Századok – 1966

Krónika - A marburgi nemzetközi történészkonferencia (Kovács Endre) 1433

KRÓNIKA 1433 évről-évre elkészítik és a Levéltári Közleményekben közzéteszik a magyar levéltári irodalom bibliográfiáját. Az Országos Levéltár könyvtára 1956 óta hálózati központi könyvtár, feladatkörébe tartozik a 22 állami (területi) levéltár könyvtárának szakmai irányítása. Az állami levéltárak könyvtárainak a szerzők neve alapján készült központi katalógusa szintén a kutatók rendelkezésére áll. A MARBURGI NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZKONFERENCIA A marburgi Fülöp-Egyetem Keleteurópai Szemináriuma — Dr. P. Scheibert professzor irányításával — 1965. szeptember 8—11. között nemzetközi törtónészkonferenciát rendezett Marburgban az 1848-as óv nemzeti mozgalmainak társadalmi problémáiról. A konferencia a kötetlen megbeszélés jellegével bírt, s mintegy 25 meghívott vendég vett részt rajta, nagyobb számban ismert és neves nyugat-németországi Kelet-Európakutatók. A külföld részéről Csehszlovákia 3, Jugoszlávia 2, Lengyelország, Magyarország ós Finnország 1 — 1 kiküldöttel képviseltették magukat. A konferencia szervezői az alábbi, előre elkészített előadások szövegét nyújtották át a részvevőknek: Kovács Endre: A magyar középnemesség társadalmi helyzete és ideológiája az 1848-as forradalom időszakában; J. Mésároi: A szlovák nemzeti mozgalom történeti és szociális tényezői és fejlődésének főjegyei 1848 — 49-ig; P. Scheibert: Oroszország társadalmi problematikája 1848-ban; J. Miliëevic: A parasztság mint a szerbiai 1848-as események társadalmi főtényezője s befolyása a forradalomra; A. Kemiläinen: Johan Vilhelm Snelman és a finnországi nemzeti, társadalmi és politikai mozgalmak 1844 —1848 között. A konferencia azonban messze túlment a fent jelzett témák körén, s a viták alapjául elkészített referátumok valójában arra szolgáltak, hogy alapot teremtsenek a sokoldalú és beható megbeszélésekhez, melyek során az 1848-as nemzeti mozgalmak társadalmi tényezői, a nemzeti ós a szociális mozzanatok összefüggései, egymáshoz való viszonyuk az elhangzott felszólalások fényében rendkívül szemléletesen bontakoztak ki. A vita során számos alkalommal került szóba az egyes társadalmi osztályok gazdasági, társadalmi és politikai szerepe a szóbanforgó időszakban, és a hosszászólók a maguk területének viszonyait taglalva rámutattak azokra az eltérésekre, melyek kelet-európai vonatkozásban az egyes osztályok tényleges szerepe körül fennállottak. A vita sokoldalúan vizsgálta a nemesség egyes rétegeinek (főnemesség, közép- és kisnemesség) anyagi ós ideológiai helyzetét, foglalkozott a polgári rétegek és a forradalom viszonyával, számos adattal gazdagította a nemesi ós kispolgári értelmiség forradalmi szerepére vonatkozó ismereteinket és természetesen helyet kapott a parasztság problémájának megvitatása is. E megbeszélés természetesen nem vállalkozhatott arra, hogy az összehasonlító kutatásokon felépülő szintézist néhány vita-ülés eredményeképpen elkészítse, nem is ez volt a feladata, hanem elsősorban ösztönzést kívánt nyújtani a komparatisztikai módszerű kutatáshoz, melynek végül is az egész kelet-európai társadalmi struktúra felméréséhez kell elvezetnie. A konferencia részvevői a rendelkezésre álló időhöz mérten túl széleskörű problémaanyagot öleltek fel, és így nem volt mód ahhoz, hogy valamennyi felmerülő kérdést alaposabban megvizsgáljanak, mégis éppen a felszólalásokban rejlő gazdag tájékoztatás és a szempontok sokoldalúsága alkalmas volt arra, hogy a vita részvevői megállapíthassák, mennyire bonyolult, mennyire nem egy sémájú maga a kelet-európai társadalmi struktúra és az osztályok objektív szerepe a kérdéses időszakban. Azonosságot az egyes kelet-európai országok között mindössze talán csak a polgári osztály hiányában vagy gyengén fejlettségében lehetett megállapítani, ami azonban a nemesség történeti szerepót illeti, az eltérések még az olyan látszatra analógnak tűnő folyamatoknál is meglepők, mint a magyar és a lengyel nemesség társadalmi ós nemzeti mozgalmai 1848 előtt és a forradalom alatt. Megfigyelhető volt a felszólalások nyomán ez az eltérés mind a közópnemesség, mind a kisnemesség vonatkozásában. (A lengyel középnemességet 1848 előtt nem érinti súlyosabban a válság, anyagi helyzete jobb,.mint ugyanabban az időben a magyaré, nem kíván forradalmi mozgalmakat létrehozni és irányítani 1848-ban.- Ugyanakkor a lengyel kisnemesség lényegesen pozitívabb, haladóbb szerepet töltött be a magyar bocskoros nemeseknél, részt vett a konsprirációkban, gyűlölettel fordult szembe az arisztokráciával.) Szembetűnő eltérés mutatkozik meg ama népek mozgalmaiban, melyeknek saját főnemesi-nemesi uralkodó osztályuk van ós amelyek életében az elnyomó funkciót a más nemzetiségű uralkodó osztályok töltik be. De figyelemreméltó különbségek figyelhetők meg olyan esetekben is, amikor a nemzeti mozgalom a népre rátelepedő idegen, elnyomó államhatalom és dinasztia ellen irányul, vagy amikor az idegen elnyomás helyett csak hazai elnyomás áll fenn.