Századok – 1966

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1427

KRÓNIKA 1427 „A magyar szabadságharc vezetői és a bécsi októberi forradalom" (Századok, 1951), „Kossuth alföldi toborzó körútja 1848 őszén" (Századok, 1952), „Kossuth és Csányi" (Századok, 1952). A szabadságharc egyik kulcskérdését „A kormány parasztpolitikája 1849-ben" (Századok, 1955—56) című kitűnő tanulmányában tisztázta. A Kossuth-sorozat 1848—49-i köteteinek lezárása után kutatómunkájában visszatért Kossuth pályájának reformkori szakaszához; a feltárt új anyag itt is arra ösztönözte, hogy egyrészt az eredményeket önálló tanulmányokban dolgozza fel, másrészt, hogy érdeklődését Kossuth fejlődésével párhuzamosan kiterjessze a magyar polgári átalakulás egész problematikájára. Kutatásai középpontjába a magyar polgári reformmozgalom ideológiájának kibontakozását állította. E témakörbe tartoznak Balásházy Jánosról („Balásházy János pályafordulása" Történelmi Szemle, 1957), Kölcsey Ferencről („Kölcsey politikai pályakezdete" Századok, 1959, „Kölcsey-problémák" Századok, 1962), Felsőbüki Nagy Pálról („Felsőbüki Nagy Pál és a kormány" Századok, 1963) írt tanulmányai, s különösen Széchenyi korszerű értékelését tartalmazó munkái (bevezető tanulmány a „Széchenyi István válogatott írásai" című kötethez, 1959, a Széchenyi halálának 100. évfordulójára írt Széchenyi-értékelés, Társadalmi Szemle és Századok, 1960; a „Széchenyi és a magyar polgári reformmozgalom kibontakozása" című tanulmány, Történelmi Szemle, 1960). A bécsi történészkongresszus alkalmából kiadott kötetbe írta „Az érdekegyesítés eszméje a magyar polgári reformmozgalom kezdeti szakaszában" c. tanulmányát. Röviddel halála előtt jelent meg „A fiatal Kossuth" című érdekes, összefoglaló jellegű munkája. Barta István halála Társulatunk, folyóiratunk, egész történettudományunk fájdalmas, nagy vesztesége. Alkotásai megőrzik nevét, s mindenkor tanúskodni fognak tudományos munkásságának követésre méltó példás erényeiről: a források felkutatásában való lankadatlan szorgalmáról, kiadói munkájának példás lelkiismeretességéről, emelkedett stílusú történeti előadásáról. Mi, kik kollégái, barátai, tisztelői is lehettünk, kegyelettel őrizzük Barta István szeretetreméltó egyéniségének felejthetetlen emlékét. Tilkovszky Lóránt A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI A központ hírei Elnökségi ülés Társulatunk elnöksége 1966. október 25-én Ember Győző alelnök elnöklete alatt ülést tartott. Az elnökség a centenáriumi ülésszak előkészítésével foglalkozott, majd Ember Győző akadémikust a Társulat elnökhelyettesévé választotta. Tudományos előadássorozat A Társulat 1966 — 67. évi tudományos előadássorozatának első előadására 1966. november 4-én a Párttörténeti Intézetben került sor. Dolmányos István egyetemi docens, társulati titkár megnyitója után Erényi Tibor kandidátus, a Párttörténeti Intézet osztályvezetője „Munkásmozgalom történeti kérdések »A magyar forradalmi munkásmozgalom története« című könyv megvilágításában" címmel tartott előadást. Bevezetésül a magyarországi centrizmus problémáját fejtegette. „A magyar forradalmi munkásmozgalom története" a rendelkezésre álló forrásanyagok alapján — mondotta — teljesen indokoltan utal arra a körülményre, hogy a Magyarországi iSzociáldemo. 20 Századok 1абв/в.