Századok – 1966
A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Glatz Ferenc: Kísérlet történelmi folyóirat indítására 1865-ben 1278
KÍSÉRLET TÖRTÉNELMI FOLYÓIRAT INDÍTÁSÁRA 1865-BEN 1285 Pesty széleskörű szervezéshez kezd. Minden számottevő történelemmel foglalkozó írót megkeres leveleivel. Felújítja kapcsolatát a „Delejtű" volt munkatársaival, ír a csak névről ismerteknek s a dunántúliaknak.47 Ha megvizsgáljuk a Pesty által felkért szerzők névsorát, akkor kiderül, hogy a szerkesztő igyekezett több szempont figyelembevételével összeállítani azt. Az első, ami feltűnik, hogy a felkértek között a legkülönbözőbb társadalomtudományi ágak művelői megtalálhatók : a szűkebben vett történetkutatók mellett régészek, egyháztörténészek, irodalomtörténészek. Ez természetszerűen ökvetkezett a megindítandó Századok programjánál már érintett szerkesztői koncepcióból. Tudománypolitikai szempontból érdekes, hogy a névsor szerint határozott törekvése volt Pestynek egyrészt az erdélyi arisztokrata származású politikus-tudósok (gr. Mikó Imre, báró Kemény Gábor, gr. Lázár Imre, gr. Teleki Domokos), másrészt az „irodalmi deákosok" — sokszor nem is kimondottan történetírók (pl. Gyulai) — felkérése, ugyanakkor pl. Csengery — akivel egyébként korábban levelezésben volt, és akit támogatott a Budapesti Szemle terjesztési munkájában is — kihagyása. Életútjuk, munkásságuk alapján is elkülöníthető az a csoport, mellyel Pesty — többnyire nem most, hanem korábban, a Delejtű megindításakor — Ráth javaslata alapján vette fel a kapcsolatot, s most ismét hozzájuk fordul (Nagy Imre, Nagy Iván, Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Véghely Dezső, Fraknói Vilmos stb.). Különválasztható az a néhány író, történetbúvár, akiket munkájuk, hírük alapján keresett meg levelével (Henszlmann Imre, Hornyik János, Horváth Döme, Hajnik Imre, Csaplár Benedek, Kerékgyártó Árpád stb.). Ezekből a levelekből kitűnik, hogy bízott a történeti érdeklődés, a történetkutatás utóbbi években mutatkozott fejlődésében,48 számított a vezető irodalmi, tudományos mecénási csoport egyes tagjai mellett azokra a fiatal polgári-nemesi értelmiségiekre, akik örömmel és határtalan önzetlenséggel, gyakran rossz anyagi körülményeik ellenére is áldozatokat hozva támogatták a lapindítási, könyvkiadási s egyéb művészeti-tudományos kezdeményezéseket. Ezeknek az újjáéledő, de az ország különböző vidékein egymástól távol tevékenykedő tollforgató történetkutatók számára a megindítandó Századok az egységbefogást, a szervezeti hovatartozást is jelentette volna. „Üdvözlöm a Tekintetes úr derék vállalatját — írja Paur Iván a felkérő levélre válaszolva —, mely az erők elforgácsolásának, az ide s tova kapkodásnak. . . »állj«-t fog vezényelni. . ,"4<J Maga Pesty is érezte, hogy ezt az összefogást igényli a magyar történetírói gárda, s amikor felszólító levelében célját körvonalazza, azt elsősorban a történészek egymásközötti és a közönséggel a folyóiraton keresztül létrejövő érintkezésében határozza meg.50 A felszólítottak majd mindegyike válaszában megígéri a támogatást, sőt ötleteket is adnak a szerkesztéshez,5 1 de cikkeket — melyek pedig első feltételei lettek volna a lap megindításának - csak későbbre ígérnek. Horváth Mihály rossz egészségi állapota és 47 A felszólítottak névsora: ^Iratok 9. 48 Pesty Frigyes — Szilády Áron. 1865. máj. 21. MTAK Kézirattár. Szilády lever ezés (Nem volna Ön . . .) Vö. még Iratok 1. 49 Paur Iván — Pesty Frigyes. 1865. máj. 21. OSzKK Levelestár. 50 „Célja, liogy folytonos érintkezéssel a közönséggel a történettudomány barátai gyarapittassanak, más rész, hogy íróink folyvást ösztönözve legyenek, s az eddig felhalmozott gazdag adatokat feldolgozni, és történelmünk még parlagon heverő részeit művelni" —mondja a felszólító levelek egyik változata a megindítandó lapról. Pesty Frigyes — Szilády Áron. 1865. máj. 21., id. helyen. Vö. még Iratok 7. 51 Iratok 9. 11*
