szabadságharc bukását követő önkényuralom időszakának ismertetésével kezdődik. A dualizmusnak a kiegyezéstől a forradalomig terjedő korát két nagyobb fejezetben tárgyalja; az első az 1890-ig terjedő periódust foglalja össze, a második a dualizmus válságát, a Monarchia bomlásának korát ábrázolja. Részletesen ismerteti a könyv az 1918. évi polgári demokratikus forradalom, majd a Tanácsköztársaság történetét. A következő fejezet tárgya az ellenforradalmi rendszer második világháborúba torkolló uralmának története. A kötet a felszabadulás és népi demokratikus fejlődésünk rajzával végződik. Ha azt a kérdést vetjük fel, hogy viszonylag miért nem részletesebb történelmünk 1948-tól napjainkig terjedő ismertetése, akkor önmagunk is megtaláljuk rá a választ: történészkutatóinknak 1948-ig sikerült tisztázniok a magyar népi demokrácia történetének legbonyolultabb kérdéseit kielégítő módon. A közel 1300 oldalas művet hogyan használjuk mindennapi munkánkban? A legjobb megoldásnak az látszik egy tanév tapasztalata alapján, hogy óráról-órára a tan-| könyvi fejezet mellett elolvassuk a kézikönyv idevonatkozó részét. A Rákóczi-szabadságharc történetének megtanítására pl. általában a humán osztályokban 4 órát fordíthattunk, amelyet egy-két összefoglaló óra követett. A „Magyarország történ été"-ben a szabadságharc történetét az I. kötetben találjuk meg (295 — 316. oldal). Ezt a 20 oldalt egyszerre, előre kellett, hogy elolvassuk, aztán ennek alapján óravázlatunkat néhány adattal kiegészítettük és a zsibói csata vázlatával még szemléletesebbé tettük magyarázatunkat. Nagyszerű képet rajzolhattunk a pataki végzésről. Fel is olvastuk a könyv szövegét: „Rákóczi 1708 végére országgyűlést hív Sárospatakra. Főtisztek, mágnások, szenátorok és megyei követek mellett hivatalosak a hadak, a vitézlő rend képviselői is. A Rákóczi-vár tanácstermének bolthajtásai alatt a tiszántúli katonák állnak a fejedelem mögött, mikor a békét áhítozó megyék ellenében a harc folytatása mellett dönt, s halálra ítéli az árulásba esett Bezerédy brigadérost. Az országgyűlés forró légkörében törvény születik meg a jobbágykatonák szabadságáról. Az a jobbágy, aki a háború végéig szolgál a kuruc hadseregben, egész családjával, minden maradékával együtt felszabadul a földesúri hatalom alól és örökös szabadságot nyer. A sárospataki országgyűlés a fejedelem és a jobbágykatonák szövetségét iktatta törvénybe. Megalkotója a katonák »édes ura«, a szabadságharc »Vezérlő Fejedelme«, és a vitézlő rend következetes harca vívta ki (I. köt. 313 — 314. 1.). A könyvben találunk idézetet a kurucok dalaiból (A szegénylegények éneke), de ott van Vitéz Rákóczi Siralmas énekének és a Mercurius Veridicus ex Hungaria egyik száma kezdő sorainak facsimiléje, Vak Bottyán karikatúrája, II. Rákóczi Ferenc 1705-ből való arcképe is. Minderre szükségünk van a tanításban és itt mindezt megtaláljuk együtt. Ha mindezt be akarnánk mutatni a „Magyarország története" nélkül, be kellene vinnünk az órára II. Rákóczi Ferenc emlékiratait (bevezetéssel látta el Pach Zsigmond Pál 1951), vagy II. Rákóczi Ferenc válogatott leveleit (szerk. és bev. Köpeczi Béla 1958), Köpeczi Béla—Várkonyi Ágnes : II. Rákóczi Ferenc c. monográfiáját, a Magyar Klasszikusok sorozatában megjelent „Magyar költészet Bocskaitól Rákócziig" (bev. Esze Tamás 1953) kötetet, a Magyar Irodalom Képeskönyvét (Keresztury Dezső 1956) és természetesen Magyarország Történetének Képeskönyve 896 — 1849 (Cennerné Wilhelmb Gizella 1962) c. könyvet. Amit itt felsoroltunk, az valósággal egy kis bibliográfia. Vajon melyik történelemtanár könyvtárában van meg minden könyv együtt, s kinek van ideje egy-egy órára való felkészüléskor mindezeket áttanulmányozni, keresgélni? Ennél pedig sokkal több vonatkozó irodalmat, tájékoztatást kaptunk а П. l^ôtet lapjain (II. köt. 600 — 601. 1.). 11*