Századok – 1966
Tanulmányok - Molnár János: Fegyveres csoportok 1956-ban; az ellenforradalom „hadserege” 1127
1150 MOLNÁil JÁNOS rendőrség felső irányítását.5 7 A felkelők valóban ezt szabták feltételül és így is jártak el a hozzájuk állott Maiéter, az őket támogató revizionisták segítségével. Az ellenforradalmi fegyveres csoportok — miközben Nagy Imre, Kopácsi és köre nyomására és előkészítése alapján, éppen készült aláírni a nemzetőrségről szóló utasítását — megkezdték az első feltételek realizálását: a kommunista párt felszámolására irányuló támadást. Alig vonultak ki a fővárosból a szovjet csapatok, .azonnal megkezdődött ez az akció. Jelképnek is szánt ütközettel, a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székháza elleni támadással indult. Ennek a támadásnak igen fontos szerepe volt az ellenforradalom kibontakozásában. Az volt a célja, hogy nyilvánvalóvá tegye: a kommunista párt működését az iij rendszer hadserege nem engedi, hogy megindult a kommunisták elleni általános fegyveres támadás és a tömeges letartóztatás. A polgári irodalom kortársi és jobboldali termése képtelen és buta hazugságokat terjesztett erről az eseményről. Mikes szerint az épületben éppen 120 ÁVH-s tiszt ebédelt, dőzsölt, hölgyek társaságában. Ekkor támadtak a felkelők. Ruháikra akasztották ékszereiket és bankjegyeiket. Sokukat megölték és felakasztották a téren.5 8 Pogány szerint ez volt az utolsó harc a fiatal diákok, munkások hadserege és az AVH között, és ez után a harc után lett uralkodóvá a szabadság.5 9 Vannak, akik később már csak néhány sorban vagy lábjegyzetben említik meg a támadást, de némelyikük a lényeget helyesen emeli ki. Pl. Váli ezt az eseményt helyesen nem az AVH, hanem a párt elleni támadásnak tekinti.6 0 Néhány revizionista bizonyos erkölcsi felháborodással írt október 30-áról. Méray szerint az eseménynek — „amely ellen — mint írja — fel kell emelni a szavunkat" — az volt az oka, hogy a környéken húsért sorban álló asszonyok látták, hogy a teherautókon húst szállítanak az ottlevő néhány AVH-snak. Ők ezen felháborodva szóltak a felkelőknek, akik azután megtámadták a székházat.6 1 Gosztonyi — a magyar ellenforradalom történésze az emigrációban — különösen nagy figyelmet fordított arra, hogy megmagyarázza ezeket az eseményeket. Ö a hazai revizionisták ama érvét fejtegette, hogy a "MTI Bizalmas 1956. okt. 30. 58 Mikes: 130. 1. „Am 30. Oktober drangen Freheitskäinpfer in (las Hauptquartier der Partei auf dem Platz der Republik —früher Kálmán Tisza Platz — ein. Sie befreiten eine grosse Anzahl von Gefangenen aus den Kellern und begaben sich dann in den dritten Stock hinauf, wo eine Anzahl hochgestellter AVO-Offiziere ein Diner gaben. Einige Frauen waren auch anwesend. Im ganzen sassen wohl hundertundzwanzig Leute um den Tisch herum. Die AVO-Männer leisteten Widerstand, und ein heftiger Kampf entbrannte, bei dem achtzehn Freiheitskämpfer fielen und ungefähr vierzig AVO-Offiziere getötet wurden. Weitere sechzig wurden in dem Gebäude aufgegriffen. Alle hatten grosse Geldbeträge bei sich und sehr viel Schmuck. Die sechzig Gefangenen wurden auf den Platz hinuntergeführt, der Schmuck und die Banknoten wurden ihnen an die Anzüge geheftet — und dann wurden sie alle an Bäumen und Laternenpfählen um den Platz herum, mit dem Kopf nach unten, aufgehängt und totgeschlagen. Wiederholt wurden ihnen 100 Forint-Noten in den Mund gesteckt und angezündet, Tagelang hingen die Leichen dort. Niemand rührte das Geld oder die Schmucksachen an, aber viele Vorübergehende spuckten die Leichen an. Schliesslich setzte die ungarische Armee mit Nachdruck dem Gemetzel ein Ende." 59 Pogány. 54 — 55. 1. eo Váli: 288. 1.; 15. sz. jegyzete az 550. lapon. Ugyancsak lábjegyzetben említi Kecskeméti is (Kecskeméti: 112. 1.; 11. sz. jegyzete a 165. lapon). Pálóczi meg sem említi, amikor a 30-i eseményeket tárgyalja (Pálóczi: 142—146. 1.). 61 Méray. 165—168. 1.
