Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1396

FOLYÓI II ATSZEMLE 1417 natív politikájának elemzése C. B. Schorske könyve alapján. — Az 1964 júliusában tartott 7. Past and Present-konferencia anyagának összevont közlését folytatja a szerkesztőség e számban (96—103.1.) A munka és szorakozds az ipari társadalomban c. nagy témakörhöz A. BRIGGS mindenekelőtt ismertette a történész problémáit, aki a tömegtermelés és automatizmus századából kell, hogy visszapillantson a hosszabb vagy rövidebb munkanap és a népszerű szórakozásmód kialakulásának évtizedeire. Ez utóbbi vonatkozásban különösen az 1890 —1900-as évtized fontos, ekkor jött Mareoni Angliába, akkor alakult meg a Daily Mail ós nyílt az első nyilvános mozi a londoni West Enden. E. J. Hobsbawm több kutatást igényelt a „középosztály" munkájára vonatkozóan. Megítélése szerint „a középosztály" a XIX. században nem dolgozott annyit, mint ma, a „self made man" legenda. Az iparosodást megelőző és az ipari forradalomban részt vevő szakképzetlen s szakképzett munkás általában szeretett dolgozni, illetve hitt a munka önmagában való értékében. Még a kapitalizmus idején is sokáig a munkás „rendes napi munkát akart adni a rendes napi bórért". (Ismert követelés a chartista időkből.) — A vitarovatban A. J. P. TAYLOR válaszol (110 —113. 1.) sok ellenvéleményt kiváltott könyve (The Origins of the Second World War) egyik angol bírálójának (ld. T. W. MASON, Past and Present, 29. sz. 1964 dec.). Fenntartja véleményét a német fegyverkezés méreteinek megítélésében: felényi lehetett annak, amenynyit erről akár Hitler, akár Churchill állított. Ez Hitler egyik tudatos és jellegzetes blöffje volt. Masonnal ellentétben tagadja, hogy Hitler azért akart háborút, hogy Németország gazdaság' nehézségein felülkerekedjék. 1937 és 1939 között Németországban aligha volt gazdasági vagy politikai válság. München után Hitler 30%-kal, Franciaország összeomlása után ismét erőteljesen, a Szovjetunió ellen intézett támadása után megint csak csökkentette fegyverkezését. Az újabb nagyarányú fegyverkezés 1943 nyarán kezdődött. Mason szerint Hitler erre korábban képtelen volt. Mint Taylor állítja, Hitler háborús és politikai Blitz-módszerének sikerein okulva, úgy vélte, erre korábban nem volt szüksége. Nem ért egyet Taylor Masonnal abban, hogy az európai stabilitás hiányának a nemzeti szocializmus volt az oka, azaz Hitler és a nemzeti szocializmus nélkül nem lett volna Európában német probléma. A nemzeti szocializmus külpolitikája csupán visszaállította a német kérdést. Hitler Bethmann ösvényét követte. Hazárd játékos volt kül- és belpolitikájában egyaránt, könnyű sikerei könyörtelenné, gonosszá tették. Az erőszak útja egyre vonzóbbá vált (

előtte, de — szerinte — a kérdés lényege mégis nem ezen, hanem a német probléma logikáján alapul. - H. COMPARATIVE STUDIES IN SOCIETY AND HISTORY 1966/1966. 8. köt. 1. szám. — LAWRENCE H. STREICHER: David Low és a karikatúra szociológiája (1 — 23. 1.) a londoni Evening Standard világhírű rajzolójának politikai állásfoglalásait és annak társadalmi visszhangját vizsgálja. „A politikai karikatúra megteremti a politikai élet szereplői közkeletű képmását, hatékonyan tájékoztatja a közönséget arról, hogy mi az események jelentése" (1. 1.); főleg a népszerű sajtót, csak a vastagbetűs részeket olvasó rétegek politikai meggyőződésének hatásos eszköze. Low 1934-ben teremtette meg a korlátolt konzervatív kispolgár típusát, Blimp ezredest. A szerző ismerteti Low néhány jelentős kül- ós belpolitikai tárgyú karikatúráját (a náci propaganda leleplezése, a spanyol polgárháború, a Keynes-féle gazdaságpolitika, München) és az ellene irányuló jobboldali támadásokat. Low személye ós karikatúrái a Parlamentben is vita tárgyát képezték. — LLOYD I. RUDOLF és SUSANNE HOEBER RUDOLF cikke azt a jelenséget vizsgálja, hogy a gyarmatosítás gyakran komoly feszültségeket eredményezett a helyi viszonyoktól idegen európai szokások, intézmények merev, az eltérő környezetet figyelembe nem vevő alkalmazásával: Jogászok és brahminok Indiában: jogi kultúrák és társadalmi változás (24—49. K). A hagyományos indiai igazságszolgáltatás célja nem az volt, hogy „igazságot tegyen" európai értelemben, hanem az, hogy felszámolja a konfliktust és lehetőleg mindkét fél megelégedésére döntsön. Az angolok ezt teljesen ignorálták, az indiai jog alkalmazása esetén is csak az írott klasszikus (mohamedán) jogot vették figyelembe, nem pedig a falusi bíróságok régi gyakorlatát, amely sokban eltért a brahman-jogtól. Míg Angliában az igazságszolgáltatás alapját a precedensek képzik, Indiában az angol jogot kodifikált formában alkalmazták. A „jó szándék" ellenére is az Indiában bevezetett angol jogrendszer alkalmatlan volta bebizonyosodott. — RENÉE С. Fox, WILLY DE CRAEMER és JEAN-MARIE RIBEAUCOURT az 1964 januárjában a kongói Kwilu kerületben Mulele vezetésével kitört felkelés (a „második függetlenség") okait (a társadalmi változások és a gazdasági csőd), mozgalom ideológiáját, lefolyását és végső soron elkerülhetetlen bukását vizsgálják (78 — 109. 1.).