Századok – 1966
Közlemények - Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére 118
134 SZÁSZ ZOLTÁN miniszter korábban készített. A fogalmazvány kiindulópontja ugyanaz mint korábban Láng kereskedelemügyi miniszteré, hogy ti. ,,a délvidéken, a felvidéken és a Királyhágón túl a nemzetiségi izgatás az utóbbi két évtizedben a gazdasági térre tevődött át". A szabad verseny ellenintézetek általi befolyásolásán túlmenően a nemzetiségi pénzintézetek részvényeinek összevásárlását javasolja, hiszen ,,az egész összeg nem sok, s az ekkép nyert befolyással a pénzintézetek szigorúan közgazdasági hivatásuk keretében tarthatók". A Felvidékre nézve azt ajánlja, hogy a kereskedelemügyi miniszternek a hazai nagybankok útján meg kellene találnia a módot arra, hogy az Amerikába kivándoroltak pénzküldeményei ,,ne folyjanak a nemzetiségi agitáció medrébe". A Magyar Földhitelintézet kisebb összegű jelzálogkölcsöneire az illeték -és bélyegmentesség kiterjesztését, s ,,a hazafias irányú intézetek" olcsó vagy kamatmentes (kb. 4 — 5 millió K) állami betéttel való ellátását javasolja olv módon, hogy az osztalék maximuma s a betéti kamatláb rögzítésével más vidékek elhelyezést kereső tőkéit ne vonzzák oda.83 Az értekezleten felhasználták az aradi kir. tanfelügyelő 1904. február 3-i 453. sz. jelentését is, amely szintén kitér a nemzetiségi pénzintézetek méltatására és ellenintézkedések foganatosítását sürgeti. Javasolja, hogy ha a román pénzintézetek az Osztrák-Magyar Banknál8 4 olcsóbb hitelt nyújtó budapesti pénzintézeteket vennék igénybe, úgy a kormány azt akadályozza meg. Véleménye szerint, lia a kormány által befolyásolható bankok a román intézetéknek nyújtott hitelt gyorsan felmondanák, úgy ez utóbbiak az általuk nyújtott hitelek jó részét szintén felmondani kényszerülnének, ami természetesen alapjaiban rázná meg a román hitelszervezetet. S mivel a tanfelügyelő érezte javaslatának antiliberális voltát, egy szerényebb indítványt is tett a román egyházi főhatóságok és a helyi hatóságok által kezelt, nagy összegekre rúgó alapítványi tőkék nemzetiségi bankokból való kivételére és állami kötvénybe történő befektetésre.85 Felvetődött az a gondolat, hogy ,,az időközi védelem céljából" az igazságügyminiszter hívja fel a bíróságok figyelmét, miszerint a részvénytársasági intézetek cégbejegyzése alkalmával az alapszabály alapos átvizsgálása mellett fordítsanak gondot arra, nehogy jogerőre emelkedjenek az olyan közgyűlési határozatok, melyek a jövedelem hovafordításával nemzetiségi célokat szolgálnak.8 6 Az értekezleten végül is nem született határozat. A földművelésügyi minisztert megbízták, hogy a kérdés behatóbb tanulmányozása után 1904 őszére készítsen egy részletes előterjesztést. Erre azonban a Tisza-kormánv 83 O. L. FM ein. 1915. 65651 (ein. 1903. 7538). Az olcsó vagy kamatmentes betét gondolata sokszor felvetődött, de ismeretes, hogy az államháztartás Wekerle miniszterelnöksége után is éppen hogy egyensúlyban volt s nem engedte meg nagyobb összegek ilyen irányú felhasználását. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Tisza István miniszterelnök, aki elsősorban a finánctőkés körök érdekeit helyezte előtérbe, nem mutatott különösebb hajlandóságot a rosszul gazdálkodó középbirtokosok államköltségen történő , ,megmen tésére ' '. 84 Az Osztrák-Magyar Bank igazgatótanácsa 1903. aug. 28-tól az Albina záloglevelére kölcsönöket folyósított. Magyar Compass 1904 —1905. I. köt. 592. 1. 85 „A román bankok gyengítése nem csupán financiális kérdés, hiszen ezek mozgatják a papokat, ezek a tanítókat és mindhárman az ezrekre rúgó román választókat." O. L. ME 1904. XIV. 741. — (VKM ein. 13314/1904). 86 О. L. FM ein. 1915. 65651 (ein. 1903. 7538).
