Századok – 1966

Vita - Tudományos ülés a Magyarországi Szociáldemokrata Párt I. kongresszusának 75-ik évfordulója alkalmából (B. Gy.) 1241

1247 TUDOMÁNYOS ÜLÉS A MSZDP I. KONGR. 75. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL szervezésének jelentőségét emeli ki. Nem lehet tehát figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a magyar párt az agrár- és a nemzeti kérdésben nem mondott egyénit, hanem együtt haladt az Internacionálé egészével, ha úgy tetszik, vele együtt tévedett. Kétségtelen, hogy a magyar párt az Internacionálé egyik legortodoxabb pártja volt. Bebel, de különösen Kautsky tekintélye minden vitán felül állt. A revizionizmusnak nem akadt jelentősebb követője az MSzDP-ben, sőt, a nemzetközi porondon a magyar párt a maga voksát a revizionizmus ellen tette le. Bernsteinnel szemben Bebelt támogatta, de még Jauréstől sem közölt cikkeket mindaddig, amíg a francia pártban az egység helyre nem állt. Hasonlóan ortodox álláspontot foglalt el a gyarmati kérdés meg­ítélésében. Az általános választójogért folytatott küzdelem megítélésénél sem tekinthetünk el ennek nemzetközi vonatkozásaitól. Már az I. Internacionálé hangsúlyozta ennek jelentő­ségét. A II. Internacionálé első kongresszusai az anarchistákkal szemben vetik fel köve­telményként ezt a harcot. Vandervelde 1897-ben hangsúlyozta, hogy a magyar szociál­demokráciának minél előbb ki kell vívnia az általános választójogot. Szinte valamennyi kongresszuson hangoztatják ennek fontosságát a testvérpártok képviselői. Ezzel együtt állandóan meleg elismeréssel beszélnek a magyar párt harcairól. A párt tevékenységét ért bírálatról nincs tudomásunk. A háború és a militarizmus kérdésében is egybeesett az MSzDP politikája a német és osztrák párt képviselte fő iránnyal. Kezdetben az volt a véleménye, hogy a szocialisták nem akadályozhatják meg a háború kitörését, csupán felhasználhatják azt a kapitalizmus meggyengítésére. Az antimilitarizmust romantikus, anarchista tendenciának vélte. Csak az 1910-es koppenhágai kongresszus után változott meg a párt álláspontja, bár ebben a kérdésben ezután is csak vontatottan követte az Internacionálé politikáját. Viszont figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a háború alatt — ellentétben Ausztriával és Németországgal — nem kerekedett felül a magyar pártban szélsőségesen nacionalista irányzat: a pacifista befolyás erősebb volt. Ezt bizonyítja a zimmerwaldi konferencia üdvözlése is, valamint a stockholmi tevékenység 1917-ben. A balkáni kérdésben a magyar párt nem felelt meg az internacionalizmus követelményeinek, hibát követett el. De még itt is a balkáni népek nagyobb jogaiért küzdött, szembeszállt a bécsi udvar hódító politikájával. Összegezve elmondhatjuk, hogy a szociáldemokrata párt 1914 előtt a magyar progresszió fő erejét képezte. Galántai József kandidátus, az ELTE docense, a szociáldemokrata párt első világ­háború alatti politikájával foglalkozott. Az első világháború a szocialista pártok tevékenységének vizsgája volt. A Magyar­országi Szociáldemokrata Párt ezen a vizsgán megbukott. A kérdésnek az az oldala, hogy hogyan tér át a szociáldemokrácia a háború ki­törésekor a soviniszta politikára, eléggé ismert. Kevésbé ismert viszont az áttérés a szociálsovinizmusról a szociálpacifizmusra. A szociáldemokrata sajtóban már 1915-ben jelentkeznek bizonyos bókeszólamok. Emellett 1915— 16-ban az MSzDP több béke-tapogatódzási kísérletet tesz. Ezeket azonban nem lehet a pacifizmusra való áttérésnek tekinteni. A pacifista politika ebben az időben is konkrét; egy meghatározott platformot jelent, mégpedig a zimmerwaldi többség plat­formját. Ismeretes,-hogy Lenin és a zimmerwald i baloldal nem a háború kérdésében külön­bözött a többségtől, hanem a háború és forradalom összekapcsolásának kérdésében. A pacifizmus konkrét fogalmába beletartozott a háború elleni aktív harc, tömegmozgal­mak, sztrájkok szervezése. A pacifista politikára az MSzDP 1917 tavaszán tért át. Ekkori tevékenysége már megfelel a pacifizmus követelményeinek. Ebben az időben a burzsoázia egyik (Magyar­országon ellenzéki) csoportjának jelszava: a kárpótlás ós annexió nélküli béke. A szociál­demokrata pártnak nem kell mást tennie, mint csatlakoznia ehhez a platformhoz. Ez a csatlakozás a hatalmon levő Tisza-kormány elleni harcot tételezi fel. A párt vállalja is ezt a harcot, szervezi és mozgatja érte a munkások tömegeit. Ez tehát 1917 tavaszán történik, vagyis akkor, amikor Lenin szakít a zimmerwaldi többséggel ós annak hatását egyértelműen negatívnak értékeli. Ekkor ugyanis a pacifiz­mus már a tömegek konkrét forradalmi harcának gátjává válik. Ez az oka_annak, hogy a háborúellenes forradalmi erők Magyarországon is a szociáldemokrata párttól függetlenül kezdenek szervezkedni. Az MSzDP nem készült fel arra a feladatra, amely történelmileg a munkásosztály előtt állt: a háború forradalmi be­fejezésének feladatára. Erényi Tibor másodszori felszólalásában Jemnitz János néhány megállapításával szállt vitába.

Next

/
Thumbnails
Contents