Századok – 1966

Történeti irodalom - Association Internationale d’Études du Sud-Est Européen (Ism. Szász Zoltán) 1349

TÖRTÉNETI IRODALOM 1349 eléggé a német (és osztrák) párt fékező szerepe (részben Bebele és Kautskyé is). Sajnálatos, hogy a szerző a könyv címével szemben tulajdonképpen csak Bázelig követi kronológiai rendben nyomon az eseményeket, és az 1913 — 1914-es év mozzanatai inkább csak utalásszerűén szerepelnek. Kívánatos lett volna továbbá egy névmutató mellékelése is, ami a tájékozódást könnyítette volna meg. Mindeme hiányosságok ellenére W. Wittwer jó összefoglalót nyújtott, értékesen gyarapította ismereteinket a német szociáldemokráciáról, főként ott, ahol a jobboldalról és baloldalról, vagy Kautskyról és Bebelről volt szó. Néhány szereplőről szerettünk volna többet olvasni, néhányan (pl. Hilferding) teljesen kiiktatódtak a lapokról, de másfelől kitűnő kritikai elemzést kapunk a P. Lensch, K. Radek és A. Pannekoek-féle szektás, doktriner baloldaliakról, akik az opportunizmus és békés illuzionizmus elleni harcban magát a bókeharcot is feladták. A szerző ezzel szemben joggal K. Liebknecht, С. Zetkin, R. Luxemburg, F. Mehrifig és J. Marchlewski csoportját jelöli meg olyannak, amely helyes választ adott e nagy kérdésekre, s ezt az igazságukat W. Wittwer kitűnően bizonyítja. JEMNITZ JÁNOS ASSOCIATION INTERNATIONALE D'ÉTUDES DU SUD-EST EUROPÉEN (Bulletin, I. 1963 1-2; H. 1964) A NEMZETKÖZI DÉLKELET-EURÓPA KUTATÓ SZÖVETSÉG ÉRTESÍTŐJE 1962. július 8. ós 14. között tizenhat ország tudományosságának képviselői az UNESCO kezdeményezésére és védnöksége alatt a Román Tudományos Akadémia ós a román UNESCO-bizottság által szervezett sinaiai nemzetközi értekezleten megtárgyalták a balkáni civilizáció és általában a Balkán-kutatás jelentőségót és problémáit. Ezen az értekezleten született meg az elhatározás, hogy a Délkelet-Európa-kutatás előmozdítása érdekében megvalósítják a rég lappangó tervet, egy nemzetközi balkánkutató szövetség (balkánbizottság) alakítását. A terv indokoltságáról bővebben szólni fölösleges, hiszen a magyar Kelet-Európa-kutatás mindig hangsúlyozta a Balkán-félsziget gazdaságitársadalmi és kulturális fejlődésének sajátosságát. 1963. április 23-án a Bukarestben tartott értekezleten megalapították a Délkelet-Európa kutató nemzetközi szövetséget (Association Internationale d'Études Sud-Est-Européen — AIESEE). A szövetség folyóiratának első számában Denis Zakythinos egyetemi tanár, az athéni politikai főiskola rektora, az AIESEE elnöke ismerteti a szövetség megalakulását és célkitűzéseit. Rámutat arra, hogy a háború előtti egyébként kiváló eredményeket is felmutató Balkán-kutatás (gondoljunk elsősorban P. Skok munkásságára) korlátaival szemben napjainkban politikai és partikuláris kötöttségtől mentes tevékenységet biztosít a bizottság számára az a puszta tény is, hogy a kutatómunkában nem csupán e térség helyi specialistái vesznek részt. Hangsúlyozza, hogy a legsürgősebb teendő a forrásfeltárás, illetve a forráspublikáció. Ennek megfelelően már megalakult egy ún. levéltári albizottság is. Emil Gondurachi bukaresti egyetemi tanár, az AIESEE főtitkára a Délkelet-Európa-kutatás fontos ágáról, a balkáni sajátosságok európai szempontból megmutatkozó jelentőségéről ír Un programme de connaissance et compréhension mutuelle par la cooperation scientifique c. cikkében. Rámutat arra, hogy egy olyan elemi, a tudományosságba nemrég bekerült fogalom valódi jelentésót, mint pl. ,,a Kelet és Nyugat közötti híd", csak abban az esetben lehet ténylegesen tisztázni, ha a régészet, történetírás, filozófia és irodalomtörténet, nyelvészet ós művészettörténet komplex kutatási módszereivel történik a vizsgálódás. A szövetség ennek jegyében látott sokoldalú munkához. Kiemeli, hogy az egyetemes történet kutatói számára is nagy jelentőségű feladat és eredmény lesz pl. a délkelet-európai és főként a török levéltárak anyagának feltárása, egy középkori görög felirat-corpus és a tájegységre vonatkozó retrospektív és folyamatos bibliográfia kiadása. A folyóirat közli a résztvevők, közöttük Sir Ronald Syme, a nemzetközi filozófiai és humán tudományok tanácsa főtitkárának, Ernst Buschbeck, a bécsi Kunsthistorisches Museum elnökének, Faik Resit Unat, a török történeti bizottság alelnökének, Perényi József egyet, tanár és mindenekelőtt N. Bammate, az UNESCO filozófiai és humán tudományi szekciója vezetőjének az alapítóülésen a bizottság létrehozásával kapcsolatosan elhangzott felszólalását. Közli a 20 pontból álló alapszabályokat, a nemzetközi bizottság 19 tagjának névsorát. Faik Resit Unat ,,A török levéltárak jelentősége a balkánkutatás számára" című, szépen felépített hozzászólásában a török levéltárak rendszeréről és a fellelhető anyagról 15*