Századok – 1966
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363
1394' EOLYÓIRATSZEMLE birtokmegoszlás szempontjából jelentősen eltérő két részből állott: a Jászkun kerületből és a nagybirtokból álló Tiszamentóből. Ez sokban meghatározta a helyi mozgalmak jellegét is. — H. Oy. SOPRONI SZEMLE. XX. évf. (1966) 1. sz. HÁRS LAJOS A soproni munkástúrislák története című tanulmánya utal az 1911-ben alakult soproni szervezetnek a helyi szociáldemokráciával való kapcsolataira, a munkásság egy részének németajkú voltára, végül a mozgalom társadalmi bázisában végbemenő erős kispolgárosodásra. —• .JÁRUS LAJOS Petőfi egyik tanárának soproni kapcsolatai címen a Petőfit Sárszentlőrincen 1831 — 32-ben tanító és korábban Sopronban diákoskodó, majd nevelősködő Haag Péter életét, Petőfivel való kapcsolatát kíséri nyomon, onnan nősült, oda vonult vissza és 1863-ban ott is halt meg. — SIMKOVTCS GYULA A kisparaszti gazdaságok pusztulása a kapitalizálódó mezőgazdaságban Sopron megyében a századforduló idején c. tanulrhánya megállapítja, hogy a megyében a vizsgált időszakban e folyamat rendkívül erős volt: a kisebb gazdaságok ezrei szűntek meg. A megyei Gazdasági Egyesület az elbirtoktalanodás megakadályozására már egy országos érvényű földminimum-törvény készítésére tett javaslatot. A tanulmány rámutat e csökkenésben a jelzálogkölcsönök növekedésének szerepére: ezt nagyban elősegítette a megye bankhálózatának gyors fejlődése. A fejlődés ellenpólusán jómódú paraszti gazdaságok alakulnak ki, melyek a megyének a nyugati piacokhoz való közelsége folytán fenn tudják tartani magukat. Ők azok, akiket a jelzálogkölcsönök is segítenek, bár a legelső komolyabb válság számukra is válságos helyzetet teremt. — FALLER JENŐ a ballagásról írva ennek a régi selmeei diákhagyományokba visszanyúló gyökereit mutatja be, közölve a régi ballagónóta eredeti német szövegét és dallamát is. — A Helytörténeti adattár rovatban BRAND IMRE régi soproni szemorvosokról (okulistákról) közöl adatokat, kiemelve egy Le Febur nevű szélhámos vakságot is okozó dunántúli garázdálkodását. — HAMMERL LAJOS újabb adatokat közöl a Morgenstern е., 1869-ben Sopronban megjelent, majd innét (az előző számban ismertetett) botrányok után Pestre költöző antiklerikális, elsősorban jezsuitaellenes lap soproni évfolyamáról, szerkesztőjéről és a körülötte a városban fellángolt ellentótékről. — CSATKAI ENDRE levéltári anyag és régi családi krónikák alapján bizonyítja, hogy Sopronnak Rákócziék által történt ostroma idején a lakosság szegényebb rétegében, inkább a külvárosokban, számosan a kurucokat dicsérő kijelentéseket tettek, egyesek később csatlakoztak is hozzájuk. — HILLER ISTVÁN neves íróknak (Szabó Lőrinc, Szerb Antal, Laczkó Géza, Zilahy Lajos, Áprily Lajos, Harsányi Zsolt, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gellért Oszkár,, Nagy Endre) 1925 — 1930-ban a soproni Frankenburg körben történt szerepléséről tájékoztat. — KELÉNYI FERENC az első világháború idején a pedagógusokhoz intézett körleveleket ismertet: ezek a diákzavargások meggátlására, Ferenc József képének a háborús lelkesítést szolgáló megvásárlására és hadikölcsön jegyzésére buzdítják a pedagógusokat és az iskolákat. — FRIED ISTVÁN Székács Józsefnek, a reformkor egyik második vonalbeli költőjének, de szerb népdalfordításai ós később pesti ev. lelkészként Kossuth oldalán való szereplése folytán jelentős alakjának soproni tanulóéveit ismerteti, kiemelve a város magyarosodásának a szlovák környezetből származó Székács további életútjára gyakorolt jelentős hatását. 2. sz.: LOVAS GYULA A soproni villamosvasút c. cikke a város két pályaudvara között 1900—1923 között fennállott keskenyvágányú villamosvasút történetét ismerteti. A vasút, elsősorban szerencsétlen, de szükségszerű vonalvezetése miatt, nem váltotta be a vállalkozók hozzáfűzött reményeit: története így sem érdektelen fejezete a hazai vidéki urbanizálódás történetének. — VARGA GÁBOR és JUHÁSZ MIKLÓS A nagycenki park ismertetése c. cikke ismerteti a feltehetően még egy XV. századi erődítmény helyén a XVIÏL században épült, majd kibővített Széchényi kastély körül létesített park történetét: egészében tanulságos adalék másfél évszázadnak a parképítésben megnyilvánuló ízléstörténetóhez. — A Helytörténetti adattár rovatban HILLER ISTVÁN Sashegyi Oszkár forráskiadványa alapján az abszolutizmuskori Sopron megyei munkás- ós parasztmozgalmakra vonatkozó adatokat ismerteti. — HAMMERL LAJOS Soproni magánintézetek a XIX. században címmel a század második felében működő magánintézeteket ismerteti, elsősorban Csöndes Ferenc 1866 és 1893 között fennállott intézetét. Az iskola elemi és középiskolai fokon működött, haladó pedagógiai elveket követett, nyelveket tanított és nagy hangsúlyt fektetett a magyar nyelv oktatására. — CSATKAI ENDRE Az évszázados soproni tűzoltás c. cikke a soproni tűzvédelem történetét ismerteti: a Tűztorony és a toronyőrség szerepét, a céhek tűzoltó tevékenységét, majd az 1863-ban alapított polgári önkéntes tűzoltó egylet történetének főbb vonásait mutatja be. — MOLNÁR JÁNOS