Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1392' EOLYÓIRATSZEMLE következnek be, annak már nem biológiai, hanem társadalmi „üzemi" feltételei vannak. — PÁNDI PÁL Vasvári Pál és az utópista szocializmus c. cikke a Vasvári munkásságában előforduló, adatszerűen közvetlenül bizonyítható, ill. tematikailag kielemezhető utópista-szocialista hatásokat mutatja be, megállapítva elsősorban Cabet és Louis Blanc hatását. — BALOGHY MÁRIA egy 14 éves gyermekleány 1849. január 1. — június 18. között Miskolcon vezetett feljegyzéseit teszi közzé: érdekes dokumentumai ezek a forradalom egy kisváros életében tükröződő hatásának, a közvélemény formálódásának, — emellett számos » helytörténetileg fontos apróbb adatot is tartalmazna к. 4. sz.: GYTJRKÓ LÁSZLÓ A második forradalom címen az 1917 áprilisában Petrográdra érkező Lenin programjáról és az oroszországi politikai helyzetről nyújt színes áttekintést. — ANDICS ERZSÉBET Revízió alá kell-e vennünk Marx és Engels nézeteit az 1848 — 49-es forradalomról? c. cikkében Viktor Cherestesiu román, Daniel Rapant és Vladimir Minac csehszlovák történészek nézeteivel vitatkozik. A nevezett szerzőkkel szemben úgy véli, hogy Marx-nak és Engels-nek igazuk volt, amikor a magyar forradalmat a Habsburg reakcióval szemben pozitívan értékelték és károsnak, reakciósnak ítélték a Monarchián belül ezzel szemben fellépő, a Habsburgokat támogató törekvéseket, mint amelyek a fejlődés fő irányát az adott pillanatban keresztezték. A szerző bizonyítja, hogy álláspontjukat a magyar forradalom értékelését illetően később sem változtatták meg, s ugyanakkor elhárítja azt a vádat, mely szerint Marx és Engels valamiféle német felsőbbrendűségi érzés alapján foglaltak volna el „szlávellenes" álláspontot. Megállapítja, hogy később Kossuthot ugyanazért bírálták, mint 48-ban a magyar forradalom ellen fellépő erőket: azért, mert a nemzeti érdekek megvalósításának reményében a nemzetközi reakcióra próbált támaszkodni. A magyar, a román ós a szlovák történészek közös feladata, hogy ezt ne engedjék feledésbe merülni. 5. sz.: LÁZÁR VILMOS Agrártörténetírás és szocialista mezőgazdaság címen 1965 decemberében tartott előadását adja közre, melyben az agrártörténetírás és korunk mezőgazdasági problémáinak összefüggéseit világítja meg. Megállapítja, hogy az agártörténetírás egyfelől rákényszerült az agrártudományok eredményeinek és módszereinek alkalmazására, másfelől viszont korunk mezőgazdasági problémája, az élelmezési probléma elengedhetetlenné teszi a mezőgazdaságtörténeti fejlődésének minél pontosabb ismeretét. — FÜR LAJOS A paraszti gazdálkodás átalakulása 1848 — 1914 c. írásában A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában c. tanulmánykötet (szerk. Szabó István) vonatkozó tanulságait foglalja össze. — SZÁNTÓ ZOLTÁN Éhségsztrájk címmel az 1929. október 21-én kezdődött országos börtönéhségsztrájk Sopron-kőhidai eseményeit írja le saját emlékei alapján. — BOROSY ANDRÁS Toynbee és történetfilozófiája címen az angol történész ellentmondásos eszmei rendszerét boncolja, s áttekinti az őt ért marxista és polgári hírálatok irányait. 6. sz.: VÖRÖS» KÁROLY:

Gondolatok a művelődéstörténetről címmel a művelődéstörténet egy új irányának szükségességét veti fel. Rámutat arra, hogy a hagyományos történész és szakszerű vizsgálatok útján voltaképpen a tömegek művelődésének fejlődését nem tudjuk megközelíteni. Szükség lenne tehát egy-egy kor „tudati tömegjelenségeinek" ismeretére, amin közelebbről az irodalmi, zenei stb. másodvonalat, vagy a még annál is alacsonyabb szintű kultúrát érti, aminek elterjedtsége mindig hasonlíthatatlanul nagyobb, mint az élvonalat képviselő műveké. Úgy véli, hogy a vizsgálathoz szelekciós alapként a „siker" kínálkoznék. 7. sz.: ORTUTAY GYULA 126 éves a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat címen áttekinti a TIT gazdag történetét és ízelítőt ad eredményeiről, tevékenysége irányairól. — 0. M. VILÁGOSSÁG. VII. évf. (1966) 3. sz.: — BALÁZS GYÖRGY Nacionalizmus és turánizmus címen a reformkorban elinduló, akkor még a romantikus nemzeti öntudatot szolgáló, de a kapitalizmus korában a legszélsőbb nacionalizmust és fantasztikus hódító terveket melengető s végül a fasizmusnak behódoló téveszme történeti és ideológiai útját vázolja. 4. sz.: HAHN ISTVÁN A két Krisztusmítosz és a történelmi Jézus c. tanulmányában kiegyenlítő álláspontot foglal el a Jézus történetiségét tagadó ún. mitológiai és az ezt valló ún. historikus irányzat között. Úgy látja, hogy két, egymásnak sok tekintetben ellentmondó mitológiai séma, a zsidó messiás és a hellenisztikus Logosz-séma rakódott rá az időszámításunk körüli idő egyik ihletett, tanai és tettei miatt vértanúhalált szenvedett júdeai nópvezérének és prédikátorának alakjára, akit esetleg Jézusnak, József fiának neveztek. — HERMANN ISTVÁN A fasiszta mitosz kialakulása c. tanulmánya (I. rész a 2. számban) először a fasizmus ideológiai előzményeit vizsgálja. Ezeket a polgárság általános dekadenciájának talaján keletkezett egyenlőtlenség-, erőszakeszmóben,