Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 1389 ban nem a III. század végére, hanem már jóval korábbra, a II. sz. elejére, Hadrianus uralkodási idejére tehető. — BÁNDI GÁBOR és KISS ATTILA, ill. GEROI^YFFY ANDRÁS cikkei a péesváradi apátsági vár ásatásáról számolnak be, FERENCZY KÁROLY a siklósi vár épitéstörténetét és rekonstrukcióját ismerteti. — G. SÁNDOR MÁRIA Adalékok Márévár építéstörténetéhez c. alatt az először 1316-ban említett, a XVII. században már romos vár régészeti kutatásának eredményeit ismerteti. A feltehetően egy III. századi római őrhely helyére épített vár építésében három periódus ismerhető fel: a XIV. századi gótikus építkezés, majd az 1526 —1537 közötti reneszánsz átépítés és a XVI. század közepétől Horváth Márk rác-török katonáinak e köré külső erődítményeket és erődrendszert építő építkezései. A vár pusztulását a XVI. század végén valószínűleg tűz és robbanás okozta. — PAPP LÁSZLÓ cikke a mai topográfiai viszonyok keretei között részletesen rekonstruálja a mohácsi csatateret, kitérve a. kutatás előtörténetére és ismertetve az 1959 —1964 közötti ásatások eredményeit: a feltárt tömegsírok mellett a csatatérbe eső középkori falvak nyomainak feltárását. Ugyanő egy másik cikkében a Baranya megyei elpusztult falvak kutatásának eredményeiről számol be. — ERDEI FERENC a szigetvári vár helyreállításáról ír, kitérve ennek kapcsán a belső vár helyének megállapítását célzó régészeti kutatásokra is, és hangsúlyozza, hogy a mai állapot nem felel meg a Zrínyi-korabelinek: így a régészetileg feltárt nyomok bemutatása csak kevéssé volt megoldható. A csatolt perspektivikus rekonstrukciós rajzok és alaprajz azonban jól mutatja a feltehető Zrínyi-kori állapotot. — GERŐ GYŐZŐ a visszafoglalás után máig épségben megmaradt, bár többször átépített szigetvári Szulejmán dsámit mutatja be, rekonstruálva annak eredeti alaprajzát. Az 1960 — 62. évi feltárás után az itt feltárt nagyszámú felirat a hazai török—arab nyelvű epigráfia szempontjából nagyjelentőségű. — CSEH ISTVÁN a megye népi műemlékeit ismertet^, és Baranya megyével foglalkozik a folyóirat Műemlék-stop c., pécsi kiindulású kisebb kirándulásokat ismertető rovata is. - V. K. NÉPMŰVELÉSI ÉRTESÍTŐ. 1965. 1—2. sz.: KÓCZÁN LÁSZLÓ — KOVALCSIK JÓZSEF A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat történetéből c. tanulmánya első részében ismerteti a felszabadulás előtt működött két jelentős ismeretterjesztő társaság, a Magyar Természettudományi Társulat és a Társadalomtudományi Társaság fejlődését és munkásságát. Az 1841-ben Bugát Pál által alapított Magyar Természettudományi Társulat a természettudományos ismeretterjesztés kczpontja volt. Alapításától szakadatlanul működött egészen ГЭбЗ-ig, a TTIT megalakulásáig, amely átvette szerepét. A szervezet már a reformkorban minden jelentős tudományág népszerűsítésére szakosztályokat hozott létre, 1846-tól jelentetett meg évkönyvet, majd 1869-től folyóiratot, a Természettudományi Közlönyt, a XX. század első éveiben pedig az egyes szakosztályok egymás után már saját folyóiratokat adnak ki. A társaság, melynek taglétszáma már a huszadik század első éveiben tízezer fő volt, irányadó fóruma volt a természettudományos szabadoktatásnak is. A polgári radikális értelmiség népművelési szervezete, a Társadalomtudományi Társaság 1901-től 1919-ig működött. A szociáldemokrata párt égisze alatt jelentős szabadoktatási tevékenységet fejtett ki a munkásság körében. A tanulmány második része a TIT történetét ismerteti vázlatosan, sok, a szervezet működését illusztráló adattal. — H. SAS JUDIT A magyar népfőiskolák története c. tanulmánya megállapítja, hogy a népfőiskolák a parasztság iskolán kívüli általános műveltségi és szakmai képzését valamint (különböző politikai törekvések céljai szerinti) világnézeti nevelését célozták. A népfőiskola-intézmény gondolata hazánkba a húszas évek elején az északi országokból származott át. A húszas évek néhány kis jelentőségű kormánykezdeményezése után, a harmincas s még inkább a negyvenes években bontakoztak ki komoly törekvések nagyszabású népfőiskolai hálózat megteremtésére. Ebben az időben számos népfőiskola létesült és működött. Ezeket a tanulmány az Országos Szociális Felügyelőség egy 1942-ben tartott kérdőíves vizsgálatának publikált eredményei alapján veszi számba. A felmérés adataiból kiviláglik, hogy főleg a református és a katolikus egyházak, továbbá egyetemek, gazdasági kamarák, hivatalos intézmények tartottak fönn népfőiskolákat. Ezek működését a kormánykörök „szociális olajcsepp"-nek szánták; céljuk a társadalmi ellentétek demagóg jellegű levezetése volt. Ennek ellenére azonban számos népfőiskolán a világnézeti oktatás keretében demokratikus nézetekkel is megismertették a hallgatókat. A tanulmány második részében ismerteti a népi írók agrárdemokratikus népfőiskolai mozealcm létrehozására irányuló törekvéseit. — Sz. M_ TISZATÁJ. XX. évf. (1966) 3. sz.: PAPP JÁNOS Kossuth levelei Bakay Nándorhoz címmel Kossuthnak Szeged város társadalmi és gazdasági problémák iránt érzékeny,