Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1396

1406' EOLYÓIRATSZEMLE váját váltotta ki. Az osztrákok célja az volt, hogy szétvervén a gyengébb ellenfél (Montenegro) egységeit, szétszakítsák a két szövetséges hadsereget, s azután egy bekerítő hadmozdulattal felmorzsolják az erős uzsicei szerb hadseregcsoportot. — ALEKSANDAR SPASOJEVIC: A szerb katonai hatóságok 1914 és 1915 évi tevékenysége a komitácsiknak a Skoplje-Djevdjelija vasútvonal ellen intézett diverziói elhárítása érdekében (59 — 80. 1.) ismerteti a Makedonián keresztül vezető fontos vasútvonal szerepét. Ausztria-Magyarországnak az volt a terve, hogy a szaloniki kikötőnek flottája általi blokád alá helyezésével s a Makedón Komité embereinek diverziós tevékenysége által megakadályozza a szerb hadsereg hadianyaggal való ellátását. A Komité embereinek e terv szerint az volt a feladatuk, hogy lerombolják a vasútvonalat ós más fontos szerb objektumokat. A Komité diverziós tevékenysége Bulgária semlegessége ellenére is, egészen a hadbalópósig, erősödő intenzitással folyt e terv megvalósítása érdekében. A szerb főparancsnokság speciális csapategységei azonban visszaverték a diverzánsokat és biztosították a hadsereg ellátását hadianyaggal. — CEDOMIR JANIŐ: Francia repülőegység tevékenysége Szerbiában 1915-ben (81 — 98. 1.) megállapítja, hogy a szerb hadsereg rendelkezésére álló néhány rossz állapotban levő, nem modern konstrukciójú, gép elégtelen volt ahhoz, hogy a szükséges légi felderítéseket elvégezze, s hogy megakadályozza az ellenfél jól felszerelt légiflottájának felderítő tevékenységét saját területe fölött. Ezért a francia repülőegység tevékenysége óriási segítség volt, nemcsak a felderítésre szorítkozott, hanem részt vett az ellenfél kisebb hadiobjektumainak megsemmisítésében (pl. hajók). — DESANKA TODOROVIÉ: Tárgyalások Görögország és a szövetséges hatalmak között a szerb hadseregnek Korfu szigetéről Szalonikibe görög területen át való szállítása kapcsán (101 —127. 1.) ismerteti a szárazföldi szállításra vonatkozó diplomáciai lépéseket, amelyek a görögök zsaroló lépései miatt eredménytelenek maradtak. — PETAR MILOSAVLJEVIC : Szerb diákzászlóalj Jausiers-ben (déli Alpok) 1916 — 1917-ben (129 — 163. 1.) a Franciaországban működő diákzászlóaljról, mely katonai oktatás mellett az érettségire is készült, valamint a körülötte folyó vitákról szól. A viták elsősorban a szerb oktatásügyi miniszter és a hadügyminiszter között folynak, az oktatásügyi miniszter Szerbia háború utáni érdekeit és „tanult ember" szükségletét hangoztatja, míg a hadügyminiszter a frontra-vezénylós mellett foglal állást. — DRAGOSLAV JANKOVIÓ: A jugoszlávok kölcsönös politikai helyzete közvetlenül az egyesülés előtt ( 1918-ban októberig) (165—177. 1.) a -szerb kormánynak elsősorban a külpolitika kérdésében kibontakozó válságát, valamint az emigráns szkupstinában folyó pártharcokat s azoknak a jugoszláv nemzeti egyesüléssel kapcsolatos vonatkozásait mutatja be. A pártharcok kihatottak a szaloniki fronton harcoló szerb egységek harci moráljára, továbbá a frontról való szökésekre. — G. ISTORIJSKI ZAPISI 1965. 18. évf. 22. köt. 1. szám. — SLAVKO MIJUSKOVIC: Harc a szerb nyelvért Kotorban az osztrák uralom idején (5 — 33. 1.) az osztrákok által meghagyott hivatalos olasz nyelv helyébe a szerb nyelv benyomulását vizsgálja. Korábban a kulturális vezetés a nemesség kezében volt, helyét a polgári értelmiség foglalja el, mely, elsősorban olasz tannyelvű intézményekben nevelkedve, úgyszólván még otthon sem beszél soha szerbül, mégis megvan a nemzeti tudata. Az osztrák uralom kezdetén szerb nyelven csak a kolostori iskolákban és egyes magántanítóknál folyt az oktatás. A kevés számú elemi iskolában a szerb nyelv a pravoszláv hittanban használatos. A kotori felső elemi iskolában a hittan első tanítója Vuk Karadzié barátja, Vuk Popovic volt. A szerző bemutatja Karadzic hatását az itteni értelmiségre, az iskolarendszer elszerbesítésót, a szerb tannyelvű gimnázium megvédését. A közigazgatás és az elemi iskolák nyelve a szerb-horvát lett, az olasz nyelv, tekintettel a kereskedelemmel és tengerószettel foglalkozó polgárság érdekeire, kötelező tantárgy lett. Ugyanígy a kotori gimnáziumban, míg a felső elemi iskolában a kétnyelvűség elvén alapult az oktatás. A harc 1877-ben ért véget. Hasonló harc folyt ekkor Dalmáciában és Isztriában is. — GLIGOR STANOJEVTÓ: Adalékok a Boka Kotorska XVII. sz. első félére vonatkozó történetének tanulmányozásához (35 — 70. 1.) értékes adalékokat közöl Montenegro e területére vonatkozóan, amelyen Törökország és Velence osztozott. É gazdaságilag egységes érdekekkel rendelkező területen a mesterséges szétválasztás problémákat okozott. Pl. a törökök megengedték, hogy Velence fennhatósága alatt levő polgárok területükön vagyont szerezzenek, míg ugyanezt a velenceiek a török alattvalóknak nem engedték meg. — BBANKO BABIÓ: Montenegrói egység nemzetközi szolgálatban Kréta szigetén (1897 —1899) (71 — 121. 1.) az 1897-es görög —török háború után Krétára nemzetközi rendőri egység-