Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 1393 az elit- és a fajelméletben találja meg. Az elvont gobineaui fajelmélettől a Nietzsehe-féle Übermensch koncepcion át a fizikai megsemmisítés jogának hirdetésén keresztül a Chamberlain-féle fajelméletig tart ez a fejlődés, amelyben az uralkodó faj fogalma a germánságra, a megesemmisítendő faj pedig a zsidóságra konkretizálódik, s az egyéni felelősség tudatát kioltja a mitizált faji tudat. Ezután a fasiszta ideológia olyan vonásait elemzi, mint a nyílt cinizmus, a fajelméletnek, az antiszemitizmusnak és a nacionalizmusnak az imperialista hódítás szolgálatába való állítása stb. — ZRINSZKY LÁSZLÓ A francia deizmus és a vallás címmel azt az ideológiatörténeti folyamatot vizsgálja, melynek során Bayle félénk szkeptikus deizmusa Montesquieu-nél a történelem materialista felfogása felé tapogatódzó, politikai jellegű egyház- és vallásbírálattá, Voltaire-nél pedig az ateista idealizmustól a mechanisztikus materializmus felé terjeszkedő állásponttá változik. — A tanulmányt a tárgyalt deisták vallást ós egyházat bíráló műveiből vett összeállítás egészíti ki. 6. sz.: VEKERDI LÁSZLÓ e számban fejezi be A matematikai absztrakció fejlődéstörténetéből c. tanulmányát (előző részek az 1966: 6, 11, 12, 1966: 1, 2. számban). A tanulmány abból indul ki, hogy a matematika fejlődésében egyéni momentumokon kívül kollektív társadalmi tényezők is érvényesülnek ós végső soron válogató, szelektív hatásukon keresztül éppen ezek a tényezők döntik el egy korszak matematikájának fejlődési tendenciáit. Ebből a szempontból vizsgálva tárgyát először az ókori matematikát elemzi, majd végigkísérve az egyiptomi, görög, arab renaissaince, a XVII. századi Hollandiában, Angliában, Franciaországban kibontakozó „matematikai forradalmat", a XVIII. ós a XIX. század legnagyobb matematikai felfedezéseit, a tudományág egyes területeinek fejlődéseit, megállapítja, hogy a modern matematika gazdagságát éppen az adja, hogy tárgyát — éppen a történelmi tapasztalatok által is szerkesztve — egységben látja. — MILAN KANGRA Történetiség és lehetőség című, eredetileg a korculai nyári egyetemen elhangzott, nagy vitát kiváltó előadásában abból indul ki, hogy egyetlen világ létezik, mégpedig az ember történelmi létezésének világa. Mindennemű létezést ennek lehetősége alapoz meg, ezt a lehetőséget viszont az emberi cselekvés váltja valóra. A természet maga is megszűnik magánvaló lenni abban a pillanatban, amelyben lehetővé vált számára, hogy más is legyen, mint ami. Tulajdonképpen ez a mássá levés a történelem kiindulópontja, az emberi világ alapja, az ember igazi születése. Az emberen eddig „előtörténetében" a kérlelhetetlen természeti törvény uralkodott, most áll a jövőben kibontakozó igazi története, saját lehetősége előtt, hogy legyen-e vagy ne legyen. Kiváltképpen ma tőle függ történelmi sorsa és jövője. — PLEIDELL ORSOLYA Istenek és szentek című cikkében azt a szinkretista folyamatot elemzi, melynek során pogány istenek, kultuszok — keresztény történeti személyek közvetítésével vagy anélkül — keresztény szentekké vagy szertartásokká alakultak. — GECSE GUSZTÁV AZ „őskeresztény" aszkézistől a szerzetesi intézmény kialakulásáig című cikkében arról ír, hogy az őskereszténysógnek Péter-féle a paruziához kapcsolódó lázadó aszketikus irányát Pállal a fennálló társadalommal, a gazdagsággal, az állammal kiegyező, e földi életre tartósan berendezkedő, az aszketizmust háttérbe szorító irányzat váltotta fel. Az eredeti aszkótizmus megszelídítve a szerzetességben, meg nem szelídítve pedig a különböző eretnekségekben élt tovább. — B. B. Helytörténeti és helyismereti folyóiratok BORSODI SZEMLE. X. évf. (1966) 1. sz.: GAZSI JÓZSEF A félszabadult Borsod a demokratikus honvédségért c. tanulmányában a magyar néphadsereg legelső alakulatának, a Mokanból 1945 elején kinőtt miskolci karhatalmi egységnek, az ún. Mokan-századnak állít emléket, s ismerteti a 7. honvódkerülethez tartozó Borsod és Heves megyékben a néphadsereg részére megindított toborzás hatalmas sikerét. JÁSZKUNSÁG. XI. (1965) 1-2. sz.: A hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára megjelent számban tíz tanulmány nyújt áttekintést Szolnok megye ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, egészségügyi és szociális fejlődéséről. 3. sz.: PALÁSTI LÁSZLÓ Teleki László és Abony c. tanulmánya összegezi Teleki 1848 — 1861 közti kapcsolatát a községgel. 4. sz.: MEZŐSI KÁROLY A követjelölt Petőfi megbuktatása e. írása rámutat, hogy a választásoknál hangoztatott elvek menynyire nem érvényesültek a gyakorlatban. Petőfi megbuktatása végeredményben a reakciós erők, a „kaputosok" győzelme volt. — SZABÓ LÁSZLÓ A földmunkásmozgalmak jellegzetességei Szolnok megyében c. tanulmánya rámutat arra, hogy a megye a XIX. században társadalmi rétegeződés és