Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1396

EOLYÓIRATSZEMI.E 1401 Párt Központi Bizottságának tagja lett. — 1.1. JÁNOSUK: AZ USA az 1940-es havannai konferencián (89 — 90. 1.) az amerikai államok külügyminisztereinek 1940. július 21 — 30-án lezajlott tanácskozását ismerteti esemény történetileg és értékeli. A konferencia hivatalos célja a német befolyás ellensúlyozása volt, ezt a néptömegek is kívánták, s így volt pozitív vonása is. Az Egyesült Államok azonban saját hatalmának a megerősítését is szolgálta, növelte befolyását a többi amerikai államra. A „kollektív védnökség" elvének kimondásával az európai hatalmak amerikai gyarmatait az Egyesült, Államoknak szolgáltatták ki. — M. M. SEJNMAN: Miért hallgatott a pápa? (97 — 104. 1.) Hochhuth Európa-szerte játszott színművével kapcsolatban számos ténnyel igazolja, hogy XII. Piusnak nem volt személyes bátorsága ahhoz, amit katolikus papok megtettek, akik felléptek a fasiszta kegyetlenkedések ellen; politikai számításból nem ítélte el a fasizmust. — E. G. LORENSZON: A. M. Kollontaj Svédországban (105 — 111. 1.) a stockholmi szovjet követ, Alekszandra Mihajlovna Kollontaj személyi titkárának visszaemlékezései Kollontaj működésére. — A forráskiadó rovatban 1809 —1816 közti orosz követi ós konzuli jelentéseket közölnek a latin-amerikai szabadságmozgalmakra vonatkozólag. — A. M. NYEKRICS: A titkos háború útvesztőiben (122—131.1.) néhány nevezetes kémtörténetet ismertet a második világháború időszakából. — JA. M. SZVET: Az Antillák kalózai (132 — 144. 1.) a XVI. századi spanyol—angol tengeri küzdelmek történetét beszéli el. — V. K. VOLKOV és L. JA. GIBIANSZKIJ ismertetik a Jugoslovenski Istorijski Casopis tanulmányait, amelyek Jugoszlávia újkori és legújabbkori történetét tárgyalják. (145 — 153. 1.). — N. ISZTORIJA SzSzSzR 1966. 1. szám. — L. V. CSEREPNYIN: A XII. nemzetközi történész-kongresszus (3 — 23. 1.) tartalmilag és kritikai megjegyzésekkel beszámol a főbb témákról, a hozzászólásokról, összegezésül megállapítja: a marxista történettudomány tekintélye megnőtt, a polgári történészek egy része lemond bizonyos reakciós elvekről (fajelmélet, Európa-centrizmus), érezhető a marxizmus hatása. De minthogy a polgári történettudomány továbbra is támadóan lép fel a marxista elmélettel szemben, a marxista történészeknek is támadniok kell. — G. A. SADZIUS: A balti köztársaságok ipara és munkásosztálya a szovjethatalom visszaállítása után, 1940 —1965 (24 — 41. 1.) részletes adatokat közöl az észt, lett ós litván köztársaság fejlődéséről, amely jóval gyorsabb, mint az egész szovjet ipar fejlődése. A városi lakosság növekedésén belül a munkásosztály létszáma 1940 óta három-ötszörösére nőtt. — A. JA. AVREH: A június 3-i monarchia és a munkáskérdés (42 — 69. 1.) a sztolipini korszak munkástörvónyhozását vizsgálja 1912-ig, konkréten a betegségi és baleseti biztosításról szóló törvény parlamenti vitáját, amelynek során a nemesség munkásbarátnak igyekezett magát feltüntetni a törvényt ellenző burzsoáziával szemben. A sztolipini monarchia épp úgy nem tudta megoldani a munkáskérdóst, mint a burzsoázia, ennek fő oka a kialakuló forradalmi helyzet. — Vita a parasztság differenciálódásáról a késői feudalizmus korszakában (70—81. 1.) címen 'a szerkesztőség összefoglalja a folyóirat hasábjain már több éve folyó vita eredményeit, anélkül, hogy ezzel végleg lezárná a kérdést. Kiemeli az egyetértést néhány kérdésben: a XVII. század a kapitalizmuskialakulásának kezdete; van vagyoni differenciálódás a kapitalizmus előtti korszakban; a XVII. században a paraszti mellékfoglalkozások terén már a tőkés differenciálódás jelenségével is találkozunk. A fordulat a tőkés differenciálódás irányában a XVIII. század derekán és második felében megy végbe, a csak földműveléssel foglalkozó parasztságnál a XVIII. század végén. A vita sok konkrét tényanyagot tárt fel. Megmutatta a bérmunka formáit, s tisztázta, hogy ez nem egyedüli ismérve a tőkés viszonyoknak. További kutatásokat kell folytatni a bérmunkának a XVIII—XIX. században a mezőgazdaságban való alkalmazására, a városképződés folyamatára, a felvásárló, általában a kereskedőtőke szerepére vonatkozólag. Az ország területének kiterjedt voltára való tekintettel egy-egy tájegység anyaga alapján nem szabad általános következtetéseket levonni. Szükség van a részleteket tisztázó monográfiákra és összefoglaló munkákra a parasztság történetéről. Tisztázni kell a tulajdonformákat, a polgári tulajdon kialakulásának módjait, a járadókformák változásának hatását a társadalmi változásokra. Meg kell vizsgálni a sajátos paraszti kategóriákat. Tisztázandó a gazdasági és társadalmi helyzet összefüggése a paraszti osztályharccal, a belpolitika fejlődésével, az ideológiával, a kulturális fejlődéssel és a mindennapi élettel. — V. JE. POLETAJEV: A tudomány és termelés munkásai alkotó együttműködésének történetéből, 1946—1958 (82 — 94. 1.) sok adatot hoz tudósok és az üzemi műszaki értelmiség együttműködéséről a munkásokkal a termelés növelésében, racionalizálási