Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

1366 F 0 L Y Ó IK AT SZ-EM LE sával. Vitatja azt a véleményt, hogy az ötvenes évek marxista irodalma elsősorban a személyi kultusz befolyása alatt fordult a függetlenségi harcok vizsgálata felé, elha­nyagolva az osztályharc szempontjait; szerinte ezt az orientációt az antifasiszta egységfront utólagos hatása eredményezte. RÁzsó GYULA a XI—XV. századdal foglal­kozó hadtörténetírás feladatait elemezte, kifejtette, hogy a korszak hadtörténeti kutatása elsősorban ne csatákkal foglalkoz­zék, hanem a társadalom és hadsereg problémáit vizsgálja. TÓTH SÁNDOR a magyar militarizmus problémájának kuta­tását szorgalmazta. JÓZSA ANTAL a had­történeti kutatásnak a honvédelmi neve­lésben játszott szerepét taglalva kifejtette, hogy a hadtörténetírásnak ki kell domborí­tania azokat a tényeket, amelyek erősítik a többi szocialista országhoz fűződő kap­csolatainkat. BEND A KÁLMÁN hadtörté­nelmi kézikönyvek készítését javasolja pl. a magyar katonai közigazgatás, vagy a magyar hadszervezet történetéről: ezek anyagát később egy katonai történeti lexikonná lehetne fejleszteni. Utalva a kutatóintézeti munka sajátos jellegére kifejtette, hogy annak itt munkaközösségi­kooperatív munkának kellene lennie. BEN­CZÉDI LÁSZLÓ méltatta, hogy a tanácskozás kapcsolódik a történettudományunk nacio­nalista maradányairól folyó, évekkel eze­lőtt kezdődött vitához. Bírálta a tervtanul­mányt azért, mert a feldolgozandó témákat túlságosan a politikai történelem keretei közé szorítja. Helytelennek tartja azt a szemléletet, amely a történeti kutatás központjába még mindig a honvédő hagyo­mányok ápolását állítja. Szerinte a békés együttélés korszakának politikai realitását a társadalomtörténeti szemlélet jobban kifejezi, mint a honvédő szemlélet. NAGY GÁBOR a magyar hadtörténetírás központi feladatának a második világháború kuta­tását tekinti. Мшк KÁROLY a Hadtörté­nelmi Intézet és Múzeum előljáró szervei­nek véleményét tolmácsolta a tervtanul­mány alapvető érdemeként emelve ki, hogy elsőként végez ilyen nagyszabású fel­mérést a hadtörténetírás eredményeiről és feladatairól. Bírálta ugyanakkor abból a szempontból, hogy bizonyos maximaiizmus észlelhető benne, továbbá nem világos a kijelölt feladatok fontossági sorrendje. A vitára reflektálva kiemelte, hogy a fel­szólalások elsősorban a történettudomány oldaláról vizsgálták a hadtörténetírás fel­adatait, míg szerinte a hadtörtónetírás a hadtudomány ága s elsősorban a hadtudo­mány igényeit hivatott kielégíteni. BORÚS JÓZSEF bíráló megjegyzésekkel illette a javasolt hadtörténelmi szintézis tervét. Vitába szállt továbbá a tervtanulmánynak azzal a megállapításával, mely szerint a „függetlenségiharcok győzelme megtisztítja az utat az osztályharcok eredményes folyta­tása előtt". A tervtanulmánynak a Rákóczi­felkeléssel foglalkozó részét elemezve fel­vetette, hogy jogosult-e a felkelést igazsá­gos háborúnak nevezni. Véleményét meg­alapozandó általában elemezte az igazságos háború terminus alkalmazását a marxiz­mus klasszikusainál. Megállapította, hogy Marx és Engels nem használták ezt a kife­jezést. Lenin pedig, aki használta, kizáró­lag a proletár forradalmakra és a gyarmati felkelésekre alkalmazta azt. A Rákóczi-fel­kelésre tehát véleménye szerint a terminus nem alkalmazható. ÖLVEDI IGNÁC szintén a második világháború kutatásának döntő jelentőségét hangoztatta. PORGA LAJOS a Zrínyi Katonai Kiadó terveit ismertette az értekezlettel. HORVÁTH MIKLÓS vála­szolva a tervtanulmányt bíráló vélemé­nyekre, vitába szál t Benczédinek azzal a véleményével, hogy a hadtörténelmi kuta­tásban is érvényesüljön a békés egymás mellett élés elve. OTTA ISTVÁN szintén vitázott Benczédivel. Mindketten kifej­tették, hogy a hadtörtónetírásnak döntő feladata, hogy a lakosságot a szocialista haza fegyveres védelmére nevelje, s ez a feladat nem mond ellent a békés egymás mellett élés elvének. HORVÁTH Borússal vitatkozva kifejtette, hogy Lenin tanítása az igazságos háborúról a kapitalizmus előtti háborúkra, is érvényes, alkalmazása nélkül a háborúk jellege nem határozható meg. — PERJÉS GÉZA Clausewitz művének a Zrínyi Kiadónál 1961 — 62-ben megjelent fordítását két kötetben a német eredetivel részletesen egybevetve számos helyet mu­tat ki, ahol véleménye szerint a fordítás a jó magyar hangzás érdekében megmásí­totta a szöveg gondolati tartalmát. — Sz.A. ANDRJUSENKO Harcaink Buda felszabadí­tásáért című visszaemlékezésében (I. része A Duna hullámai címmel az 1965: 4. számban) a Vörös Hadsereg 23. lövészhad­osztályának törzsfőnökeként a magyaror­szági hadszintéren eltöltött hónapjaira emlékezik. — MERÉNYI LÁSZLÓ Király János magyar internacionalista pályájának rövid vázlatát adja. — FEKETE REZSŐ Egy repülővállalkozás története c. visszaem­lékezése elmondja, hogyan szökött át repü­lőgépén egy vezérkari ezredes társaságában 1944 novemberében a Cece térségében állo­másozó VII. hadtesttől Szegedre a szovjet csapatokhoz. Utasa, az ezredes, fontos katonai iratokat vitt magával. — Sz. M. LEVÉLTÁBI SZEMLE. 16. évf. (1966) L} sz. : NAGY SÁNDOR A makói kapitányi hivat a szervezete, felépítése, ügyvitele és iratainak levéltári feldolgozása c. tanulmánya a város

Next

/
Thumbnails
Contents