Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 1391 említett, a nemzeti kérdéshez való viszony tisztázatlanságából fakadó problémákkal ezzel az összefüggésben nem foglalkozik. 4. sz.: VIGH KÁROLY Irodalom és történélem címmel a nemrég elhunyt Rideg Sándor, Béresek házatáján c. megrázó elbeszélésének közlése kapcsán felidézi az írónak a novellával kapcsolatos üldöztetését. 5. sz. MÓD ALADÁR a nemzeti kérdés jelentőségéről írt cikkében azt a nézetét fejtegeti, hogy a lenini nemzetelmélet eltorzítása 1945 után a demokratikus nemzeti és a szocialista elemeknek a szocialista forradalom osztály bázisát szűkítő szétválasztása, a nemzetinek csupán formális jelentőséget tulajdonító felfogása révén következett be. Hangsúlyozza, hogy a néptömegek nemzeti érzése nem egyszerűen a burzsoá ideológia megnyilvánulási formája: kiemelendők ennek demokratikus, a többség előrehaladását és felemelkedését magában foglaló elemei. Az internacionalizmus nem az egyes szocialista nemzetek munkásosztályainak, hanem maguknak a szocialista nemzeteknek egybeolvadása révén valósul meg. A munkásosztály vezető szerepe a XX. század közepén csak a demokratikus nemzeti örökség vállalása révén érvényesülhet. A nemzeti adottságok helyes felhasználása, kritikai elsajátítása elősegítheti a szocialista nemzetek kibontakozását és egyben a nemzetköziség kiépülését. — B. B. VALÓSÁG. IX. évf. (1966) 1. sz.: HANÁK PÉTER Korunk történetírása címen a bécsi nemzetközi történészkongresszusról adja közre reflexióit. Abból indul ki, hogy a történettudomány módszerei sok tekintetben elmaradottak, az exaktság igényének nem felelnek meg. A bécsi kongresszus zömében szintén a hagyományos vonalat követte, néhány referátuma azonban utat mutatott a társadalmi strukt úra-vizsgálat, az összehasonlító módszer kiterjesztése és a komplex kutatási módszer irányában. — A konferenciára rányomta bélyegét a napionalizmus-internacionalizmus problematikája, s az ekörül folyó vitákban a nacionalista álláspont számos válfaja jelentkezett. A szerző úgy véli, hogy a nacionalizmus eme differenciált jelentkezése a történetírásban valóságos ellentmondásokat tükröz: a nacionalizmus és a társadalmi haladás, a nacionalizmus két arca, valamint a XX. században a gazdasági érdek internacionális és a társadalmi-politikai érdek nemzeti volta közötti ellentmondásokat. A kongresszus a történettudomány hasznosságát és jövőjét illető kérdésekre nem adott egyértelmű feleletet. A marxista történészek tekintélyes részének alapos tárgyismerete, látókörének és módszerének jelentős fejlődése, valamint a polgári történészek egy részének növekvő érdeklődése a gazdasági és társadalmi problémák iránt, ígéretet jelentenek a jövőre nézve. — A Dokumentumok rovatban DOLMÁNYOS ISTVÁN A magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok egy napló tükrében (1920—1939) című cikkében szemelvényeket közöl Jungerth-Arnóthy Mihály moszkvai magyar követnek a Párttörténeti Intézetben őrzött napló-jellegű feljegyzéseiből. Ennek során főként a fogolycsere akció, a diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló tárgyalá'sok (1924 és 1933 — 34), valamint a kapcsolatok ideiglenes megbontása (1939) kérdéseire vonatkozóan ad új adalékokat. 2. sz.: MOLNÁR ERIK A nemzet jogalom kialakulásához címmel a francia és az olasz nemzettóválás történeti folyamatát tekinti át a feudális abszolutizmus öntudatlan nemzetformáló állami tevékenységétől a polgári nemzettudat kialakulásán át a polgári nemzet létrejöttéig, s egyszersmind demokratikus tartalmától való megfosztásáig. — MAKKAI LÁSZLÓ Biológia és technika c. írásában abból indul ki, hogy a technika története a társadalmi ember termelőszerveinek fejlődéstörténete, azaz „nagyban vett" biológiai folyamat, melynek során az emberi szervezetben rejlő struktúrák növekvő mórtékben áttevődnek az ember környezetére. A technika először a kéz instrumentális, azután a kar transzmissziós, majd az izmok energetikai, végül az agy programozó tevékenységét helyettesíti be. À szerző végigtekinti ebből a szempontból a fejlődés történetét és megállapítja, hogy a technikai „kiváltási folyamat" egyes szakaszai csak egyre komplexebb szerkezetű társadalmi struktúrában tudnak megvalósulni, amit a társadalmi munkamegosztás oly módon követ, hogy az egyed egyúttal megőrzi technikai sokoldalúságát. À technika tehát megszabadítja az embert az állati szerv- és ösztönspecializálódás kényszerétől, s ezzel az emberi szabadság legfőbb záloga. 3. sz.: HOFFMANN TAMÁS Társadalmi jejlődés és biológia e. vitacikkében a fent ismertetett munka kapcsán kifogásolja, hogy Makkai a technikai fejlődés bemutatott vonalát a mechanikára korlátozza, s ezt egyoldalúan az ember biológiai struktúrája által véli determináltnak. — MAKKAI LÁSZLÓ válasza ezzel szemben kijelenti, hogy a technikai fejlődést elvileg nem korlátozza a mechanikára, példáit csak a viszonylagos egyszerűség kedvéért vette erről a területről. Úgy véli azonban, hogy a technikai fejlődés sorrendjét a biológia szabja meg, de hogy e „kiváltások" bekövetkeznek-e vagy sem, ill. hogy mikor