Századok – 1966
Tanulmányok - Molnár János: Fegyveres csoportok 1956-ban; az ellenforradalom „hadserege” 1127
FEGYVERES CSOPORTOK 1956-BAÎï 1137 székház, ugyancsak ezután egy másik csoporté a VII. ker. pártház. Legnagyobb egységek a Széna tériek, Corvin-köziek, Tűzoltó utcaiak és a Baross tériek, valamint a Szabad Nép székházbeliek voltak. Vizsgáljuk meg néhány felkelő csoport kialakulását. Viszonylag pontosan körvonalazható a Széna téri felkelő csoport kialakulása. Kis csoportok már 24-én ide húzódtak. Ez a csoport két nagy és több kisebb forrásból keletkezett 26-a után. Az egyik a pilisszentiváni javító munkahely volt, ahol politikai elítélteket és köztörvényes bűnözőket dolgoztattak az ottani bányában. Itt dolgozott — mint politikai elítélt — szabadulásáig, 1956 nyaráig gróf Andrássy Alfréd is. Szabadulása után politikai érdeklődése a Petőfi-kör felé vonzotta és az ottani viták látogatója lett. 1956. október 25-én ment vissza Pilisszentivánra, bejutott a munkahelyre és az ott levő rabmunkások előtt beszédet tartott. Mintegy 100—120 főnyi csoportot szervezve közülük, elindult a főváros felé. Útközben végrehajtottak néhány akciót az útbaeső falvak és gyárak megfélemlítésére, majd Budapesten csatlakoztak az akkor még kis létszámú Széna téri csoporthoz. Ezek közül 17 főt november 4-e után bíróság elé állítottak. Közülük 11 fő bányában dolgozott Pilisszentivánon, a többiek útközben csatlakoztak hozzájuk. Ali „bányász" közül 7 volt büntetve mint köztörvényes bűnöző, összesen 25-ször. Közülük 1 fő 13-szor, egy másik 3-szor, 3 fő 2-szer, a többiek egyszer-egyszer.2 7 A Széna téri csoport másik fő forrása az oroszlányi bányákban javító munkán dolgozó, elsősorban köztörvényes bűnözőkből került ki. őket egy hasonló összetételű tatabányai csoport szabadította ki, és október 26-án csoporttá szerveződtek. Rablott autóbuszokon megindultak — kb. 150 fő — Budapest felé. Nagykovácsiban lefegyverezték a rendőrőrsöt, élelmiszert raboltak maguknak a hizlaldából. Közben 28-án reggel a Széna térieket, az Andrássy-féle csoportot — akik előzőleg „Szabó bácsit" vezetőjükké választották, — a magyar fegyveres erők — főleg a Bem-laktanya 80 fős egysége — kiszorították állásaikból. Kimenekültek Budapest határába. Velük találkozott és egyesült az addig Tatabányán, Nagykovácsiban, Pilisszentivánon tevékenykedő oroszlányi csoport, és most már együtt vonultak be újra a Széna térre. Ezután alakult meg a Széna téren az ún. „bányászbrigád", amelyiknek különösen kiemelkedő szerepe volt az ÁVH tagjainak üldözésében és általában kommunisták, bírók, ügyészek stb. letartóztatásában. Központjuk a Maros utcai laktanya lett, amelyet a Széna téri csoport október 30-án foglalt el. A Maros utcai laktanya az ellenforradalmi hadsereg budai részlegének olyan központjává vált, mint amilyen Pesten a Kilián-laktanya vagy a Corvin-köz volt. Az oroszlányi csoport tagjai közül 14 főt bíróság elé állítottak. Közülük 14 fő volt büntetve, 1 politikai okok miatt, a többi köztörvényes bűnöző volt. (Rablás, munkakerülés, betörés, csavargás stb. miatt elitélve.) A 14 fő együtt összesen 45-ször volt büntetve, egyikük 8-szor.2 8 A Széna téri csoport ezen kívül más forrásokból is táplálkozott, amelyek ugyan számszerűen a csoport tagjainak kisebb részét alkották, politikailag és katonailag azonban jelentős tényezők voltak. így a csoport tagjai között voltak Nyugat-Németországból 1956-ban — október 23-a előtt — visszajött és itt kémtevékenységet folytató személyek. Egyikük e kapcsolatait felhasználva próbálta meg, hogy az osztrák követség segítségével fegyverért menjenek ki Ausztriába. A csoport tagjai közül rajtuk kívül még 3, közelebbről " Fővárosi Bíróság (a továbbiakban FB.) FB. В. II. 2383/1957. 28 FB. В. II. 1383/1960/31.
