Századok – 1966
Közlemények - Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére 118
Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére (1902—1904) A dualizmuskori magyar nemzetiségpolitika fővonalai eléggé ismertek történetírásunkban.1 Kevésbé feltárt tényezők a magyarországi nemzetiségek gazdasági helyzete és az itt bekövetkező változások, holott ezek igen lényeges összetevői a századforduló után végbemenő nemzetiségpolitikai változásoknak. E tanulmány a nemzetiségi gazdasági élet (amennyiben külön nemzetiségi gazdasági életről egyáltalán beszélhetünk) legdinamikusabb tényezőjének, a bankhálózat erősödésének a kormánypolitikára gyakorolt hatását kívánja megvilágítani. Ismeretes, hogy a kapitalizmus 1867 utáni fejlődése elsősorban az uralkodó nemzetek burzsoáziáját gyarapította. Azonban — a nemzeti elnyomás ellenére — a Monarchia általános tőkés fellendülése, ha másodlagosan is, kedvező feltételeket teremtett a nemzetiségek társadalmi és gazdasági fejlődése számára. A magyarhoz képest fejlődési fáziseltolódásban szenvedő nemzetiségi burzsoázia fejlődésének legjárhatóbb útjaként a hitelügyletekbe való bekapcsolódás mutatkozott, ezért azután pénzintézeteik száma és jelentősége a XIX. század utolsó harmadában rohamosan növekedett. Ez a saját bankhálózat nagyjából akadálytalanul épülhetett ki, hiszen ez szervesen beletartozott abba a gazdasági fejlődésbe, amelyre az egész korszakon át kisebb vagy nagyobb mértékben a hitelhiány jellemző, s ahol a kistőke összegyűjtése különös jelentőséggel bírt. Míg 1868-ban a kezdetet a turócszentmártoni szlovák részvénytakarékpénztár és a resinári'román takarék szerény alapítási kísérletei jelzik2 , addig a század utolsó két, de főként utolsó évtizedében rohamos fejlődés tanúi lehetünk. Az 1884-ben alapított Tátra Felsőmagyarországi Bank r. t. alaptőkéje 1890-ben 400 000, 1900-ban már 800 000 Korona, betétállománya pedig 1 millióról 6 millió Koronára nő. A századfordulót követő évben már 11 szlovák 11. Tóth Zoltán: A nemzetiségi kérdés a dualizmus korában (1867 —1900). Századok 1956. 3. sz., 368 — 393. 1.; Ke?7iény G. Gábor : A magyar nemzetiségi kérdés története. Bpest. 1947, 188. 1. Az 1900 utáni időszakra szemléletes képet nyújt Horváth Zoltán: Magyar századforduló. Bpest. 1961, 46 — 55, 483 — 489, 492—495. 1. A legújabb tudományos összefoglalás Katus László: Über die wirtschaftliehen und gesellschaftlichen Grundlagen der Nationalitätenfrage in Ungarn vor dem ersten Weltkrieg (Az Osztrák-Magyar Monarchia történeti kérdéseivel foglalkozó 1964. májusi budapesti konferencia korreferátuma). Ld. Die nationale Frage in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie (sajtó alatt). 2 Kemény G. Gábor : Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában П. köt. Bpest. 1956. 141. 1.; Din Istoria Transilvaniei II. köt. é. n. h. n. 198. 1.
