Századok – 1966
A Magyar Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Glatz Ferenc: Kísérlet történelmi folyóirat indítására 1865-ben 1278
1286 G LATZ FERENC „nagyobb munkája" miatt nem küldhet az első számokba munkát,5 2 Szilágyi Sándor Erdély történetén dolgozik, de biztatja Pestyt,5 3 Fraknói Vilmos, Torma Károly, Véghely Dezső pedig csak a későbbi hónapokban szándékoznak dolgozatot küldeni.5 4 Az elismerő válaszok és a lelkes szavak ellenére így Pesty kénytelen belátni, hogy lapját egyelőre nem indíthatja meg.5 5 Ha azokat a tényezőket keressük, amelyek meggátolták, hogy már 1865-ben megjelenjék az első magyar történeti szakfolyóirat, akkor az elsők között kétségtelenül a politikai helyzet kedvezőtlen alakulását kell említenünk. 1865 tavaszán, amikor úgy látszott, hogy a „kiegyenlítés" kérdésében a közeljövőben nem várható előrehaladás, a művelődési, kulturális fellendülésben is határozott megtorpanás következik be. Már április közepén azt írja Pesty, hogy félénkké teszi „a mostani mostoha idő. Nagy megerőltetéssel ismerőseink körében felvisszük 200 előfizetőre a nagy közönség pedig mindennapi gondjai által lesz akadályoztatva a lap pártolásától."5 6 A politikai viszonyokat Csukási és egy későbbi levél sorai szerint Ráth is rendkívül fontosnak, meghatározónak tartotta és az előbbi éppen ezek mostoha alakulásából vonja le a következtetést és tartja lehetetlennek, hogy a Századok 1865 nyarán megjelenhessen.5 7 Ugyancsak hátráltató körülmény volt az, hogy a Dunántúli Történetkedvelők körében határozott passzivitás figyelhető meg 1865 nyarától. Azon túl, hogy egyéni munkájuk felé fordul mindegyikük, határozott elkedvetlenedés mutatkozik a kevés eredmény láttán, mások anyagilag nem bírják a kiadói vállalkozásokat.5 8 Ilyen viszonyok között rájuk már különösebben nem számíthatott Pesty, noha a beérkezett cikkek — kettő Nagy Imrétől, egy Thalytól — mindegyike tőlük származott.5 9 Számításba kell vennünk azt is, hogy akkor, amikor a történetírók között is a politikai és társadalomfelfogás alapján az ellentétek mind jobban mélyültek, ezeket a frontokat összefogó lap megindítása túlságosan is nehéz feladatnak bizonyult egy magánvállalkozás számára; különösen ha amögött sem nagyobb társadalmi, sem politikai erő nem állott. Az egyetlen központi szaklap szerkesztősége határozott vezetőszerepet jelentett volna a kialakuló történész közéletben, márpedig erre Pestyt sem történetírói tekintély, sem a tudományos életben való tájékozottság, ismeretségi kör nem predesztinálta. 52 Iratok 7. 53 Szilágyi Sándor — Pesty Frigyes. 1866. máj. 4. OSzKK Levelestár. í4 Fraknói Vilmos — Pesty Frigyes. 1865. máj. 8. OSzKK Levelestár; Torma Károly — Ráth Károly. 1865. máj. 30. MTAK Ráth Károly levelezése II.; Véghely Dezső — Pesty Frigyes. 1865. jún. 19. OSzKK Levelestár. 55 Iratok 9. 66 Pesty Frigyes-Ráth Károly. 1865. ápr. 11. MTAK К Ráth Károly levelezése II. « Csukási Károly—Ráth Károly. 1865. ápr. 11. MTAKK Ráth Károly levelezése II.; Ráth Károly — Thaly Kálmán. 1866. febr. 15. OL. Thaly-család levéltára. Thaly Kálmánhoz intézett levelek. 58 Csukási 1865 júliusában már a „Dunántúli Történetkedvelők hanyatlásnak indult jóhír"-éről beszél. (Csukási Károly — Ráth Károly. 1865. júl. 28. MTAKK Ráth Károly ievelezése II.) Az anyagi nehézségekről, a közönség általános érdektelenségéről ld. Paur Iván, Nagy Imre, Véghely Dezső 1865-ben Ráth Károlyhoz írott leveleit. (MTAKK Ráth Károly levelezése I—II.) Paur Iván ki is válik a Hazai Okmánytár kiadói vállalkozásából, s helyette majd Ipolyi Arnold lép be. (Vö. Ipolyi Arnold 1865—66-ban Ráth Károlyhoz írott leveleit. MTAKK Ráth Károly levelezése I.) 69 Nagy Imre — Pesty Frigyes 1865. szept. 20. OSzKK Levelestár. Thaly Kálmán —Ráth Károly 1865. szept. 22. MTAKK Ráth Károly levelezése II. Erről: Nagy Imre— Thaly Kálmán. 1867. nov. 2. OL. Thaly-család levéltára.
