Századok – 1966
Tanulmányok - Molnár János: Fegyveres csoportok 1956-ban; az ellenforradalom „hadserege” 1127
1136 MOLNÁil JÁNOS csoportok politikai és szociális arculata alapjában egynemű volt és igen egyértelműen körvonalazható. Ezek a fegyveres csoportok, ez a „hadsereg" ugyanis lényegében reakciós, fasiszta és lumpen-elemekből állott. Különösen nagy számban köztörvényes bűnözőkből. A lumpenproletariátus összetétele a népi demokratikus rendszerben megváltozott. Alapvető tömegeit most is — mint 1945 előtt — a munkakerülő, bűnöző elemek adták. Ezek nagyrésze — akkor, amikor éppen nem börtönben ült — valamilyen ipari munkahelyen dolgozott. A revizionista és ellenforradalmi agitáció, a nyugati sajtó és rádió munkásnak is tekintette őket. A felszabadulás, a fordulat éve után egy ideig az ilyen — 1945 előtt is a lumpen rétegekhez tartozó — elemek száma csökkent. Sokan közülük dolgozó munkássá váltak. Ez a folyamat azonban a társadalmi elégedetlenség növekedésével párhuzamosan megakadt. Sőt később ellentétes tendencia: az antiszociális rétegek növekedése következett be. Másrészt pedig növekedett a számuk a deklasszálódott kispolgári elemekkel, a volt fasiszták, valamint a volt uralkodó osztályok deklasszálódott tagjaival. A tüntetések egyik fő követelése 24—25-én már a politikai foglyok szabadonbocsátása volt, és minden jelentős vidéki tüntetésnek követelése volt e jelszó valóra váltása. Az ellenforradalom alatt kb. 13 — 14 000 elítéltet -engedtek ki a börtönökből. A börtönök kinyitása október 24-én kezdődött Győrött, 25-én Kaposvárott, Zalaegerszegen; 26-án Tatabányán, Oroszlányban, Nyíregyházán stb. nyitották ki a börtönöket, ill. a rab-munkahelyeket. Néhány börtönt később nyitottak ki. így a vácit 27-én, az Országost 31-én, a Fő utcait november 1-én.24 A kiszabadult, mintegy 13 ezer fogoly közül 5400 volt politikai, a többiek köztörvényes bűnözők voltak.2 5 Ami a politikai foglyokat illeti, ezek között a Rajk-perben vagy egyéb koholt perekben elítéltek már nem voltak. Túlnyomó többsége háborús bűnös, nyilas, kém volt. Kiszabadulásuk után azonnal bekapcsolódtak a jobboldali klerikális, reakciós pártok megszervezésébe. A foglyok nagyobbik része vidéken szabadult és azután Budapestre jött. Előbb szabadultak ki a köztörvényes bűnözők. A politikai foglyok egy része csak október 27-e után szabadult ki, míg a köztörvényesek már 25 — 26-án nagyrészt kiszabadultak. A köztörvényes bűnözők szinte teljes tömegükben azonnal bekapcsolódtak a fegyveres harcokba. A politikai foglyok ezekben a harcokban vezetőszerepet játszottak. Saját politikai szervezkedésüket november 1-én kezdték meg, amikor létrehozták „A Volt Politikai Foglyok Szövetségét", ennek fő védnökségét Mindszenty József vállalta.2 6 Ezen kívül a gyorsan megalakuló szélsőjobboldali pártok vezetői lettek. A fővárosban sok fegyveres csoport működött. A budai részen főbb . központok a Széna téren, a földalatti állomás felvonulási épületei környékén, Óbudán a Schmidt kastély környékén, a Móricz Zsigmond körtéren, a pesti részen a Royal szálló környékén, a Hársfa utcában és a Continental szállóban, a Baross téren, az ún. Corvin-közben (tulajdonképpen Kisfaludy-köz), a Kilián-laktanyában, a Práter utca, Tűzoltó utca, Tompa utca környékén voltak. Később, 28-a után lett a Dudás-csoport központja a Szabad Nép 24 A rabok kiszabadulásáról a korabeli sajtó is cikkezett. Pl. Zala, okt. 26. Uj Fehérvár, okt. 27. Új Zala, okt. 30. 25 Lovas Márton: Mi történt Budapesten október 23-tól november 4-ig. Bpest. Kossuth. 1957. 137. 1. 26 Magyar Nemzet, 1956. nov. 4.
