Századok – 1966

Közlemények - Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzésére 118

TERVEK A NEMZETISÉGI PÉNZINTÉZETEK ELLENŐRZÉSÉRE 119 pénzintézst van a Felvidéken; másfél millió К alaptőkével, bár ugyanott a nem nemzetiségi jellegű pénzintézetek száma 25, alaptőkéjük 2,7 millió K.3 A legnagyobb fejlődést a román pénzintézetek mutatják. Az 1871-ben alapított nagyszebeni Albina után számuk három évtized alatt meghaladta a nyolcvanat, az intézetek által kezelt betétállomány összege megközelítette a 35 millió Koronát. Ez 18 millióval több mint 1892-ben.4 Külön problémakört képeznek a szász és a szerb bankok. Az erdélyi szászok bankgyakorlata viszonylag nagy múltra tekint vissza, a hatalmas tartalékalappal bíró intézeteik által forgatott tőke mennyisége a népesség arányához képest különösen nagy. Egyedül az 1841-ben alapított Hermannstädter Allgemeine Sparkassa takarékbetét­állománya 1890-ben 9 707 270 К, 1900-ban viszont 12 937 356 К volt.5 A magyarországi szerbek pénzügyi helyzetéről világos képet alkotni nehezebb, mivel a vajdasági szerb burzsoázia — főként kereskedelmi indíték­ból — tőkéjét jobbára a horvátországi szerb intézetekben helyezte el, míg a vajdaságban a hitelszövetkezeti mozgalom volt viszonylag nagyobb jelentő­ségű s ezen a téren viszonylag erős koncentráció ment végbe. Ilyenformán a magyarországi szerb pénzintézetek a horvátországi szerb bankokhoz képest elég sivár képet mutatnak, bár kétségtelen, hogy a századfordulón itt is jelentős változások következtek be.6 A nemzetiségi pénzintézetek sora az egyre gyarapodó saját burzsoázia, főként a gazdagparasztság pénzfölöslegeit gyűjtötte össze és leszámítolás, váltó, leginkább pedig jelzálogkölcsön formájában helyezte el. A jelzálog­kölcsön döntő súlya egyúttal megvilágítja a töretlen fejlődés okát is. E töretlen fejlődés abban mutatkozott meg, hogy az 1873 utáni válság nemcsak érintet­lenül hagyta a nemzetiségi tőkét, hanem az illető vidékeken arányának javu­lását is segítetté. A terület és a népesség gazdasági viszonyainak megfelelően a nemzetiségi hitelpolitikában tájegységenként bizonyos különbségek is kialakultak. A szlo­vák banktőke — cseh és morva bankok támogatásával — igyekezett ipari érdekeltségeket szerezni, s hitellel látta el a jelentős szlovák kisipart is. A szerb 3 Országos Levéltár FM ein. 1915. 65651 (ein. 1903. 7538). 4 N. N. Petra : Báncile romînesti din Ardeal si Banat. Sibiu. 1936, 39—40. 1. 6 Magyar Compass 1890 — 1891. I. köt. 336. 1.; 1900—1901. I. köt. 533. 1. 6 Az újvidéki szerb Központi Hitelintézet r.t. betétállománya három év alatt 1 361 216 K-val nőtt s összforgalma 1903-ban elérte a 73 321 528 K-t. Lásd: Magyar Compass 1900 — 1901. I. köt. 754 — 755; 1904—1905. I. köt. 852. 1. — A magyarországi és horvátországi szerb pénzintézetek közötti különbséget az alábbi táblázat* mutatja: Magyarországi szerb bankok Horvátországi szerb bankok 1908-ban száma 28 38 Jelzálog Betétek Alaptőke Váltó tárca Tiszta nyereség összforgalom . . 25 173 046 К 5 210 185 К 23 961 338 К 4 722 938 К 579 869 К 38 101 180 К 36 831 927 К 8 026 243 К 31 205 705 К 8 698 005 К 1 385 364 К 73 077 920 К * Lásd: J. Vubbmiic: Srpski Kompas 1909. Zemun. 1909, 238—246. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents