Századok – 1966
A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Glatz Ferenc: Kísérlet történelmi folyóirat indítására 1865-ben 1278
1296 GLATZ FERENC 9. Pest. 1865. július 19. Pesty Frigyes Ráth Károlyhoz intézett levele, melyben elmondja, hogy hiába írt majd minden számbajöhető történetírónak, még mindég nem kapott cikket egyiktől sem. Pest 1865 julius 19<5n (váciutca 20 sz.) Kedves barátom ! A „Századok" kiadásának ügye, mely bennünket oly nagyon érdekel, minden fáradságom, tevékenységem mellett még a régi helyen áll mozdulatlanul. Te azt kérded mire határoztam el magamat? én még mindig régi szándékomnál vagyok, t. i. hogy a lapot kiadjam, de csak ugy ha lehet. Milyen zavarban volnék most, ha engedve némely jóakaró sürgéseknek a vállalatot kihirdetem és megindítom ! íme számolok előtted lelkiismeretesen a dolog állásáról. Következő Írókat levélben kértem meg közreműködésre: Horváth Mihály, Szabó Károly,8 4 Haan Lajos,85 Erdélyi János,8 6 Szilágyi Sándor,8 ' Szilágyi István,8 8 gróf Mikó Imre, Paur Iván, Révész Imre,8 9 Franki Vilmos,9 0 Hornyik János,9 1 gróf Lázár Miklós,9 2 Botka Tivadar,9 3 Knauz Nándor,9 4 Torma Károly,9 5 Fabó András,9 6 Szilády Áron,9 ' Kőváry László,9 8 Nagy Imre,9 9 Hajnik Imre,10 0 báró Kemény " Szabó Károly a történetíró, bibliográfus, műfordító, a polihisztor erdélyi értelmiségi tipikus alakja. 1859-tól az Erdélyi Múzeum Egylet könyvtárosa, majd kolozsvári egyetemi tanár. Közel áll Toldy Istvánhoz és Gyulaihoz. Pesty már V858-ban két alkalommal is írt neki, cikket kérve a Delejtű számára (Pesty Frigves—Szabó Károly. 1858. ápr. 20., máj. 2. Pesty Frigyes Leveleskönyve 1856—59, 261—262. 1., 315—316. 1.) 88 Haan Lajos több német egyetemet megjárt békéscsabai evangélikus lelkész, egyháztörténelemmel s Békés megye történetével foglalkozik. Kapcsolatban állt Ráthékkal, Pesty már az ötvenes évektől személyesen ismeri. (Pesty Frigyes—Haan Lajos. 1857. nov. 18. Pesty Frigyes Leveleskönyve, 156—158. 1.) 88 Erdélyi János a nagy filozófiai műveltségű ismert költő, irodalomtörténész, esztéta ekkor a sárospataki református főiskola tanára. Pesty vele is még a Delejtű szerkesztőjeként került kapcsolatba. (Pesty Frigyes—Erdélyi János. 1858. ápr. 23. Pesty Frigyes Leveleskönyve, 288. 1.) "Szilágyi Sándor a későbbi nagy tudományszervező, a Századok szerkesztője. Ekkor a nagykórösi gimnázium tanára, Pestyhez baráti szálak fűzik. (Pesty Frigyes—Szilágyi Sándor. 1857. nov. 30. Pesty Frigyes Leveleskönyve, 180—181. 1.) Feltehetően nem kis része volt abban, hogy Pestyt akadémiai levelező taggá választották (Pesty Frigyes Vegyes Iratai 11. 6, 546, 551.1. OSzKK Fol. Hung. 1115). "Szilágyi István történész, költő, nyelvész, amáramarosi gimnázium tanára. „Keresztyén egyháztörténet"-e (1860) a kor egyik igen olvasott történeti munkája. "Révész Imre a debreceni kollégium tanára, majd 1856-tól debreceni ref. lelkész. Egyházpolitikai írásai mellett éppen az 50-es évek végén, 60-as évek elején megjelenő egyháztörténeti, irodalomtörténeti tanulmányai jelentősek. Pesty már 1858-ban is felkérte — a Pesty Hírlap és a Magyar Múzeum hasábjain megjelenő cikkei alapján — a Delejtű munkatársául. (Pesty Frigyes—Révész Imre. 1858. ápr. 23. Pesty Frigyes Leveleskönyve, 286—287. 1.) 90 Franki (Fraknói) Vilmos paptanár, a későbbi neves történész ekkor a nagyszombati gimnázium tanára, a Dunántúli Történetkedvelők egyik legszorgalmasabb tagja (vö. Levelezése Rátli Károllyal. MTAKK. Ráth Károly levelezése I.; továbbá Mann Miklós: i. m.), első jelentős történeti munkái éppen a 60-as évek elején jelennek meg. 81 Hornyik János Kesckemét történetírója. 1838-tól kecskeméti jegyzői hivatalában és a levéltáriján dolgozik. Történetírói munkássága épp a 60-as években a leggazdagabb, ekkor írja meg kisebb munkái mellett Kecskemét négy kötetes monográfiáját. " gr. Lázár Miklós genealógiával (,,A gróf Lázár-család") és Erdély középkori történetével foglalkozik. 83 Botka Tivadar már a 20-as—30-as években tekintélyes jogtörténész, a Bars megyei nemesi közélet ismert alakja, 1837-től az MTA rendes tagja. Az 1860-as évek elejétől állandó levelezésben áll Ráth Károllyal (Ráthhoz írott levelei: MTAKK Ráth Károly levelezése I.), Valkó vármegye történetét kutatja. " Knauz Nándor 1860-tól esztergomi könyvtáros, érseki levéltárnok, később több egyházi méltóság viselője. Monográfiái mellett ismert diplomatikus. (Vö. Gárdonyi Albert: i. m. 20. 1.) Pesty már 1857-ben is kéri támogatását a Delejtűhöz (Pesty Frigyes—Knauz Nándor. 1857. nov. 9. Pesty Frigyes Leveleskönyve 151—152. 1.). A dunántúliakkal 1859-től kapcsolatban áll (Káth Károlyhoz írott levelei: MTA К Ráth Károly levelezése I.), Nagy Ivánnal 1862-ben szerkesztik a Magyar Tudományos Értekezőt. 1863—1869 között a Magyar Sión szerkesztője. "Torma Károly a későbbi neves archeológus, politikus. A dunántúliakkal is kapcsolatban állott, s Pesty is még a Delejtű szerkesztőjeként ismeretségbe került vele. A Százat'okban való közreműködésre egyébként Ráth is kérte, s Pesty annyiban is épített segítségére, hogy javaslatot is kért tőle: kiket kérhetne még fel munkatársakként. (Torma Károly—Ráth Károly 1865. máj. 30. MTAKK Ráth Károly levelezéseII; Pesty Frigyes—Torma Károly 1865 jún. 20. OSzKK Levelestár.) 88 Fabó András agárdi evangélikus pap, több protestáns egyházi és egyháztörténeti munka szerzője, Ráth távoli rokona, állandó levelezésben áll vele. " Szilády Áron Göttingenben tanult teológiát, 1863-tól halasi református lelkész. Ekkor jelennek meg török— magyar kori okmánytárának első kötetei. e8 Kőváry László erdélyi történetíró, statisztikus. Nagyszámú, Erdély történetét tárgyaló munkái közül a hat kötetes „Erdély története" kötetei épp a 60-as évek elején jelennek meg. Pesty a Delejtű megindításakor a szervezési munkában is segítségét kéri (Pesty Frigyes—Kőváry László. 1857. febr. 22.; 1858. ápr. 18. Pesty Frigyes Leveleskönyve 75—76: 243—244. 1.) 89 Nagy Imre ekkor Kőszegen a dunántúli kerületi tábla jegyzője, a Dunántúli Történetkedvelők egyik törzstagja: Ráthtal és Nagy Ivánnal szerkeszti a Győri Történelmi és Régészeti Füzeteket, egyik kiadója és szerkesztője a Hazai Okmánytár köteteinek, a történetkedvelök minden ülésén részt vesz, szervezi is azokat. Pesty vei líáth Károly által kerül kapcsolatba (Ráth Károly—Pesty Frigyes 1857. dec. 14. OSzKK Levelestár), küld Pesty kutatásaihoz adatokat. (Pesty Frigyes—Ráth Károly 1857. nov. 30. Pesty Frigyes Leveleskönyve 177. 1.). 100 Hajnik Imre a későbbi neves jogtörténetíró 1865—66-ban a nagyváradi jogakadémián a történelem és a statisztika rendkívüli tanára. . -,
