Századok – 1966

Történeti irodalom - Balázs Tibor: A tudományos kutatástól az ipari gyártásig az izzólámpa története nyomában (Ism. Endrei Walter) 1355

1356 TÖRTÉNETI IIÎ.ODALOM Az első fejezetben megismerkedünk egy sor ismeretlen előfutárral, aki 1809—1878 között különböző rendszerű izzólámpákat talált fel, majd az első sikeres kutató, Edison intuitív munkamódszerével. A szerző nem mulasztja el közben rámutatni, milyen fizikai felfedezések tették lehetővé ezt az eredményt (Oersted, Ampère, Arago, Faraday stb.). A következő időszakban különös súlyt kapnak Langmuir kutatásai és az ő nevéhez fűződő nitrogóntöltósű izzó módszeres kikísérletezése (1913). A harmadik időszak leírását hazai vonatkozásai teszik becsessé: Bródy Imre munkásságát ós a kryptonégő feltalálásának körülményeit ilyen részletességgel még nem dolgozták fel. A három periódus szerves egységét a közös kutatási cél: az olcsó ós nagyhatásfokú világítási eszköz létrehozása biztosítja. Mindebből következtetéseket von le a tudományos kutatás helyes megszervezésének elveire vonatkozóan. Ha a továbbiakban megtesszük a könyvvel kapcsolatos, nem mindig egyetértő észrevételeinket, az nem csökkenti annak érdemét; ellenkezőleg: gondolatok puszta közlésén túl gondolatokat ébresztett, ami becsületére válik. Szerző a bevezetésben műfaji magyarázkodást tart szükségesnek: nézetünk szerint egy természettudományos eszme fejlődésének bemutatása során az absztrahálás ilyen módszere nemcsak megengedett, hanem szükséges. Lenin is rámutat, hogy minden helyes elvonatkoztatás „mélyebben, hívebben, teljesebben tükrözi a természetet". Elkerülhetetlen a történelmi háttér elhanyagolása, erőltetetten hatna az ugyancsak ismertnek tekinthető társadalmi helyzet ecsetelése és a technikatörténeti adatok is tetszőleges számmal szaporíthatok lettek volna, — de néhol talán még inkább ritkítani kellene a gondolatsorhoz szorosan nem tartozó illusztratív és epizódikus anyagot. Ezzel szemben kérdés: helyes volt-e mellőzni vagy bagatellizálni az izzólámpakutatás korabeli versenytársait, az ívlámpa, a gázizzó és a petróleumlámpa szerepét? Véleményünk szerint nem, és ezt egy példával világítanók meg. Szerző az alapkutatásokban hiányzó előmenetelt okolja a múlt század 60-as, 70-es éveiben tapasztalható lanyhulásért az izzólámpakutatás terén. Nem tagadható, hogy a dinamó-elv felfedezése vagy a vákuumszivattyú tökéletesítése meggyorsította a használható izzólámpa feltalálását, azonban megtévesztő erre vetni a hangsúlyt. Tény, hogy az ívlámpa a kérdéses időszakban fejlettebb volt, és különösen a közvilágításban meggyőző bizonyítókait adta használhatóságának: 1844-ben már fényárban úszik tőle a párizsi Place delà Concorde, Jablocskov ívgyertyája pedig 1877-ben az első állandó utcavilágítást biztosítja az Avenue de l'Opera-n. Ne felejtsük el, hogy Edisont is az lelkesítette fel a téma iránt, hogy megtekintette W. Wallace ansoniai ívlámpagyárát. Hasonló a helyzet a gázfénnyel, amely a XIX. század közepén a nagyvárosok uralkodó világítási eszköze volt, de az utcákon kívül színházakban (a Bayreuthi Festspielhaus 1875-ben 4000, a Párizsi Opera 9000 gázlángot alkalmazott) ós magánlakásokban is használatos volt az izzólámpa felfedezése idején. Végül a petróleum olcsósága és egyszerű kezelhetősége miatti éppen akkor tetőző diadalútjáról sem szabad megfeledkezni. Ferenc József még 1886-ban is ilyennel világít dolgozószobájában, amikor a Hofburgban már 400 Edison-lámpa is égett. Tehát figyelmen kívül hagyni, hogy az érdekelt tőkések érdeklődése más, bevált fényforrásokra összpontosult, és ez is késleltette az akkor már jelentős költségeket támasztó kutatást — nem lehet. A helyzet jellemzéséül hadd idézzük a rendkívül előrelátó Werner Siemens egy levelét a kritikus időszakból: „Das elektrische Licht wird sieh eine bedeutende Anwendung erzwingen, weil es weisser und glänzender ist wie das Gaslicht, weil es weit weniger Wärme entwickelt und weil es die Luft in geschlossenen Räumen weniger verdirbt. Es werden die Leute dadurch an hellere Beleuchtung gewöhnt werden und mehr Gas verbrennen wie bisher. Freilich werden sie auch besseres Gas verlangen, wie es gewöhnlich geliefert wird. Wenn die Gasanstalten ihren Vorteil verstehen, so werden sie dem elektrischen Licht nicht opponieren, sondern es selbst neben dem Gas in die Hand nehmen. Versäumen sie die jetzige günstige Zeit, so werden sich besondere elektrische Beleuchtungsgesellschaften bilden, die ihnen dann wirklich Konkurrenz machen werden." Ugyanakkor más iparági kutatások megtermékenyítő hatásáról is szívesen olvastunk volna. Az Edison-féle bambuszrost és társai rövidesen eltűntek ugyanis, ós a szónszálas izzókat a műselyemgyártásban kikísérletezett nitrocellulózzal szerelték fel. Az ívfénnyel egyébként egyetlen helyen behatóbban foglalkozik könyvünk: amikor a világítótornyokkal kapcsolatban az olaj fény ellenlábasaként rentabilitási számítást közöl. Holmes ívfénylámpájának üzembentartása eleinte 3-szor drágább volt, de a Siemens-féle dinamó beállítása során az olajfűtés költségeinek 1/7-ére mérséklődött. Ez a tanulságos szakasz szinte megkívántatja velünk, hogy egyebütt is ilyen plasztikusan érzékelhessük az izzólámpa fejlődésének gazdasági vetületét, vagy legalább hatékonysági eredményeit pl. a Lumen/W mutató alakulása tükrében. Az 1880-ban jelzett 3,4 Lm/W-ot 20 esztendő alatt sikerült 7,85 Lm/W-ra emelni: ez az érdekesen induló számsor itt meg-