Századok – 1966
A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Glatz Ferenc: Kísérlet történelmi folyóirat indítására 1865-ben 1278
KÍSÉRLET TÖRTÉNELMI FOLYÓIRAT INDÍTÁSÁRA 1865-BEN 1297 Gábor,10 1 Véghely Dezső,10 2 gróf.Teleki Domokos,10 3 Horváth Döme,10 4 Csaplár Benedek,105 Rosty Zsigmond,10 6 Szontagh Dániel. Ezek mindnyájan beleegyező válasszal örvenditettek meg, és több kevésbbé élénk részvétről biztosítottak, csak Szabó Károlytól, Erdélyi Jánostól, Hornyiktól, Csapiártól és Rostytól még nem kaptam választ, a mi különösen a két elsőtől fájdalmasan meglep, kiknek már május havában írtam. Szóval ós személyesen kértem következőket: Gyulai Pál,10 7 Henszlmann Imre,108 Ipolyi Arnold,10 9 Thaly Kálmán,11 0 Nagy Iván,11 1 Vass József,11 2 Hunfalvy János,113 Rómer Flóris,11 4 Salamon Ferenc,11 5 Kautz Gyula,116 Kerékgyártó Árpád,11 7 Wenzel Gusztáv,118 Török János,11 9 — kik mindnyájan ígéreteikkel biztosítottak. Mindnyáját arra kértem, hogy azonnal küldjenek valami értekezést, és — jelen pillanatig nincs egyetlen cikkem. Ezen szomorú tapasztalásból azon tanúságot veszem ki, hogy még alig vagyunk képesek egy rendes határnapokon megjelenő történettudományi szaklap fenntartására. Ez úttal nem a közönségen múlik, hanem az irók nem fognának megfelelni a vállalat igényeinek. Adja isten, hogy csalatkozzam, örömest mondanék mea culpát. Még hátra van ugyan néhány író, kinek hozzájárulásától a századokra nézve hasznot reményihetek, hanem a dolog jelen állása csakugyan megbénítja tevékenységemet. Mit mondasz te erre Î Ha fontolásra veszem, hogy a munkatársak nem mindegyikétől lehet méltányosan várnom, miszerint sűrűn küldje be értekezéseit, annál bizonyosabb lesz, hogy azoknak száma, kik szorgalmuk által mintegy támaszát képezendik a vállalatnak, igen kicsi lesz. Mit mondasz te, lehetnek-e azok mind a mellett annyian, hogy a vállalat a fennakadás veszélyének, vagy elsilányulásnak nincs kitéve? Salamon Ferenc úgy véli a vállalatot biztosíthatónak, ha 3-4 iró egyenkint 1000 fnyi fizetéssel alkalmaztatik, kik aztán a szerkesztőt tartoznának ellátni értekezésekkel. Igaza lehet, de ez körülményeink közt Utópia. Wenczel Gusztáv a maga részéről ezen ügyet egy Pesten szervezendő történetmívelő társasággal szeretné egybeköttetésbe hozni.12 0 101 br. Kemény Gábor erdélyi politikus, a neoabszolutizmus alatt történeti tanulmányokkal is foglalkozik, Eötvös Józseffel folytatott vitája teszi ismertté tudományos körökben. Rövid ideig a Történeti Társulat elnöke is később. 102 Véghely Dezső veszprémi ügyvéd, később a város, majd a megye főjegyzője. A dunántúliak köréhez tartozik, anyagi nehézségei ellenére — ekkor még kezdő ügyvéd —- a Hazai Okmánytár egyik kiadója. Több tudományos vállalkozás lelkes támogatója, később is foglalkozik okmánypublikációkkal. 103 gr. Teleki Domonkos erdélyi politikus, a reformkorban Széchenyi köréhez tartozik, a Teleki család könyvtárának rendezője, az 50—60-as években Erdély történetével foglalkozik. 101 Horváth Döme kecskeméti jogász, tisztviselő, politikus. Az 50-es években Victor Hugo, Voltaire fordítója, a Bánk bán kiadója, Katona életrajzírója. ""•Csaplár Benedek irodalomtörténész, paptanár, közíró. 1853—67 között Szegeden tanít. A Delejtű munkatársa, előfizetőket is gyűjt Pesty lapjának. (Pesty Frigyes Leveleskönyve 200, 327, 383 1.). Rosty Zsigmond ismert újságíró, egy ideig Fejér megye levéltárnoka. Pesty a Delejtű szerkesztőjeként került vele kapcsolatba. (Pesty Frigyes—Rosty Zsigmond 1858. ápr. 20., máj. 22.; Pesty Frigyes Leveleskönyve 263—264,, 337—338, 365—366. 1.). 111 Gyulai Hál a neves kritikus; Pesty vele is levelezett a Delejtű szerkesztőjeként (Pesty Frigyes—Gyulai Pál 1858 ápr. 19. Pesty Frigyes Leveleskönyve 252—253.1.). "s Henszlmann Imre az európai hírű építészettörténész, régész, aki bejárta. Olaszországot, Franciaországot, Angliát, s a 60-as években elismert tudósként tér haza. "" Ipolyi Arnold ekkor egri kanonok, történetkutató. 1855-től kapcsolatban áll Ráthtal, később a történetkedvelők egyik támogatója, Pesty Ráth Károly révén ismeri meg. 110 Thaly Kálmán az ismert történész, ekkor gimnáziumi tanár, a dunántúliak köréhez tartozik, Pesty gyakran találkozik vele. (vö. 31. sz. jegyzet el). 111 Nagy Iván neves genealógus, több forráskiadványa jelent meg. Ekkor az egyetemi könyvtár őre. A Dunántúli Történetkedvelök közé tartozik, 1862-ben a Magyar Tudományos Értekező szerkesztője Knauzzal. 112 Vass József kolozsvári paptanár, Pesty az 50-es években levelez vele, adatokat küld neki. (Pesty Frigyes— Vass József. 1857. ГеЬг. 3., júl. 11. Pesty Frigyes Leveleskönyve 70—72, 109—111.. 1.). 113 Uaifxlvu János földrajztanár és történész, aki az 50-es években több történeti munkája révén lesz ismert . 114 Rómer Flóris későbbi neves archeológus, művészettörténész. A dunántúliakhoz tartozik, Ráth révén kerül vele kapcsolatba Pesty Frigyes. (Ráth Károly—Pesty Frigyes. 1860. márc. 15. OSzKK Levelestár.) ,ls Salamon Ferenc ismert irodalmár, szerkesztő. Az 1860-as években szinte kizárólag történeti tanulmányokkal foglalkozik. 1,9 Kautz Gyula európai műveltségű jogász, majd gazdász professzor, Pestyvel baráti viszonyban állt. (Pesty Frigyes—Kautz Gyula. 1857. nov. 9. Pesty Frigyes Leveleskönyve 151—152.1.) 1,1 Kerékgyártó Árpád amellett, liogv a főváros egyik vezető tisztviselője, az 50—60-as években több összefoglaló jellegű tôrtéiÂi munka szerzője. 1866-tól a pesti egyetemen művelődéstörténelmet ad elő. 1,s Wenzel Gusztáv jelentós forráskiadó — épp a 60-as években jelennek meg az Árpádkori Űj Okmánytár kötetei —, történetíró, jogtudós, egyetemi tanár. Pesty Frigyes egyik állandó buzdítója, segítője. (Pesty Frigyes— "Wenzel Gusztáv. 1858. ápr. 20. Pesty Frigyes Leveleskönyve 259—260.1.) '"Török János a neves, erősen konzervatív publicista, gazdász, ekkor a Pesti Hírnök szerkesztője. Pesty az 50-es években állandó levelezésben áll vele, a Török által szerkesztett „Magyar Sajtó"-ban, „Kelet Népe"-ben publikál, előfizetőket szerez újságjai számára. (Ld. Pesty Frigyes hoz^á intézett számos, 1856—57-ben kelt levelét. Pesty Frigyes Leveleskönyve 18, ЗУ, 44, 46, 79—80, 97.1.) 120 Első összekapcsolása az országos történeti lap és egy Történelmi Társulat eszméjének. Wenzel óriási fennmaradt kézirathagyatéka (OSzKK) semmit sem árul el a neves jogtörténész elképzeléseiről.
