Századok – 1966

Történeti irodalom - Balázs Tibor: A tudományos kutatástól az ipari gyártásig az izzólámpa története nyomában (Ism. Endrei Walter) 1355

1355 TÖRTÉNETI IIÎ.ODALOM személyében is érvényesülő általános liberális irányú tendencián belül a jelöltek konkrét helyi, személyi kapcsolatai általában még sokkal jelentősebbek voltak egészükben különben is csak jóval később kialakuló és megmutatkozó eb eiknél. A Madarászokat pusztán elveik alapján szűkebb pátriájukon kívül kérdés, hogy megválasztották volna-e; Petőfi ós Arany bukásában is — irodalmunk társadalmi hatókörére elég jellemzően — inkább a személyes kapcsolatok szűk volta (pl. Aranynál csak szalontai bázisa), illetve Petőfinél a szabad paraszti területeken a községi javadalmak bérlőivel szemben mindig is élő ellenszenvnek az apáról fiúra törtónt átvitele játszhatott nagyobb szerepet; — Vörösmartynak is csak Kossuth ajánlására jutott az ő megürült bácsalmási mandátuma. Táncsics népszerűségében sem szabad figyelmen kívül hagyni nemcsak — ekkor még nem nagy múltra visszatekintő — politikai lapjának, hanem közel egy évtizede már országszerte nagy példányszámban, sok kiadásban terjesztett, nevét már mindenfelé, s éppen a tömegek között jól ismertté tevő, jól használható népkönyveinek szerepét. Olyan jelenségek ezek, melyeknek figyelembevétele és elemzése — a Csizmadiánál közölt adatok által jelentősen megkönnyítve — Magyarország „politikai topográfiájának" és e topográfia egyes tájain belül „politikai genealógiájának" mielőbbi megrajzolását is történettudományunk egyik megoldandó feladatává teszik. Minden, a választási rendszerekkel, pártokkal, ezek befolyásával és hatásával a szociológiai bázis ilyen felderítése nélkül csak a pártprogramoknak vagy a már megválasztott képviselők parlamenti állásfoglalásának oldaláról nézve foglalkozó elemzést — véleményünk szerint — szükségképpen a sematizmus befolyása fenyeget. Csizmadia könyve — ha az indokoltnál s kívánatosnál talán szűkebbre méretezve is —, de önként kitűzött korlátai között megbízhatóan és megnyugtatóan dolgozza fel és állítja elénk 1848 — 49 választási rendszerét, hasznosan hívja fel egyszersmind a figyelmet azokra a főleg társadalom- és politikatörténet közvetlen kapcsolatát sokoldalúan ós új aspektusokból is bemutatni képes tanulságokra, melyeket 1848 — 49 választásainak tanulmányozása még bőven nyújthat a kutató:.ak. Meg kell említenünk még a könyv szép és gondos nyomdai kiállítását, sajnos ez a dicséret a legkevésbé sem mondható el a reszben korabeli betűmotívumok ellenére is rendkívül zavaros hangulatú (a szerző nevét sem közlő), kevéssé esztétikus címlapra. VÖRÖS KÁROLY BALÁZS TIBOR: A TUDOMÁNYOS KUTATÁSTÓL AZ IPARI GYÁRTÁSIG AZ IZZÓLÁMPA TÖRTÉNETE NYOMÁBAN (1830-1940) (Tudományszervezési füzetek 1. szám. Budapest. Akadémiai Kiadó. 1965) A természet bonyolultabban és szövevényesebben szervezett mint elméleteink, írja Bronowski, úgy hogy minden modell vagy hasonlat, amelyet reá alkalmazunk, kezdeti sikerek után fogyatékosnak bizonyul. Ez áll az elektromosság megismerésének történetére csakúgy, mint az „anyag önmagára ismerésének" történetére. Az elektromosság jelenségére máig sincs megnyugtató magyarázatunk, felfedezései mégis mélyrehatóan alakították át életünket; a tudományos megismerés folyamatát sem értjük még, tanulmányozásának részeredményei ennek ellenére hasznosak. Ilyen hasznos részeredmény Balázs Tibor munkája. A címben körvonalazott tudománytörténeti fejtegetést csak szemléltető példa tárgyául választotta, hogy az alapkutatás, az alkalmazott ós technológiai kutatás szerepéről alkotott nézeteit vázolhassa. Tudományszervezési célkitűzését ismeretelméleti alapon fizikai-kémiai apparátussal, technikatörténeti területen kellett megközelítenie, ami rendkívüli igényeket támaszt nemcsak a szerzővel, hanem bizony az olvasóval szemben is. Az elemzés komplex módszere már a tömörség érdekében is megkívánta, hogy a középiskolai fizika és kémia anyagát ismertnek tételezze fel. Az átlagos olvasóban — és ide tartozik a történész is — nem mindig ébreszt rezonanciát „Ohm híres törvénye" vagy a „konvekciós áramlás". Az okfejtés figyelemmel kísérése az ő számára fizikakönyv vagy természettudományi lexikon nélkül aligha lehetséges. Ugyanakkor a fizikus és a mérnök olyan történeti munkát kap kézhez, amely az utolsó sorig ébren tartja érdeklődését. A munk^ tudományszervezési vonatkozásaitól eltekintve is fontos, mert az izzólámpa történetének legteljesebb magyar nyelvű feldolgozása. A történész tömérdek adatot talál a tárgyalt időszak gazdaságtörténeti hátterének alaposabb megértéséhez, az utolsó fejezetek magyar ipartörténeti elemzései pedig az elkoptatott jelző eredeti értelmében hózagpótlóak.