Századok – 1966

Tanulmányok - Molnár János: Fegyveres csoportok 1956-ban; az ellenforradalom „hadserege” 1127

FEGYVERES CSOPORTOK 1956-BAÎï 1139 A lumpen-elemeknek a csoportok vezetésében is elég jelentős szerepük volt, de a katonai vezetés nem az ő kezükben volt, mint ahogy nem első­sorban közülük kerültek ki azok a politikai vezetők sem, akik az állami, társadalmi, politikai szervekkel tartották a kapcsolatot, tárgyaltak, meg­beszéléseken vettek részt. Az ilyen szociális kategóriák képviselői gyakran a csoportok felső vezető magjában is túlsúlyra jutottak. így pl. minden­képpen a Corvin-közi parancsnokságon, ahol a mintegy 10—15 főnyi stáb közül 6—8 fő ezt a kategóriát képviselte, s közülük Duk 17-szer, Mész és Sipőcz 16 —16-szor, Dilinké 7-szer, mások is 8 — 9-szer voltak büntetve. Azon­ban itt is, mint ahogy általában, az igazi vezérkar nem -belőlük állott, hanem politikailag tudatos reakciós elemek, mindenekelőtt a Horthy-rendszerben magas katonai vagy rendőri poszton dolgozó emberek, volt tisztek kezében összpontosult. Az ilyenfajta kategóriák száma az országban több ezer főre tehető, és éppen elegen voltak ahhoz, hogy megoldják a csoportok vezetésé­nek feladatait. A számítások azt mutatják, hogy az ellenséges kategóriák közül kb. 15 ezer fő aktivizálódott. (Tőkés vagy földbirtokos érdekeltsé­gűek, papok, Horthy-tisztek, csendőrök, rendőrök, burzsoá pártvezérek, nyilasok, SS-katonák, magasrangú horthysta tisztviselők stb.) Vizsgáljuk meg ezt a kérdést részletesebben. A Corvin-köziek parancs­nokai közül két fő a volt nyilas párt tagja, négy-öt pedig ismert horthysta tiszt volt, egy másik a rongyos gárda önkéntese volt 1944-ben. (A Pongrácz­fivérek kúriai bíró gyermekei, egy másik parancsnok, Iván Kovács, Horthy­tiszt fia volt.) A Dudás irányítása alatt álló és a Szabad Nép székházban mű­ködő csoport egyik katonai parancsnoka és helyettese Horthy-tiszt, ill. csendőr volt. A Széna tériek vezetője Szabó, Horthy-őrmester, társai egy ludovikás tiszt és egy kémkedésért 15 évre elítélt katona. A Baross téri és a Péterffy Sándor utpai kórház köré tömörült csoport vezetői közül az egyik zászlóalj­parancsnok a Prónai-különítmény tagja volt, a másik egy romániai illetőségű bárói család elsőszülöttje. Az újpesti vezérkarban 3 Horthy-tiszt, 2 nyilas, 3 polgári politikus (Sulyok-párti, Baross-szövetségi stb.) volt. A csepeli fegyveres csoport 4 vezetője horthysta katona-csendőr, 4 rendőrtiszt volt. A Várban székelő egyik csoport vezetője Végvári Vazul szerzetes volt. A horthysta-fasiszta elemek vezetőszerepét eszmeileg-katonailag régen előkészítették a már említett — 1945—48 óta mííködő — illegális szervezetek. Különösen a katonai-csendőri (hadapródiskolások, Botond hadosztály) és kle­rikális jellegű (Keresztyén Front, ciszterciták stb.) csoportok. Nem mindenütt egyforma szervezettséggel és természetesen nem pontosan követhető módon, de a főbb pontokon (Corvin-köz, Baross tér, Üjpest, Csepel) teljesen ők irá­nyítottak.3 0 Hasonló funkciót töltöttek be azok a kémek vagy ügynökök is, akik . már korábban az országban voltak, vagy 23-a után érkeztek. A polgári szerzők némelyike csodálatos naívsággal kérdezi, hogy hol vannak ezek a Nyugatról beküldött emberek, miért nem fogták el őket, hol vannak a bizonyítékok szerepükre ? Az ellenforradalom leverését követő kuszált viszonyok alatt az ilyen típusú elemek elhagyták az országot, és itthagyták azokat a rétegeket, ame­lyekre támaszkodtak, amelyeket felhasználtak. A tényeket vizsgálva kitűnik - ezt a nyugati sajtótudósítások is leírják —, liogy október 26-a után tulajdon -36 A fent említett forrásokon kívül: B. M. Ellenforradalom Magyarországon. Össze­foglaló jelentés a budapesti és megyei ellenforradalmi fegyveres gócokról. I—III. köt. 2 Századok 1966/6.

Next

/
Thumbnails
Contents