Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1388 FOI.YŐIR ATSZEMLE világosan mutatja be a századeleji hazai avantgarde e jelentős művészeti irányzatai­nak és alkotói csoportjának munkásságát, kiemelve a nyolcak nagy jelentőségét a stílus történelmi relativitásának felismeré­se ós esztétikai minőségként való megfo­galmazása vonatkozásában. Ismerteti e felfogásból kiinduló további útjuknak fő vonásait: alkotásaik nyugtalanító filozófiai hátterét: a gondolkodás és rend avant­garde jellegű tiszteletében a sajátos kelet­európai vonásokat. Ez után a még lénye­gében polgári bázisú Nyolcakkal szemben az aktivistáknak már stílusirányzatuk miatt is az osztályharcot is vállaló irány­zatát elemzi: utóbbi olyan belső művészi szabadságot biztosított számukra, mely sok problémát meg is oldott, és őket az erősödő munkásmozgalom atmoszférájába kapcsolta. A tanulmány részletesen elemzi ennek az állásfoglalásnak új műfajokat is kiak kltó vonásait, így a röplapfunkciót és a belőle kinövő, az egész életforma átalakítá­sát. célzó törekvéseket, majd bemutatja mindkét csoport szerepót a Tanácsköztár­saság művészeti életében, s végül ismerteti a jórészt emigrációba szorult hazai avant­garde további útját. — FEKETE SÁNDOR Korunk nagy kérdezője címen Antonio Gramsci magyarul kiadott válogatott mű­veihez fűz jegyzeteket. Végighalad a Gramsci által érintett főbb kérdéscsopor­tokon : hegemónia és egyetértés, a hegemó­nia eltorzulása, az elmélet dogmatizálódása, az ideológiák egyenlőtlen fejlődése, machia­vellizmus, az értelmiség szerepe, irodalom és polit ika, i rodalom és társa dalom viszonya, nép és kult úra kérdése; s tárgyalása közben felvet néhány fontos magyarországi kul­tiírproblémát is. 6. sz.: GARAMVÖLGYI JÓZSEF Zalka Mátéról publikál életrajzi vázlatot. — Az Állásfoglalás című rovatban SOMOGYI SÁN­DOR cikkét találja az olvasó Rendezni végre közös dolgainkat. . . címmel. A szerző a csehszlovák Vladimir Minac Egy nemzet él itt c. történelmi essszéjének gondolatmene­tével vitatkozik és elsősorban két hibát vet Minac szemére: történelmietlen szemléletét és pánszláv reminiszcenciáit. Hangoztatja egyúttal, hogy a két nép történetében vannak olyan mozzanatok, melyek kiindu­lópontot és biztosítékot jelentenek a M ina с­féle tévutak feladására és a megértés ösvé­nyének megtalálására. — A lap szerkesztő­ségi cikkben — Vita félúton — foglalkozik az ún. nacionalizmus-vitával, elutasítva a már egyszer túlhaladott álláspont újabb felmelegítésére irányuló törekvést, amit szerinte Mód Aladárnak az Új írás 1966 májusi számában megjelent cikke képvisel, s a vita alkotó, konkrét tudományos ered­ményeken alapuló továbbvitelére buzdít.— SPIRA GYÖRGY Vita 1848 kisnemzeti törek­véseiről címen a bécsi történész kongresszu­son elmondott, Victor Cheresteçiu. profesz­szorral vitatkozó felszólalását közli : ebben egyrészt rámutat arra, hogy a magyar for­radalom. nemesi vezetésének elhibázott nemzetiségi politikájánál nem kisebb mér­tékben erősítette az ellenforradalmat a Habsburgok oldalán fellépő nemzetiségi alakulatok működése, — másrészt hang­súlyozza: 48 forradalmának nem egyedüli feladata volt a nemzeti államok létreho­zása: elsősorban a kapitalizmus gyors kifejlődését kellett biztosítania. Mindez világosan igazolja a 48-ban föderációs el­gondolásokat hangoztató délkelet-európai politikusokat, akikről különben ugyanakkor Cheresteçiu is nagy elismeréssel ír, anélkül, hogy ennek következtetéseit is levonná. — 0. M. — V. K. MŰEMLÉKVÉDELEM. X. évf. (1966) 1. sz.: A szám gazdagon illusztrált cikkei egy kivételével Visegrádhoz kapcsolódnak. HÉJJ MIKLÓS az ún. Salamon-torony építésének történetét mutatja be. — HU­SZÁR LAJOS visegrádi éremleleteknek a vár történetére vonatkozó adatait mutatja be, számos itt talált érme fényképével. Végső következtetése szerint a visegrádi pénz­forgalom erősen ingadozott: jelenleg az Anjou-kor, valamint Zsigmond és Mátyás uralkodásának második feléből ismerjük a legtöbb érmet; a legzártabb összefüggő sorozatot a fellegvár adja, a palota körül a XVI. századnál későbbi veretek nem talál­hatók. — SZAKÁL ERNŐ a palota díszkút­jait s rekonstrukciójukat ismerteti sok szép fényképpel. — CSORNA ANTAL az óbudai volt Zichy-kastély egykori gazdag barokk kertjét mutatja be egykorú tér­képek alapján. — Tanulmányi kirándulá­sokat szervező történelemtanárok számára jól használható segítséget nyújt a már az előző számokban megkezdett Műemlék stop c. rovat: egy-egy jellegzetesebb, egy gépkocsi-úttal megtekinthető műemlék­együttes gondos, szakszerű ismertetésével (e szám a Pest megyei barokk kastélyokat ismerteti) — és, hasonló jelleggel, a Turis­ták figyelem c. rovat, e számban az orszá­gos kék jelzés Nagyvázsony—Visegrád közti szakasza műemléki vonatkozásainak bemutatásával. 2. sz.: A szám teljes egészében Baranya megye műemlékvédelmével és annak ered­ményeivel foglalkozik. FÜLEP FERENC Pécs-Sopianae római kori emlékeinek fel­tárása és műemléki problémái címen a nagy római város maradványainak legújabb feltárását ismerteti, melyek nyomán két­ségtelen, hogy az eddigi felfogással ellentét­ben a városi kultúra kialakulása Sopianae-

Next

/
Thumbnails
Contents