Századok – 1966

Krónika - Levéltári hírek - 1432

1432 KRÓNIKA л A hozzászólásokra Ruzsás Lajos, a kötet szerkesztője válaszolt, majd Vörös Károly muzeológus, a Magyar Történelmi Társulat titkára zárszavában hangoztatta, hogy az előadások, a viták hasznosan gyarapították a résztvevők tudását, különös tekintettel a XVI. századi magyar élet és a végvári harcok tematikájára. A tudományos emlékülés befejzéseként a vita résztvevői megtekintették a várat s az évforduló alkalmából létesített kiállításokat. * A Magyar Történelmi Társulat Borsod-Zempléni Csoportja 1966. október 3-án Miskolcon tisztújító közgyűlést tartott, amelyen Deák Gábor beszámolt a csoport 3 éves munkájáról. Ruzsás Lajos kandidátus, a Dunántúli Tudományos Intézet tudományos főmunkatársa „Lokálpatriotizmus és hely történetírás" címmel tartott előadása után a csoport újból Deák Gábort választotta meg elnökéül és Román János levéltárvezetőt titkárául. LEVÉLTÁRI HÍREK Az Országos Levéltár jelentősebb új szerzeményei a következők: a) A Bolza-család levéltárának a család alsó-ausztriai birtokaira vonatkozó XIX. századi iratai, amelyek több vonatkozásban kigészítik a rokon Haruckern-család már levéltári őrizetben levő birtokjogi és gazdasági iratait. b) A Pest-Ofner Kaufmännischer Verein für Pension und Krankenpflege 1846 — 1860 közötti iratai. c) Xerox-másolatok Szálasi Ferenc amerikai fogságban, 1945-ben sajátkezűleg írt naplójának egyes részeiről. Az Országos Levéltárnak lehetősége volt arra is, hogy a naplórészlet eredetijéről a Xerox-másolatnál időtállóbb mikrofilmfelvételeket készítsen. d) A Magvar Általános Hitelbank levéltárának a bank alapításával kapcsolatos iratai (1868). e) Chorin Ferenc levelezésének egy része, az 1930-as évekből. j) A Rudabányai Vasércbánya és elődje, a Borsodi Bányatársulat iratai (1888 — 1940). * Megjelent a „Levéltári jegyzékek" c. sorozat 3. száma, két kötetben, „A Fővárosi Levéltárban őrzött építési tervek jegyzéke" címmel. 2384 db, a városegyesítés (1873) előtti, nagyrészben még feudáliskori budai és óbudai tervet ismertet, a levéltári jelzet, cím, szerző neve, a terv készítésének időpontja, a tervlapon ábrázolt tervezési részletek (alaprajz, homlokzat stb.), méretek és az épület jelenlegi topográfiai helyének feltüntetésével. * Az Országos Levéltár és a Művészettörténeti Dokumentációs Központ megegyezése alapján pecsétmásolatok készülnek a Mohács előtti gyűjtemény oklevelein levő ép függőpecsétek különböző típusairól. A másolatok az eredeti pecséteknek alakban, méretben, színben hű megfelelői. Eddig 250 db készült el, két példányban; az egyik sorozatot az Országos Levéltár pecsétgyűjteménye (V szekció), a másikat a Művészettörténeti Dokumentációs Központ őrzi. Minden darabhoz külön kartonon leírás is készül, amelynek adatai, a jelzeten kívül, a következők: az irat kibocsátója és kelte; a peesételési záradék; a pecsét tulajdonosának neve; anyaga, mérete, színe; jellege és alkalmazása; a rajta levő ábra leírása; a pecsét felirata, állapota; a másolatkészítésnek időpontja és a készítő neve; a pecsétre vonatkozó irodalom bibliográfiai adatai, továbbá egyéb megjegyzések. Az eddig elkészült darabokhoz külön jegyzék is van. A pecsétmásolatok készítésének célja az eredeti oklevelek és pecsétek megkímélése. Később az 50%-ig ép pecsétekről is fognak másolatok készülni. * Az Országos Levéltár több mint 50 000 kötetes könyvtárának anyaga a kutatótermekben használható. Katalógusa a szerzők neve és földrajzi nevek alapján készült. A könyvtári munkaszobákban szabadpolcos kézikönyvtár is van; külön polcon találhatók az új szerzemények, továbbá a bel- és külföldi kurrens folyóiratok. A könyvtár dolgozói