Századok – 1966

Tanulmányok - Molnár János: Fegyveres csoportok 1956-ban; az ellenforradalom „hadserege” 1127

FEGYVERES CSOPORTOK 1956-BAN 1129 emigráció, különösképpen a revizionisták hasonló módon foglalnak állást. De így foglal állást gróf Széchenyi György, úgy is mint volt munkás. Szerinte Óbudán is a csepeli munkások harcoltak, vele együtt.3 A fegyveres csoportok összetételével, a „hadsereg" eredetével összefüggő fontos kérdés, hogy mikor és hogyan nyitották ki a börtönöket. Bár a magyar ellenforradalomról szóló polgári írások túlnyomó többsége kronologikusan tárgyalja az eseményeket, egyetlen egy sincs, amelyik valamelyest pontosan meghatározná a börtönök kinyitásának idejét. Az ENSz-jelentés ama a fejezetben, amelynek témája az ellenforradalom esemény-története, a következő módon ír a börtönök kinyitásáról: ,,A kormány november 2-án felhívta az ÁVH volt tagjait, hogy jelentkezzenek felülvizsgálatra. Ennek a felhívásnak sokan eleget tettek. Közben a nép kiszabadította a börtönök foglyait."4 Hogy a „közben" mikor volt, azt nem lehet tudni. A jelentés másik fejezetében — elszigetelt epizódként — szólnak csak arról, hogy a győri börtönt október 25-én nyitották ki.5

Hasonló pontatlanság jellemzi Mérayt,6

Freyert.7 Mikes csak a váci fogház foglyainak kiszabadulásáról beszél, akik 27-én éjjel 3 Qeorg Oraf Széchenyi : Ungarn zwischen Rot und Rot. Ein Bericht aus den Jahren 1944—1956. Biederstein Verlag. München. 1963 (a továbbiakban Széchenyi) 171. 1. Gróf Széchenyi a felszabadulás után hosszabb ideig börtönben volt. 1956-ban fegyveresen részt vett az ellenforradalmi lázadásban, majd disszidált. Az NSzK-ban létrehozta a Volt Politikai Foglyok Szövetségét. Könyve arisztokrata érdekektől fűtött, alacs'ony színvonalú írás. A politikai „jólértesültségének" számos badarság a következménye. Pl. „Rákosi—Hegedűs—Piros triumvirátus a hatalom birtokosa" (130. 1.); a háttérben a hatalomért harcoló egyik csoport, a szociáldemokraták (uo.). Szerinte a mezőgazdaság szocialista átszervezése azért volt káros az országra, mert 5000 munkás foglalta el a vezető posztot, a mezőgazdaságban és eltanácsoltak onnan jól bevált szakembereket, a nagybirtok volt intézőit stb. (uo.). Mindamellett — nyilván családi okokból — úgy véli, hogy 1956 nem is Kossuthhoz, hanem Széchenyi Istvánhoz vezet vissza. „Der von István Széchényi bebahnte Weg führt in gerader Linie über András Bajcsy-Zsilinszky zur Person von Imre Nagy." (Uo. 11. 1.) 4 ENSz 71. §. 6 ENSz 497. §. 6 „Doch in den späteren Tagen der Revolution wurden auch viele Kriminelle aus ihren Zellen befreit". Tibor Méray: Dreizehn Tage, die den Kreml erschütterten. Imre Nagy und die ungarische Revolution. Landen-Müller. München, é. n. (1961), 166. 1. (a tobábbiakban Méray). A Szabad Nép munkatársa, az írószövetség párttitkára volt. 1956-ig rendkívül szektás-dogmatikus álláspontjával tűnt ki. Később revizionista, majd polgári álláspontra tért át; 1956-ban disszidált. Egyideig vezetőszerepet játszotta londoni, majd párizsi Irodalmi Újságban, Aczél Tamással írták „Az értelem lázadása" e. könyvet, amely 1956 előkészítésének idejéről, az írók szerepéről szól. Méray könyvében világosan megfigyelhető a revizonista frázisoktól a polgári lényeghez való átmenet. Polgári ismertetői is aláhúzzák ezt, mondván, hogy a „kommunizmus fogalma" igen „általánossá" (frázissá) vált már nála. Az emigráció polgári szárnya — pl. Kovács Imre — határozottan bírálta, mert sokallta a Nagy Imre iránt táplált illúzióit. Nem annyira könyvének értékei, mint inkább a szerző személye (a megtagadott baktériumháború, a „sztálinista" múlt) okozták, hogy nyugaton a legnagyobb visszhangot kiváltott könyvek közé tartozik. Először franciául, majd angolul jelent meg. A német kiadás a két előző javított szövegének fordítása. 7 Peter Fryer: Ungarische Tragödie. Köln. Markus Verlag. 1957 (a továbbiakban Fryer) 18 — 20. 1. A szerző az Angol Kommunista Párt tagja és lapjának, a Daily Workernek a tudósítója volt. Az ellenforradalom alatt néhány napig Magyarországon tartózkodott, s mert lapja nem közölte megzavarodott ós hamis tudósításait, az „igazság" nevében felháborodott. Gyenge és igen sok tévedést tartalmazó könyvének az szerzett népszerűséget, hogy szerzője hitehagyott nyugati kommunista. A könyv megjelent angolul, olaszul, japánul stb.