Századok – 1966

Tanulmányok - Molnár János: Fegyveres csoportok 1956-ban; az ellenforradalom „hadserege” 1127

FEGYVERES CSOPORTOK 1956-BAN 1133 Kikből állott, hogyan szerveződött meg az ellenforradalmi hadsereg? Kialakulásában, abban is, hogy kik csatlakoztak hozzá, jelentős szerepe volt a véletlen elemeknek. Csellengő emberek sodródásának, félreértett szituációknak, ijedtségnek, az elkeseredett és bosszúvágytól hajtott emberek törekvéseinek, megcsúfolt tiszta vágyaknak stb., stb. Nem ezek a véletlenek határozták meg azonban a fegyveres csoportok létrejöttét, nem ezek befolyásolták összetételüket. Talán soha nem lehet pontosan kimutatni az egyes felkelő csoportok létrejöttének folyamatát, de a fegyveres csoportok szociális és politikai összetételének vizsgálata a rendelkezésre álló adatok alapján nagyon egyértelmű következtetéseket tesz lehetővé. A 23-án este és éjjel lefolyt katonai akciók fegyverhez juttatták a felkelő csoportokat. Az első napokban még igen kaotikus és szervezetlen volt a sok felkelő csoport, de mindenütt volt már egy szilárd és jól irányított mag. Ekörül azonban nagy hullámzás volt és ennek a hullámzásnak fontos tényezője volt a diákság. Diákok — egyetemisták és középiskolai diákok — is részt vettek az ellenforradalom fegyveres harcaiban. Három nagyobb csoportjuk volt. Az orvostanhallgatók és a jogászok kisebb csoportjai a Tompa utca, valamint a Corvin-köz környékén, vegyes összetételű csoportok a Móricz Zsigmond körtéren és egy kisebb, főként műszaki egyetemi diákokból álló csoport a Városmajorban harcolt október 23. és 25. között. Létszámuk nem volt jelentős. Már 24-én kiéleződtek az ellentétek közöttük és a fegyveres csoportok egyéb rétegei között. A Corvin-közben levő hallgatók küldöttei már 24-én felkeresték a Rádió épületét visszafoglaló katonai egység parancsnokát, bejelentve azt a szándékukat, hogy a Corvin-köz leteszi a fegyvert. A Corvin-közi felkelők elkergették és árulónak bélyegezték a visszaérkező követeket.1

9 24-én más felkelő egységek is — főleg diákok kis csoportjai — közvetítőkön — pl. az írószövetségen és egyes személyeken — keresztül jelezték fegyverletételi hajlandóságukat. A harcokból visszavonulók és a többiek ekkori összetűzésére, fegyveres összecsapásaira utal a felkelők fegyveres csoportjai által pontosan meg nem állapítható helyen kiadott sokszorosított újság 27-i és 28-i száma, amelyik nyilván a 25-i és 26-i tapasztalatokra utal. Ezekben az újságokban nagyon nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy tovább kell folytatni a harcot, még nem érkezett el a győzelem, nem szabad letenni a fegyvert. A 28-án megjelent szám vezércikke többek között így szól: ,, . . . aki ebben a helyzetben rá próbál beszélni Titeket a harc feladására, vagy fegyveretek eldobására, azt úgy lőjétek le, ott a helyszínen, mint a legrühesebb ÁVO-s kutyát, még ha soraitok közül való is." Félreérthetetlen, határozott állásfoglalás volt ez az ingadozókkal szemben.2

0 Az egyetemi hallgatók csoportjai október 31-ig soha nem képeztek önálló egységeket a felkelők között, és amikor 26-án a Corvin-közből és a Városmajorból is visszavonultak (a Móricz Zsigmond körtéri fegyveres csoportból már 24-én elvonultak és egy részük a Corvin-köziekhez csatlakozott), ez a kivonulás nem egy szervezeti egység vagy szervezeti egységek leválását jelentette, hanem politikai különválást. Az elvonulók nagy része fegyverét eldobta, más része a kollégiumba vitte. 19

Belügyminisztérium Irattára (a továbbiakban BM.) V—150 006/10. (Jkv. 1957. jún. 19. 126 — 145) és BM. V. 150.005/8. (Jkv. 1958. II. 4. 65—70). го Fegyveres Újság, 1956. okt. 28. Valószínűleg a Baross téri csoport lapja volt