Századok – 1966
Tanulmányok - Molnár János: Fegyveres csoportok 1956-ban; az ellenforradalom „hadserege” 1127
1146 MOLNÁR JÁNOS Maiéter és Király Béla irányító szerepét — végrehajtották a hozzájuk közeleső, kisebb csoportok egységesítését, közös parancsnokság alá rendelését, és amikor mint Corvin-köziek léptek fel október 31-én a nemzetőrség alakuló értekezletén, közel 2000 fegyveres felett rendelkeztek. Ugyanerre az időre a Maros utcai laktanyát birtokukba vevő Széna-tériek is számos kisebb budai csoportot magukba olvasztottak.4 8 Kezdettől fogva jellemezte ezeket a csoportokat az állandó mozgás. 28-ig e mozgás mögött nemcsak — és nem is elsősorban — fegyveres harcok voltak. Ez a mozgás nemcsak Budapesten belül érvényesült, hanem vidéki városokon belül, főként pedig Budapest és vidék, valamint a vidéki nagyvárosok és környékük között is. Ennek a mozgásnak fontos katonai és politikai funkciója volt. Katonailag egész sor helyen végrehajtotta a kis rendőri egységek lefegyverzését és megalakította a helyi ellenforradalmi fegyveres csoportokat és ezzel elindította a vidék fellázítását, az ellenforradalmi hadsereg vidéki egységeinek megalakítását. Politikailag pedig megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a helyi ellenforradalmi elemek bátorságot kapva végrehajtsák az államhatalmi szervek funkcióinak kisajátítását és mégkezdjék a hatalom átvételét. A fővárosban a Széna téri csoport különösen jelentős szerepet játszott a főváros környékének és részben a tatabányai bányavidéknek a fellázításában és helyi ellenforradalmi fegyveres erőinek a megszervezésében. Ez a csoport járt Oroszlányban, Tatabányán, Tatán, Nagykovácsiban, Pilisszentivánon, Pilis vörös váron, Solymáron, Ürömön, Budakalászon, Pomázon, Csolnokon, Dorogon. Egyes itteni akcióiknak messziről nézve az a látszata keletkezett, hogy mindezeken a helyeken önálló fegyveres csoportok, különkülön egységek alakultak, hogy sikereket ért el az ellenforradalmi mozgalom. Ezenkívül ez a csoport november 2-án teherautókon és autókon egy jelentős kiszállást hajtott végre. Felfegyverkezve leutaztak Győrbe. 2-án éjjel és 3-án délelőtt Győrött tartózkodtak, nyilatkozatokat adtak a győri Vörös Csillag Szállóban nyugati újságíróknak, majd 3-án átmentek Szombathelyre, ahol megtámadták és megszállták az egyik laktanyát. A Ráday utcai csoport az enyingi járás községeibe ment ki. A VIII. kerületi felkelők úgy járták a vidéket, hogy a Magyar Honvéd c. lapot szállították Dunántúlra. Jártak Székesfehérvárott, Veszprémben, Győrött, Esztergomban. Dudás emberei pedig saját lapjukat, a Magyar Függetlenséget szállították vidékre. Jártak Szolnokon, Kecskeméten, Dunaföldváron, Pen telén.49 Az egyik győri fegyveres csoport nemcsak Győrött ellenőrizte az üzemi fegyveres őrségeket (amelyek közül néhányat ő maga hozott létre), hanem sorrendben a következő helyeken járt még: Tét, Sárvár, Szombathely, Budapest, Celldömölk, Pápa, Sárvár. Bár a Török-féle csoport, amelyről itt szó van, néhány fegyveresből állott összesen, a fentebb felsorolt helyeken (Budapestet kivéve) mindenütt elvégzett valamilyen katonai vagy politikai akciót. A győri Vagongyárban inspirálták a munkástanácsot, ellenőrizték a fegyveres őrséget, Szombathelyen meglátogatták a megyei nemzeti tanácsot, a győri Vagongyárban gyűlést tartottak és a gyűlés elé idézték a népi rendszerhez hű munkásokat azon a címen, hogy az „ÄVH ügynökei" voltak, és lincs-hangulatot provokáltak ellenük. Téten a forradalmi tanács ülésén vettek részt, 48 FB. В. II. 1383/1960/31. 28 — 30. 1. 49 FB. BII. 1383/1960/31; FB. B. 918/1957/7. A szabadságharcosok vidéki központja (Magyar Honvéd, 1956. nov. 1.), Magyar Függetlenség (Magyar Függetlenség, 1956. nov. 1. reggeli szám).
