Századok – 1966

Krónika - Francia és magyar történészmegbeszélés a középiskolai történelemtankönyvekről (Sz. Ormos Mária) 1438

1438 KRÓNIKA л sági, társadalom-, kultúr- és hadtörténeti problémákat kutatták — a politikai kérdéso-k kutatása még sok kívánni valót hagyott hátra. Jçdruszczak előadása első részében beszámolt a Lengyel Népköztársaság történetének kutatásával foglalkozó intézményekről: 7 tudományos intézetben, 9 felsőoktatási intézmény tanszékein, történelmi társulat helytörténeti csoportjaiban — hogy csak a legfontosabbakat említsük — folyik népi demokratikus kutatás. Igen nagy a száma azoknak a tudományos folyóiratoknak és periodikáknak, amelyek hasábjaikon helyet adnak népi demokratikus témájú tanulmányoknak, cikkeknek (megközelítőleg 13 — periodika és tudományos folyóirat — csak a szigorúan vett történettudományi kiadványok számításba vételével). Jçdruszczak beszámolt e korszak történelmi forrásainak helyzetéről és hozzáférhetőségének problémájáról is. A legújabbkori források használata sok új módszertani problémát vet fel — amelyekről az előadó részletesen szólott. Megállapította, hogy a lengyel történészek a társadalmi-gazdasági problémák kutatása terén értek el legnagyobb eredményeket. A legnagyobb érdeklődésre továbbra is a földreform; az ipar államosítása; a társadalmi struktúra átalakulása; az ország iparosítása, valamint a lengyelországi szocialista gazdaság kialakulása tart számot. Borús József előadása „Népi demokráciánk első szakaszának történeti irodalmáról", a magyarországi kutatásokról nyújtott összefoglaló kritikai képet, kidomborítva az egyes problémák körül kialakult vitákat és a még feltáratlan területeket. Vizsgálta à népi demokratikus átalakulás jellege, szakaszai problematikáját; külön kitért a felszabadulás ós a felszabadulással egyidőben kibontakozott és rohamosan szélesedett népmozgalom történetére. Sokoldalúan ismertette a kommunista párt, a népi szervek, a nemzeti bizottságok kapcsolatának különböző vonatkozásait és azok irodalmát. Behatóan foglalkozott a földreformról megjelent munkákkal, majd a néphadsereg létrejöttét tárgyaló munkák ismertetése után a második világháború utáni új helyzet ós az e helyzetben végbement politikai küzdelmek történeti irodalmának részletes ismertetésére tért rá. Norbert Kolomejczyk, a LEMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóhelyettese hozzászólásában a többpártrendszer kialakulásával ós fejlődésével foglalkozott a népi Lengyelországban. Megállapította, hogy a pártok együttműködésének koncepciója, a munkásosztály pártjának vezetésével, a nemzeti felszabadító harcban — a burzsoázia hegemóniája elleni küzdelemben bontakozott ki. A program, amelynek alapján ez az együttműködés létrejött, nem volt szocialista jellegű — kifejezett nemzeti felszabadító, demokratikus program volt. Két alapvonása azonban lényegében szocialista jelleget adott neki: 1. hogy a munkásosztály pártjának vezető szerepét állította előtérbe; 2. hogy magában foglalta a népi demokratikus kormánynak, mint az emigrációs burzsoá erőkkel szemben álló kormánynak a jelszavát. Az előadó ezután a nemzeti tanácsok hálózatának kialakulását ismertette. A második fázisban megváltozott a pártok ós szervezetek közötti kapcsolat: differenciáltabb, bonyolultabb lett. Az előadó a politikai pártok ós szervezetek közötti erőviszonyok alakulásán mutatta be azt a fejlődést, tuely 1945 augusztusában a Nemzeti Egység kormányának megalakulásához vezetett. Szokolay Katalin FRANCIA ÉS MAGYAR TÖRTÉNÉSZ MEGBESZÉLÉS A KÖZÉPISKOLAI TÖRTÉNELEMTANKÖNYVEKRŐL Ez év szeptemberében tartotta meg tanácskozását az UNESCO kezdeményezésére létesült francia—magyar tankönyv-bizottság, azzal a céllal, hogy a tankönyvekben előforduló sértő, esetleg hibás megfogalmazások kiküszöbölésére tegyen javaslatot. Napirenden ezúttal az 1850 — 1945-ös periódus szerepelt, amit azonban magyar részről közös megegyezés alapján kiegészítettek néhány, XV—XVI П. századra vonatkozó megjegyzéssel. A bizottság összetétele francia részen a következő volt: Louis François, inspecteur général, a delegáció vezetője, V. Tapie, a Sorbonne tanára, G. Castellan, a poitiers-i egyetem tanára, Casati, agrégé professzor, J. M. D'Hoop, a Földrajz-történelem tanárok egyesületének elnöke, J. Béranger asszisztens. Magyar részről a megbeszélésen Zsigmond László egyetemi tanár vezetésével II. Balázs Éva, Bíró Sándor, Diószegi István, Eperjesei Géza, Hinora Sándor, Incze Miklós, Sz. Ormos Mária és Ránki György vett részt. Első napirendi pontként a bizottság a Béranger által készített francia jelentést vitatta meg. Ez mindenekelőtt néhány általános természetű megjegyzést tett: 1. Elismerően említve a magyar tankönyvek internacionalista szemléletét, kifogásolta az igazságos háború kategóriájának alkalmazását; 2. hiányolta az 1880—1900-as években á francia kispolgárság kialakulásának ós szemléletének ábrázolását; 3. helytelenítette á francia burzsoázia egységes reakciós csoportként történő kezelését 1936—1940 között;