Századok – 1966
Tanulmányok - Molnár János: Fegyveres csoportok 1956-ban; az ellenforradalom „hadserege” 1127
FEGYVERES CSOPORTOK 1956-BAÎï 1155 mellé álltak, tehát pl. Maiéter és Kopácsy. A felkelőket megillető 10 hely közül 4-et a Corvin-köziek kaptak meg.)7 4 A 31-i értekezlet után ott, ahol eddig nem történt meg, a fegyveres csoportok vezetését mindenütt a legszélső jobboldali elemek kezébe adták. Ennek különösen nagy jelentősége volt a Corvin-közben, ahol a kevésbé kegyetlen Iván Kovács László helyett Pongrácz kezébe került a vezetés. Hasonló változások, hasonló előjellel más helyeken is történtek, mint pl. a VII. kerületi pártházban levő fegyveres csoportnál.75 Teljesen kiszorították az ingadozó elemeket, illetve megakadályozták, hogy a revizionisták újra bevigyék azokat, mint nemzetőröket. Szóltunk már arról, hogy a diákság korán — 24-én és 25-én — visszavonult a fegyveres harctól. Ezt a polgári irodalom is elismeri. Vizsgáljuk meg részleteiben ezt a kérdést. Egyetemi hallgatókból vagy diákokból álló, önálló fegyveres egységek 31-ig nem működtek. Azt, hogy az ifjúság, amelynek nevében szónokoltak, sehol sincs, a revizionisták hamar észrevették. És annak az objektíve ellenforradalmi törekvésnek a jegyében, hogy visszahozzák az ifjúságot, kezdték meg a nemzetőrség külön, önálló, revizionista jellegű szervezését 28 —29-én. Ebben mindenekelőtt a főkapitányságiak és az Értelmiség Forradalmi Bizottságának tagjai vettek részt. Ez azonban kudarcot vallott. 30-áig a nemzetőrség megalakításához bizonyos olyan reményeket fűztek a kormány egyes kommunista tagjai, egyes pártszervezetek is, hogy ez, ha valóban munkásokból és diákokból áll, alkalmas lesz az ellenforradalmi, fasiszta fegyveres csoportok likvidálására. De az ilyen elképzelések nem voltak reálisak. 30-án Nagy Imre nem is vette ezt komolyan, és az ő közbelépésével megindult egy önálló, revizionista allűröktől mentes, szovjetellenes egységben összeforrott nemzetőrség megszervezése. Ebbe is igyekeztek bevonni az egyetemistákat. Ennek eredményeként október 31-e és november 1-е táján a Műszaki Egyetemről kiindulva kezdték létrehozni az egyetemi nemzetőr egységeket. Ekkor erősödött meg az ELTE fegyveres csoportja is. (Itt azonban az Egyetemi Forradalmi Bizottság parancsba adta, hogy a hallgatók nem mehetnek az Egyetemen kívül.) Ők őrizték az Országos Nemzeti Bizottság három főnyi vezetőségét is.7 8 Ezekben a napokban elszaporodtak a felhívások az egyetemi ifjúsághoz, hogy csatlakozzék a nemzetőrséghez. A Magyar Szabadság október 30-i száma „Jelentkezzetek a nemzetőrségbe" címmel közli a Petőfi Akadémia Forradalmi Katonai Tanácsának felhívását, amelynek kiemelt mondanivalója az, hogy „Forradalmi Ifjúság ! ... jelentkezzetek a rend helyreállításáért harcoló nemzetőrségbe". A Magyar Honvéd még november 2-án a 4. számban is azt írja, hogy „az egyetemisták hatalmas többsége részt vett a forradalomban. Ki azonnal tudott fegyvert szerezni, ki később, ki még ma sem. Fegyvert kérnek. Javasoljuk: adják meg nekik. Erősítsék a karhatalmat a forradalom 74 Uo. 75 Pongrácz az emigrációban azonnal a szélsőjobboldali csoportokhoz csatlakozott. Előbb a fasiszta MHBK körül mozgott (Hadak Útján 1960. 128/129. sz. 11.) majd ' Sulyok Dezső (akit az emigráció egyes vezetői — pl. Kovács Imre — ki akartak szorítani a vezetésből) próbálta felhasználni, ezért az általa szervezett „Október 23-i mozgalom" elnökévé tette. (Sulyok Dezső: A magyar emigráció szerencsétlensége. New York. 1962. 36. 1.). 76 BM. V—150 004. (Jkv. 1957. IV. 8. 7. 1.) 3 Századok 1966/6.
