Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1396

1424 FOLYŐIEATSZEMLE lett kapcsolatok Compiègne és Versailles között (713 — 726. 1.) a lettországi német megszállás történetét ismerteti. Megállapítja, liogy a fegyverszünet intézkedése a német csapatok Lettországban maradásáról megfelelt Németország érdekeinek, mivel ez védelmet jelentett a „bolsevizálódás" veszélyével szemben. Érdekelve volt tehát Lettországnak, mint szovjetellenes barrikádnak erősítésében és a német—lett kapcsolatok normalizálásában. Ezt azonban erősen korlátozta Lettország nagy részének „bolsevizálódása" és az Ulmaniskormány németellenes politikája. ,,Gyü-' mölcsöző együttműködésre" emiatt csak Ulmanis bukása (1919. április 16.) után került sor, amit viszont újból megzavart az a körülmény, hogy a szövetségesek kezdtek elégedetlenkedni a németek lettországi tevékenységével. A német kormány emiatt elhatározta csapatai visszavonását, de tárgyalások kezdődtek német tanácsadók ottmaradásáról. Április 27-én azonban a szövetségesek segítségével ismét Ulmanis került kormányra, majd Németország aláírta a bókét, amivel a német— lett viszonyban új szakasz vette kezdetét. — 0. MITTEILUNGEN DES INSTITUTS FÜR ÖSTERREICHISCHE GESCHICHTSFORSCHUNG 1966. 73. köt. 3—4. füz. — HERBERT HASSINGER: Vámrendszer és közlekedés az osztrák, alpesi tartományokban 1300-ig (292 — 361. 1.) a vámrendszer kialakulását és a közlekedéssel való összefüggését vizsgálja a IX—XIV. században. A grófsági központokban már a IX. században is találkozunk vámmal, de esak a sűrűbben lakott dunai tartományban (Regensburg, Passau, Linz). A hegyvidéken általában a határ mentén vagy közlekedési csomópontoknál állítanak fel grófsági vámszedőhelyeket, mégha az utóbbiaknál nincs is gazdaságilag jelentősebb település. A vámhely megválasztásánál a közlekedési forgalom, a fő vagy kizárólagos vámfajta megállapításánál a városokban és a piacokon a magasabb jövedelem az irányadó. A grófsági határokon kívüli vámhelyek a birodalmi határokat követik. Megállapításuknál a pénzügyi szempontok mellett már a politikai szempont is szerepet játszott. Az egységes határvámrendszer kialakítására az első ösztönzést ezen a területen III. Frigyes császár adta. Ez a folyamat azonban csak 300 évvel később, kevéssel az állam- és vámterület egységesülése előtt zárul le. — Az irodalmi szemlében HECKENAST GUSZTÁV: A magyar középkori történeti kutatások 1945 — 1964 címmel (367 — 381. 1.), Кимо-ROViTz L. BERNÁT, GERICS JÓZSEF, KUBINYI ANDRÁS és MEZEY LÁSZLÓ : A történeti segédtudományok és hivataltörténet Magyarországon 1945 —1964 címen (382 — 398. 1.) közöl irodalmi áttekintést, amely nem csupán regisztrálja, hanem kritikailag is elemzi a munkákat. — B. ÖSTERREICHISCHE OSTHEFTE 1965. 7. évf. 4. szám. — HENRYK BATOWSKI: A három trializmus (265 — 274. 1.) ismerteti a Monarchia trialista átalakításának három elképzelését (cseh, délszláv ós lengyel) s ezek rövid történetét. Megállapítja, hogy mindhárom elképzelés növelte a Monarchián belüli feszültséget; a dualizmus épületének megrendülése után a további bomlási folyamatot már nem lehetett feltartóztatni. Éppen ezért a trializmus mindhárom formája rövid egzisztálás után bizonyos átmenettel átadta a helyét a nemzeti elveken nyugvó elméleteknek. —- Jiití KORALKA: A cseh munkásmozgalom kialakulásának nemzetközi szerepéről (275 — 285. 1.) A XIX. sz. második felében a nemzetközi álláspontot képviselő mozgalom keretében a nemzeti kérdés szerepét vizsgálja. Úgy véli, hogy Közép-Európában Prága volt az első olyan központ, ahol a kialakuló munkásmozgalom a XIX. század közepén átvette a korábbi demokratikus nemzeti törekvések hagyományait, s hogy másfelől a XIX. sz. vége felé ugyancsak elsőként lépett az internacionalizmus talaján a társadalmi követelések kiharcolásának út jára anélkül, hogy a korábban magáénak vallott nemfceti célok megvalósultak volna. Ebből származott a nemzeti kérdés súlyos elméleti problémája. — PACH ZSIGMOND PÁL: A mai magyar történeti kutatás isissé. 1.) a bécsi Collegium Hungaricumban 1963-ban tartott előadásának rövidített szövegét adja közre. Problémakörönként haladva, a magyar történetírás eredményeinek konkrét ismertetése útján áttekintést ad a feudalizmusra irányuló kutatómunkát illetően arról az útról, melyet a magyar történeti irodalom, elszakadva a régi hungarocentrikus, soviniszta felfogástól a valóság hű feltárásában napjainkig megtett. 1965. 5. szám. — KEREKES LAJOS: A „fehér szövetség" (353 — 366. 1.) a magyar levéltári anyag alapján ismerteti az 1920 folyamán az osztrák Renner-kormány megdöntésére, a Heim wehr megszervezésére és közös szovjetellenes felvonulásra irányuló bajor-osztrák-magyar terveket, melyek egyúttal messzemenő külpolitikai célokkal, gyakorlatilag a háború utáni békerendszer megdöntésével is össze voltak kötve. A szerző részletesen idézi a Lundendorff-vezette bajor szeparatisták