Századok – 1966

Közlemények - Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére 118

TERVEK A NEMZETISÉGI PÉNZINTÉZETEK ELLENŐRZÉSÉRE 135 és a parlamenti ellenzék között megindult nagyszabású mérkőzés miatt nem került sor.8

7 A koalíciós kormányzat idején a nemzetiségi kérdés is új formában merült fel. Újra előtérbe kerültek a Bánffy-éra alatt alkalmazott módszerek, s nincs nyoma annak, hogy a földművelésügyi miniszter által elkezdett akciót kormányszinten folytatták volna. Erre utal jóval később, a szabadelvűek most már Munkapárt néven uralomra jutott kormányának vallás- és közoktatásügyi minisztere.8

8

Javaslatára 1912 elején Korányi pénzügyminiszteri titkár készít előterjesztést, most már csak „a nyelvhatárok magyarságának racionális birtokpolitikával történő erősítésére", az illető vidékeken egymással konkurráló nem nemzetiségi pénzintézetek tömörítésére és a nemzetiségi bankok ,, hazai nagy gazdasági központokba való becsatolására", de a kérdés, úgy látszik, nem kerül újra napirendre.8

9

Az 1904-es tanácskozásra pedig megjegyzi: „Maga a kérdés olyan természetű, hogy széleskörű tárgyalásra nem alkalmas, és éppen az említett tárgyalások bizonyították be, hogy olyan módon semmi pozitív eredmény el nem érhető, sőt, hogy az olyan tárgyalások azzal a veszéllyel is járnak, ami annakidején be is következett, hogy a nemzetiségi pénzintézetek e tárgyalásokról azonnal értesülvén, még lázasabb tevékenységgel biztosítják magukat a magyar intézetek késői ellenakciója ellenében."9

0 Nem áll módunkban ellenőrizni, hogy a nemzetiségi pénzintézetek valóban értesültek-e az 1904. március 9-i tanácskozásról9

1

— bár nincs okunk kételkedni Korányi információinak megbízhatóságában. A kérdésnek ez az oldala azonban nem is érdekes. A nemzetiségi pénzintézetek már a századforduló után ellenük indított sajtóhadjáratból9

2

sejthették, hogy előbb-utóbb valamilyen állami korlátozó intézkedéssel találják majd szemben magukat. 87

Az irat hátlapjára a miniszterelnökségen ráírták az ,,ad acta" jelzést, a határidőkre vonatkozó bejegyzéseket, először 1904. XI. 1., majd 1905. III. 1., a Tisza-kormány bukását követően 1905. XII. 31., illetve 1906. XII. 1. sorra áthúzták. A parlament pénzügyi bizottságában 1904. jún. 14-én Lukács pénzügyminiszter röviden kijelentette, hogy a kormány ehhez a kérdéshez nem kíván hozzányúlni. Lásd: O. L. ME 1904. XIV. 741 — 3924. illetve Magyar Pénzügy, 1904. jún. 16.; a Tisza-kormány parlamenti hadjáratára és bukására ld. Dolmányos István: i. m. 369 — 419. 1. 88

„Körülbelül egy évtizeddel ezelőtt az akkori Б

ЛМ m. kir. miniszter úr kezdeményezésére . . . értekezlet is tartatott. Sajnos a kérdés azóta lekerült a napirendről !" O. L. I'M ein. res. 1911. 35 (1911. okt. 11.). 89

О. L. PM ein. res. 1911. 35 (1912. jan. 26.). Fogalmazvány. 90

1910—11-ben magyar részről felvetették egy Aradon működő magyar-román bank alapításának gondolatát, de rövidesen elvetették. Ld. O. L. M. E. 1912. XXV. 36 (1911. XXV. 228—3161). 91

Bizonyára nem kerülte el figyelmüket, hogy Pap Dezső kereskedelemügyi miniszteri titkár az értekezletet megelőzően a nemzetiségi pénzintézetek elleni hatósági fellépés szükségességéről írt cikket. Lásd: A cégbiztos hatásköre. Jogtudományi Közlöny, 1904. jan. 1., 8.; vö.: Magyar Pénzügy, 1904. jan. 14. 92

Erre vonatkozóan ld.: Budapesti Hírlap, 1900. jan. 9.; 1900. okt. 9.; Budapest, 1900. okt. 23.; Egyetértés, 1901. febr. 20.; Magyarság 1901. nov. 7, 8.; Ellenzék, 1901. okt. 14., nov. 9, 12, 20.; Budapesti Hirlap, 1903. márc. 3.; Magyarország, 1903. júl. 30.; Pesti Hirlap, 1904. jan. 24.; Köztelek, 1904. máj. 18.; Közgazdasági Szemle, 1904. nov.; Ellenzék, 1904. aug. 29.; Magyar Szó, 1904. okt. 8. A rövidlátó sovinizmus szellemében írt cikkek közül, nacionalista beállítottságával együtt, szemléletmódjában kiemelkedik Gyárfás Elemér: A nemzetiségi pénzintézetek c. színvonalas cikke. Ld.: Ellenzék, 1904. okt. .29. — A sajtótámadásokkal szemben a nemzetiségi bankokat a magyar pénzügyi lapok veszik védelmükbe. Ld.: Magyar Pénzügy, 1903. aug. 6, 13., illetve ezenkívül pl. a Debreceni Független Újság, 1904. márc. 5, 6.