Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 367 rendőrségi iratanyagára támaszkodva mu­tatja be a hivatalnak az ellenforradalomig tartó működésót: részletesen ismerteti növekedését, az ügyforgalom mennyiség és tárgyak szerinti időbeli alakulását. — KOMJÁTHY MIKLÓS (az 1965 : 3 — 4. szá­mokban eltérő címek alatt közölt, de egy­séges, e számban „A közös minisztertanács a világháború korában. Irattani és forrás­tani megjegyzések" címmel befejezett) tanulmánya egyrészt az Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztertanácsának, más­részt az annak elnökségét ellátó közös külügyminiszter állásának kialakulását, végül a minisztertanács világháború alatti szerepét mutatja be. Történetileg olykor igen messze visszanyúló vizsgálatok és az iratok formai jegyeiből levont mélyreható következtetések során rámutat arra, hogy a kiegyezésben a magyar uralkodó osztályok az ország függetlenségének látszatát úgy akarták megóvni, hogy a közös ügyeket legmagasabb szinten intéző közös minisz­tertanács ne legyen birodalmi kormány. Ennek megfelelően hatáskörét is főleg negatívumokban határozták meg. A Mon­archia államapparátusában azonban így szükségképpen olyan vákuum támadt, melynek betöltése a közös ügyek természe­téből következően előbb-utóbb elkerülhe­tetlenné válva a Monarchia legmagasabb szintű irányításában ugyancsak elkerülhe­tetlenül, de észrevétlenül abnormisan nagy szerepet juttatott a tulajdonképpen ponto­san meg nem határozott ügykörű közös külügyminiszternek. Elemzi ennek végze­tes politikai következményeit a Monarchia háború alatti vezetését illetően, majd befejezésül forráskritikailag elemzi a jegy­zőkönyveket, összevetve őket más források vonatkozó adataival. Mindezen problémák megoldásánál a társadalomtörténeti szem­lélet következetes alkalmazásának fontos­ságát hangsúlyozza. — BENDEÏY LÁSZLÓ a levéltárakban őrzött kataszteri térképek keletkezésének rövid történetét ismerteti, kitérve a főbb kataszteri munkálatokra, majd forrásértéküket elemzi. — DEGRÉ ALAJOS Zala megye igen érdekes adatokat tartalmazó 1770. évi összeírására hívja fel a figyelmet, utalva arra, hogy alighanem országos összeírásról van szó, melynek azonban csak Szabolcs megyéből ismeretes egy további töredéke. Részletesen közli az összeírás összes rovatát, kiemelve, hogy a hazai adóösszeírások közül először itt találjuk meg a községek lélekszámát is, és a nemesek vagyoni helyzetére is kapha­tunk bizonyos adatokat. — JÁNOSI FE­RENC a helyi krónikák vezetéséhez ad hasznos szempontokat, — KENÉZ GYŐZŐ az 1965 szeptemberében tartott budapesti történeti demográfiai kollokviumról tudó­sít, az ott elhangzott referátumok rövid összefoglalásával. — V. K. PÁRTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. XII. évf. (1966) 1. sz.: Közli a készülő párttörténeti tankönyv VI. fejezetének tervezetét a magyar munkásmozgalom 1919 — 1923 közötti szakaszáról. Sorrend­ben az alábbi témákat tárgyalja: a Peidl­kormány tevékenysége és félreállítása; a nyílt ellenforradalmi diktatúra és a fehér­terror; az SzDP újjáalakulása, helyzete és politikája; a kommunista mozgalom a fehérterror idején és a nemzetközi szolida­ritás; a horthysta rendszer kialakulása és jellege, a Bethlen — Peyer paktum; a KMP taktikája,illegális szervezeteinek kialakítása, a baloldali ellenzék erősödése a szakszerve­zetekben és az SzDP-ben. — MOLNÁR ERIK tanulmánysorozatának IV. fejezete (A marxizmus szövetségi politikája az I. Internacionálé felbomlásától a II. Interna­cionálé megalakulásáig) az európai forra­dalom kérdésének 1870 utáni elméleti as­pektusával és a narodnyik mozgalom kérdé­sével foglalkozik. Megállapítja, hogy a parasztság kórdósében Marx ekkor jutott el végleges és legfejlettebb álláspontjához, nevezetesen ahhoz, mely a parcellatulaj­donos paraszttal való szövetséget a paraszt­országokban a proletárforradalom elenged­hetetlen feltételének nyilvánította, s ugyan­akkor kimondta, hogy a termelés szocia­lista formáit nem szabad rájuk kényszerí­teni, hanem meg kell várni, amíg a kollek­ti vizáit nagybirtok példája nyomán maguk­tól választják ezeket a formákat. Hasonló álláspontot foglalt el ezidőtájt a gyarmati kérdésben Engels is, aki egyébként a gyarmatok felszabadulását az európai proletárforradalom győzelmének követ­kezményeként vizsgálta, de nem vetette fel a gyarmati mozgalomnak az európai forradalmi mozgalomra gyakorolható hatá­sának kérdését. 1881— 82-ben mindketten úgy vélték, bogy Európa új forradalmi hullám felé halad; ezt a forradalmat továbbra is permanens forradalomnak képzelték el, s az volt a nézetük, hogy az adott körülmények között a proletariátus­nak nem érdeke egy európai háború kirob­banása, mert az a forradalmat elodázná.— A narodnyik nézettel, mely szerint Orosz­országban a forradalom a spontán módon, forradalmi és termelési formái következté­ben szocialista parasztság sikeres akciója eredményeit a kapitalizmus átugrásával közvetlenül elvezethet a szocializmushoz, Engels azt az álláspontot állította szembe, hogy a forradalom a polgári fejlődés elég­telensége következtében fog hamarosan ki­törni s a kapitalizmus kiteljesedése legfel­jebb abban az esetben válhatna elkerül­«

Next

/
Thumbnails
Contents