Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1396

FOLYÓIRATSZEMLE 1405 tus helyébe tisztára lokális jogkörrel. Később a karlócai szerb Központi Választmány rendelkezése nyomán alakult át kerületi választmánnyá. A választmány legnehezebb ós egyben legfontosabb feladatai közé tartozott a különböző szerb katonai táborok ellátása élelemmel, hadianyaggal. Különösen ágyuk beszerzése körül voltak nehézségek. A Választmány előtt csak az a lehetőség állott, hogy a hazai ágyúöntésből (Pancsován a Választmány ágyúöntődót nyitott) és szerbiai beszerzésből fedezze a szükségletet. Leszerelték a folyami hajók ágyúit is, s azokat felhasználták a szárazföldi harc céljaira. A Választmány története magába foglalja a vajdasági felkelés sok jellemzőjét, így érdekes anyagot tartalmaz az egész felkelésre vonatkozóan. — DANILO KECIÓ: Néhány adat a lepoglavai börtön rezsimjére, valamint a kommunista rabok tevékenységére vonatkozóan (148 —158. 1.) érdekes adalék a régi Jugoszlávia börtönviszonyaira, továbbá a kommunista párt legjobbjainak a börtönökben folytatott megalkuvás nélküli harcára vonatkozóan. Mellékelve olvasható az a mintegy hat sűrűn írt oldalt kitevő feljelentés, amelyet a rossz bánásmód miatt az elviselhetetlen börtönrezsim ellen tettek a kommunista foglyok Jugoszlávia államügy észénél. — MILENKO S. FILIPOVIÓ: A „bunyevácok" nevéről (158—166. 1.); Bunyevácok Boszniában (166 —169. 1.) az első adalékban kifejti, hogy a név valószínűleg egy Bun vagy Buny nevű főnök nevéből származik le, követői vagy leszármazottai kezdték volna magukat bunyevácoknak nevezni. ^V másik adalékban a szerző kiindulva a Bunjevaéko brdo ( = Bunyevác domb) elnevezésből, topográfiai lag próbál ja megállapítani azokat a helyeket Boszniában, ahol ilyen nevű déli szláv népelem él. 1965. 41. szám. — KALMAN CEHAK: A versed munkások harca az általános művelődési egylet létrehozásáért és az egylet működése' 1871 —1875 (5 — 36. 1.)' az első vajdasági munkásegylet létrejöttét és működését mutatja be. A munkásegylet az I. Internacionálé közvetlen hatása alatt jött létre, s makacs harcot folytatott a munkások osztálytudatának felébresztéséért. Az egylet terjesztette először sikeresen s szervezett formában a szocialista eszméket, túlnyomórészt Lassalle eszméit. A szerző hangsúlyozza az egylet tevékenységének más hiányosságait is,amelyek úgyszólván teljesen azonosak azokkal, amelyek ebben a korban az egész magyarországi munkásmozgalmat jellemezték. Az egyletben túltengett a kulturális munka, ezen a téren érte el a legnagyobb sikereket is. Az egyesületet jelentősen befolyásolták a Szerb Nemzeti Liberális Párt hagyományai és tevékenysége. Ezen a téren azonban javulást hozott Laza Nancic tevékenysége, akinek volt bátorsága szakítani a liberális-párti trandíciókkal. Nanéié lesz a verseci szocialisták ideológusa. Jelentős segítséget jelent számára a Brastvo c. lap. A szerző a munkásegylet működésének legnagyobb eredményét abban látja, hogy a nemzeti és szakmai hovatartozásra való tekintet nélkül egységes akciókra tette képessé a verseci munkásságot. — LAZAR RAKIÓ: Nadalj község a forradalmi 1848 — 49-es években (84 — 93. 1.) a legjelentősebb sajkás község történetét foglalja össze. A szerb védelmi rendszertan jelentősebb csomópont volt Túrija, mely Nadaljtól mindössze 6 kmnyire van. Ê területen a magyar csapatok támadásai különösen erősek voltak. Viszszaverésük úgyszólván minden esetben a nadalj iak segítségével törtónt. Ebből a helységből származik Stevan Curducki, akit Rajaéic pátriárka egész Bácska és a Sajkás-kerület katonai parancsnokává nevezett ki. Még 1848 áprilisában Svetozar Miletic is járt Nadaljban, s ott olyan értelmű agitációs beszédet mondott, hogy a nadaljiak ne küldjenek katonát Itáliába. — VASO VOJVODIÓ: Jan Kollár levele MiloS Obrenovic fejedélemhez (94 —101. 1.) az 1838. évi nagy pesti árviz után írt levelet ismerteti, amelyben Kollár a szláv testvériségre hivatkozva anyagi segítségért folyamodik Miloá fejedelemhez. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján azonban nem bizonyítható, hogy e segítséget meg is kapta volna. A szerző közli Kollár levelének teljes eredeti szövegét is. — BOZIDAR KOVAŐIC: A zombori Állami Gimnázium megalapítása (98 —101. 1.) az 1870-es években megnyílt gimnáziumról szól, ahol szerb nyelven is folyt tanítas. Azonban már 1874-ben a Zastava arra kényszerül, hogy hasábjain megvádolja a vallás- és közoktatásügyi minisztert azzal, hogy lábbal tiporja a nemzetiségi törvény rendelkezéseit, tekintettel arra, hogy a zombori gimnáziumban a törvénytől eltérően a tárgyakat már nem tanítják szerb nyelven is. A legerőteljesebb asszimiláció éveiben az egyre inkább a „magyar nemzeteszmét" forszírozó kultúrpolitika teljesen száműzi a szerb nyelvet a zombori gimnáziumból. — G. ISTORIJSKI GLASNIK 1964. 4. szám. — BOGUMIL HRABAK: Hadműveletek a Közép-és Félső-Drinán, valamint a Szandzsákban 1914 augusztusában (3 — 58. 1.) igen aprólékosan méltatja a szerb hadsereg egy részhadműveletót. A szerbek akciója az osztrák-magyar csapatok ellenoffenzi-I