Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1394' EOLYÓIRATSZEMLE birtokmegoszlás szempontjából jelentősen eltérő két részből állott: a Jászkun kerü­letből és a nagybirtokból álló Tiszamentó­ből. Ez sokban meghatározta a helyi moz­galmak jellegét is. — H. Oy. SOPRONI SZEMLE. XX. évf. (1966) 1. sz. HÁRS LAJOS A soproni munkástúrislák története című tanulmánya utal az 1911-ben alakult soproni szervezetnek a helyi szociáldemokráciával való kapcsolataira, a munkásság egy részének németajkú vol­tára, végül a mozgalom társadalmi bázi­sában végbemenő erős kispolgárosodásra. —• .JÁRUS LAJOS Petőfi egyik tanárának soproni kapcsolatai címen a Petőfit Sár­szentlőrincen 1831 — 32-ben tanító és koráb­ban Sopronban diákoskodó, majd nevelős­ködő Haag Péter életét, Petőfivel való kapcsolatát kíséri nyomon, onnan nősült, oda vonult vissza és 1863-ban ott is halt meg. — SIMKOVTCS GYULA A kisparaszti gazdaságok pusztulása a kapitalizálódó me­zőgazdaságban Sopron megyében a század­forduló idején c. tanulrhánya megállapítja, hogy a megyében a vizsgált időszakban e folyamat rendkívül erős volt: a kisebb gazdaságok ezrei szűntek meg. A megyei Gazdasági Egyesület az elbirtoktalanodás megakadályozására már egy országos ér­vényű földminimum-törvény készítésére tett javaslatot. A tanulmány rámutat e csökkenésben a jelzálogkölcsönök növekedé­sének szerepére: ezt nagyban elősegítette a megye bankhálózatának gyors fejlődése. A fejlődés ellenpólusán jómódú paraszti gazdaságok alakulnak ki, melyek a megyé­nek a nyugati piacokhoz való közelsége folytán fenn tudják tartani magukat. Ők azok, akiket a jelzálogkölcsönök is segítenek, bár a legelső komolyabb válság számukra is válságos helyzetet teremt. — FALLER JENŐ a ballagásról írva ennek a régi selmeei diákhagyományokba visszanyúló gyökereit mutatja be, közölve a régi ballagónóta eredeti német szövegét és dallamát is. — A Helytörténeti adattár rovatban BRAND IMRE régi soproni szem­orvosokról (okulistákról) közöl adatokat, kiemelve egy Le Febur nevű szélhámos vakságot is okozó dunántúli garázdálko­dását. — HAMMERL LAJOS újabb adatokat közöl a Morgenstern е., 1869-ben Sopron­ban megjelent, majd innét (az előző szám­ban ismertetett) botrányok után Pestre költöző antiklerikális, elsősorban jezsuita­ellenes lap soproni évfolyamáról, szerkesz­tőjéről és a körülötte a városban fellángolt ellentótékről. — CSATKAI ENDRE levéltári anyag és régi családi krónikák alapján bizonyítja, hogy Sopronnak Rákócziék által történt ostroma idején a lakosság szegényebb rétegében, inkább a külváro­sokban, számosan a kurucokat dicsérő ki­jelentéseket tettek, egyesek később csatla­koztak is hozzájuk. — HILLER ISTVÁN neves íróknak (Szabó Lőrinc, Szerb Antal, Laczkó Géza, Zilahy Lajos, Áprily Lajos, Harsányi Zsolt, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gellért Oszkár,, Nagy Endre) 1925 — 1930-ban a soproni Frankenburg körben történt szerepléséről tájékoztat. — KELÉNYI FERENC az első világháború idején a pedagógusokhoz intézett körleve­leket ismertet: ezek a diákzavargások meggátlására, Ferenc József képének a háborús lelkesítést szolgáló megvásár­lására és hadikölcsön jegyzésére buzdítják a pedagógusokat és az iskolákat. — FRIED ISTVÁN Székács Józsefnek, a reformkor egyik második vonalbeli költőjének, de szerb népdalfordításai ós később pesti ev. lelkészként Kossuth oldalán való szereplése folytán jelentős alakjának soproni tanulóé­veit ismerteti, kiemelve a város magyaroso­dásának a szlovák környezetből származó Székács további életútjára gyakorolt je­lentős hatását. 2. sz.: LOVAS GYULA A soproni villa­mosvasút c. cikke a város két pályaudvara között 1900—1923 között fennállott kes­kenyvágányú villamosvasút történetét is­merteti. A vasút, elsősorban szerencsétlen, de szükségszerű vonalvezetése miatt, nem váltotta be a vállalkozók hozzáfűzött reményeit: története így sem érdektelen fejezete a hazai vidéki urbanizálódás tör­ténetének. — VARGA GÁBOR és JUHÁSZ MIKLÓS A nagycenki park ismertetése c. cikke ismerteti a feltehetően még egy XV. századi erődítmény helyén a XVIÏL szá­zadban épült, majd kibővített Széchényi kastély körül létesített park történetét: egészében tanulságos adalék másfél évszá­zadnak a parképítésben megnyilvánuló ízléstörténetóhez. — A Helytörténetti adattár rovatban HILLER ISTVÁN Sashegyi Oszkár forráskiadványa alapján az abszolutizmus­kori Sopron megyei munkás- ós paraszt­mozgalmakra vonatkozó adatokat ismer­teti. — HAMMERL LAJOS Soproni magán­intézetek a XIX. században címmel a szá­zad második felében működő magánintéze­teket ismerteti, elsősorban Csöndes Ferenc 1866 és 1893 között fennállott intézetét. Az iskola elemi és középiskolai fokon működött, haladó pedagógiai elveket köve­tett, nyelveket tanított és nagy hangsúlyt fektetett a magyar nyelv oktatására. — CSATKAI ENDRE Az évszázados soproni tűz­oltás c. cikke a soproni tűzvédelem történe­tét ismerteti: a Tűztorony és a toronyőrség szerepét, a céhek tűzoltó tevékenységét, majd az 1863-ban alapított polgári ön­kéntes tűzoltó egylet történetének főbb vonásait mutatja be. — MOLNÁR JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents