Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1363

FOLYÓI II ATSZEMLE 367 rendőrségi iratanyagára támaszkodva mutatja be a hivatalnak az ellenforradalomig tartó működésót: részletesen ismerteti növekedését, az ügyforgalom mennyiség és tárgyak szerinti időbeli alakulását. — KOMJÁTHY MIKLÓS (az 1965 : 3 — 4. számokban eltérő címek alatt közölt, de egységes, e számban „A közös minisztertanács a világháború korában. Irattani és forrástani megjegyzések" címmel befejezett) tanulmánya egyrészt az Osztrák-Magyar Monarchia közös minisztertanácsának, másrészt az annak elnökségét ellátó közös külügyminiszter állásának kialakulását, végül a minisztertanács világháború alatti szerepét mutatja be. Történetileg olykor igen messze visszanyúló vizsgálatok és az iratok formai jegyeiből levont mélyreható következtetések során rámutat arra, hogy a kiegyezésben a magyar uralkodó osztályok az ország függetlenségének látszatát úgy akarták megóvni, hogy a közös ügyeket legmagasabb szinten intéző közös minisztertanács ne legyen birodalmi kormány. Ennek megfelelően hatáskörét is főleg negatívumokban határozták meg. A Monarchia államapparátusában azonban így szükségképpen olyan vákuum támadt, melynek betöltése a közös ügyek természetéből következően előbb-utóbb elkerülhetetlenné válva a Monarchia legmagasabb szintű irányításában ugyancsak elkerülhetetlenül, de észrevétlenül abnormisan nagy szerepet juttatott a tulajdonképpen pontosan meg nem határozott ügykörű közös külügyminiszternek. Elemzi ennek végzetes politikai következményeit a Monarchia háború alatti vezetését illetően, majd befejezésül forráskritikailag elemzi a jegyzőkönyveket, összevetve őket más források vonatkozó adataival. Mindezen problémák megoldásánál a társadalomtörténeti szemlélet következetes alkalmazásának fontosságát hangsúlyozza. — BENDEÏY LÁSZLÓ a levéltárakban őrzött kataszteri térképek keletkezésének rövid történetét ismerteti, kitérve a főbb kataszteri munkálatokra, majd forrásértéküket elemzi. — DEGRÉ ALAJOS Zala megye igen érdekes adatokat tartalmazó 1770. évi összeírására hívja fel a figyelmet, utalva arra, hogy alighanem országos összeírásról van szó, melynek azonban csak Szabolcs megyéből ismeretes egy további töredéke. Részletesen közli az összeírás összes rovatát, kiemelve, hogy a hazai adóösszeírások közül először itt találjuk meg a községek lélekszámát is, és a nemesek vagyoni helyzetére is kaphatunk bizonyos adatokat. — JÁNOSI FERENC a helyi krónikák vezetéséhez ad hasznos szempontokat, — KENÉZ GYŐZŐ az 1965 szeptemberében tartott budapesti történeti demográfiai kollokviumról tudósít, az ott elhangzott referátumok rövid összefoglalásával. — V. K. PÁRTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. XII. évf. (1966) 1. sz.: Közli a készülő párttörténeti tankönyv VI. fejezetének tervezetét a magyar munkásmozgalom 1919 — 1923 közötti szakaszáról. Sorrendben az alábbi témákat tárgyalja: a Peidlkormány tevékenysége és félreállítása; a nyílt ellenforradalmi diktatúra és a fehérterror; az SzDP újjáalakulása, helyzete és politikája; a kommunista mozgalom a fehérterror idején és a nemzetközi szolidaritás; a horthysta rendszer kialakulása és jellege, a Bethlen — Peyer paktum; a KMP taktikája,illegális szervezeteinek kialakítása, a baloldali ellenzék erősödése a szakszervezetekben és az SzDP-ben. — MOLNÁR ERIK tanulmánysorozatának IV. fejezete (A marxizmus szövetségi politikája az I. Internacionálé felbomlásától a II. Internacionálé megalakulásáig) az európai forradalom kérdésének 1870 utáni elméleti aspektusával és a narodnyik mozgalom kérdésével foglalkozik. Megállapítja, hogy a parasztság kórdósében Marx ekkor jutott el végleges és legfejlettebb álláspontjához, nevezetesen ahhoz, mely a parcellatulajdonos paraszttal való szövetséget a parasztországokban a proletárforradalom elengedhetetlen feltételének nyilvánította, s ugyanakkor kimondta, hogy a termelés szocialista formáit nem szabad rájuk kényszeríteni, hanem meg kell várni, amíg a kollekti vizáit nagybirtok példája nyomán maguktól választják ezeket a formákat. Hasonló álláspontot foglalt el ezidőtájt a gyarmati kérdésben Engels is, aki egyébként a gyarmatok felszabadulását az európai proletárforradalom győzelmének következményeként vizsgálta, de nem vetette fel a gyarmati mozgalomnak az európai forradalmi mozgalomra gyakorolható hatásának kérdését. 1881— 82-ben mindketten úgy vélték, bogy Európa új forradalmi hullám felé halad; ezt a forradalmat továbbra is permanens forradalomnak képzelték el, s az volt a nézetük, hogy az adott körülmények között a proletariátusnak nem érdeke egy európai háború kirobbanása, mert az a forradalmat elodázná.— A narodnyik nézettel, mely szerint Oroszországban a forradalom a spontán módon, forradalmi és termelési formái következtében szocialista parasztság sikeres akciója eredményeit a kapitalizmus átugrásával közvetlenül elvezethet a szocializmushoz, Engels azt az álláspontot állította szembe, hogy a forradalom a polgári fejlődés elégtelensége következtében fog hamarosan kitörni s a kapitalizmus kiteljesedése legfeljebb abban az esetben válhatna elkerül«