Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1396

FOLYÓI II ATSZEMLE 1425 képviselőivel a vázolt tervekről folytatott tanácskozásokat. 1965. 6. szám. — PETER SCHEIBERT: Marx, Bakunyin és az Első Internacionálé (441—456. 1.) úgy véli, hogy a Marx és Bakunyin közötti harc lényege ugyanaz volt, mint ami szerinte a mai szocialista mozgalomnak is fő kérdése, nevezetesen, hogy mi módon lehetséges a lépés a szükségszerűségből a szabadság birodalmába. — CSIKÓS-NAGY BÉLA: Új tendenciák a magyar gazdaság irányításában (457—465. 1.) az árutermelés szocialista formáit elemezve összefoglalja a magyar gazdasági vezetésben végrehajtott, illetve végrehajtandó változtatások lényeges vonásait. — ANGYAL ENDRE: A jelenkori magyar szlavisztika (486—494. 1.) 1945-től kezdve ismerteti a kutatás fő irányait a nyelvészet, régészet, néprajztudomány, valamint az irodalomtörténet területén, áttekintést nyújtva e módon a magyar szlavisztika 20 éves fejlődéséről, eredményeiről. — O. ANALES DE LA CÁTEDRA FRANCISCO SUÁREZ 1964. 4. szám. 2. füz. — MARIANO ALVAREZ GOMEZ: Egybevágóság és azonosság. Az igazság eszméjéről Szt. Tamásnál és Nicolaus de Gusánál (5—52. 1.) részletesen vizsgálja Aquinói Tamásnak az egybevágóságon (adaequatio rei et intellectus) alapuló igazságfogalmát és Nicolaus de Cusának az azonosságra épülő igazságfogalmát, amely szerint az értelem az igazság felé törekszik. — ANTONIO GOMEZ MORIANA: Unamuno, spanyol filozófus (53 — 72. 1.) Unamuno halálának 100. évfordulója alkalmából Münchenben tartott emlékbeszéd, megállapítja, hogy Unamuno a spanyol klasszikusokban gyökerezik, az örökkévalóságra ós transzcendenciára irányuló, jellegzetesen spanyol filozófiában, és érett korában elvetette ifjúkori racionalizmusát. — JOSÉ DELGADO PINTO: Jog. Történélem. Természetjog. Reflexiók a természetjog léte és a jogrendszerek történetisége közti ellentét problémájáról (73 — 174. 1.) a legújabb nyugati jogfilozófiai irodalom alapján ós azzal vitatkozva úgy látja, hogy a fennálló jogrendszerek konkrétak, történeti körülmények határozzák meg őket, s felveti azt a kérdést, van-e ezeken túlmenően egyetemesen érvényes természetjog, amely több, mint a konkrét jogrendszerekből leszűrhető általános törvények összessége és nem is azonos az erkölcsi alapelvekkel. — N. A külföldi folyóiratszemlét összeállították Bellér Béla (В.), Gulyás József (G.), H. Haraszti Éva (H.), Jemnitz János ÍJ.), Jeszenszky Géza (J. G.), Niederhauser Emil (N. i és Sz. Ormos Mária (O.)