Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1034

1036 FOLYÓIB.ATSZEM1E szubjektív alapon végezni. Az osztályozás rendszerét egységesen kell kialakítani valamennyi levéltárban. Végül a tájékoztatás kérdéseit veti fel, s hangsúlyozza itt az információ gépesítésének szükséges voltát. — P. G. SZEMJONOV: A szovjet nemzetek függetlensége (22 — 33. 1.) történeti áttekintést ad a kérdés fejlődéséről, Lenin 1917 előtti elképzeléseiről, az önrendelkezés elvének kimondásáról ós tényleges megvalósításáról. Az önrendelkezés elve a nemzetközi egyesítés eszköze volt a szovjet fejlődésben. A már kialakult helyzet a szovjet nemzetek szuverénitásának teljességét adja. Ha ma nagyobb joghatóságot biztosítanak az egyes szövetséges köztársaságoknak, ez nem kikényszerített engedmény, hanem a demokratikus centralizmus objektív következménye. — N. N. JAKOVLEV: Az 1905-ös szovjetekről (34—44. 1.) megvizsgálja (az eddigi irodalom kritikai átrostá'ásával) a szovjetek előzményeiként megalakult munkásbizottságokat, amelyeket nem azonosít a szovjetekkel. Leninre hivatkozva megállapítja, hogy a szovjetek a forradalom csúcspontjának termékei, nem hozhatók bármikor létre. Ezért történetüket 1906 októberétől kell tárgyalni. Nem a mensevikek hozták létre ezeket a szovjeteket, hanem a munkástömegek. Lenin a forradalmi hatalom, egy ideiglenes kormány csíráit látta meg bennük. A további teendőt nem annyira új szovjetek „felfedezésében", hanem az ismert szovjetek történetének alaposabb tanulmányozásában jelöli meg.—M.G. SZEDOV: A Narodnaja vclja (Népakarat) a történelem Ítélőszéke előtt (46—62. 1.) az 1870-es évek narodnyik szervezetének eddigi értékelését vizsgálja: a polgári felfogás az értelmiség osztályok feletti mozgalmát látta benne. Lenin a szociáldemokrácia előfutárainak tekintette őket. Üjabban sok anyagot kiadtak, de még nagyon sok adat lappang levéltárak mélyén. Az eddigi irodalom alapján úgy látja, hogy lebecsülték a szervezet jelentőségét és pozitív szerepét. — N. I. LEBEGYEV: A romániai „történelmi pártok" a szovjetellenes háború időszakában, 1941—1944 (63 — 78. 1.) a nemzeti liberális párt és a nemzeti parasztpárt vezetőinek az állásfoglalásáról ad áttekintést: nem csatlakoztak a németellenes fronthoz, támogatták a szovjetellenes háborút. Csak 1944 tavaszán és nyarán kezdtek Kairóban tárgyalásokat a román kormány tudtával a nyugati szövetségesekkel, hogy lehetetlenné tegyék az országnak a Szovjet Hadsereg által való felszabadítását. Június 20-án mégis kénytelenek voltak mindkét párt vezetői belépni a nemzeti demokratikus blokkba, a kommunista és a szociáldemokrata párttal együtt. Maniu parasztpárti vezető azonban még 1944 augusztus derekán sem volt hajlandó kormányalakításra, amikor a demokratikus blokk tagjai erre felkérték. — A. JA. SEVELENKO: A feudális viszonyok fejlődési útjának összehasonlítása a frank államban és Indonéziában (79 — 96. 1.) az V—IX. századi frank és a II—VII. századi indonéziai fejlődés összehasonlító vizsgálata alapján úgy látja, hogy a termelőeszközök fejlettségi foka, a lakosság foglalkozása, a feudális tulajdon, a függő helyzetben levő parasztság, az államhatalom, a járadékformák és még néhány kritérium vizsgálata arra mutat, hogy a feudális viszonyok kialakulása alapjában azonos úton ment végbe. A rabszolgatartó formáció kimaradása a legtöbb társadalomban megtörtónt, ez nem ázsiai sajátosság. — A visszaemlékezések sorában K. A. MERECKOV folytatja: A csaták útjain c. írását (97—111* 1.), itt 1944 februárjától a Karóliában, a Sarkvidéken és Norvégiában vívott harcokról számol be. — Ugyancsak folytatódik az 1934 júliusi ausztriai nemzeti szocialista puccskísérletre és Dollfuss meggyilkolására vonatkozó dokumentumok közlése (112— 129.1.). — N. N. JAKOVLEV: Lapcfc Franklin D. Roosevelt Fehér ház-heli életéből (130— 142. 1.) részletes eseménytörténeti áttekintést ad 1933—1940 között. — Z. V. UDALCOVA áttekinti a feudalizmus keletkezésének kérdéseivel foglalkozó újabb szovjet történeti munkákat (143 — 151. 1.). — V. B. VORONCOV ismerteti az amerikai polgári szerzők munkáit az Egyesült Államok Csendes-óceáni politikájáról a Japán elleni háború idején (172 —177. 1.), s úgy látja, még többnyire hamisan tárgyalják a kérdéseket, de a tények nyomása alatt már új, reálisabb látókörű irányzat is kialakulóban van. — V. M. KOVALCSUK, G. P. SZOBOLEV: A leningrádi rekviem (191 —194. 1.) megállapítják, hogy a városban a háború ós a blokád idején mintegy 800 000 ember halt éhen. — L. M. HLEBNYIKOV: Az „orosz Faust" (195 — 200. 1.) összefoglalja a meglevő ismeretanyagot Ja. V. Brjusz (Bruce) grófra vonatkozólag (1670 —1735). A skót származású orosz tiszt és hivatalnok, I. Péter egyik híve, aki igen művelt volt (könyvtárában 1418 könyve volt), tudományos kutatásokkal is foglalkozott, ő adta ki az első matematikai könyvet Oroszországban, holland —orosz szótárat is szerkesztett. Tudományos kísérletei révén vált a néphitben varázslóvá, aki az ördöggel cimborál. — N. NOVAJA I NOVEJSAJA ISZTORIJA 1965. 6. sz. — WALTER ULBRICHT: A Kom-munista Internacionálé VII. kongresszusának történelmi jelentősége (3 —13. 1.) részben