Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

FOLYÓIRATSZEMLE 1031 LEGÚJABBKORI MÚZEUMI KÖZLEMÉNYEK. 1964: Az évfolyam egyetlen száma egyrészt az országszerte megnyílt felszabadulási kiállításokkal kapcsolatos beszámolókat tartalmaz, melyekből a legújabb kor dokumentum- ós tárgygyűjtésének, valamint múzeumi megjelenítésének sajátos, a történész számára is feltétlenül érdekes és figyelemre méltó problémája jól kirajzolódik, — másrészt adatokat közöl. DANCZA JÁNOS Heves megyei veteránok visszaemlékezéseinek gyűjtése eímen érdekes adatokat idéz visszaemlékezésekből ill. visszaemlékezőkről. — KANYAR JÓZSEF Somogy megye felszabadulásának történetéhez közöl adalékokat a nyilas megyeszervezet egyre jelentéktelenedő tevékenységéről, az élet megindulásáról a felszabadított területeken, — ez utóbbiak között is különösen a fronttá vált megyerészt emelve ki, melynek szörnyű pusztulását gazdag adatanyag illusztrálja. — ERDÉSZ SÁNDOR egy nyíregyházai építőmunkás még a Tanácsköztársaság óta rejtegetett fegyverének történetét ismerteti. 1966. 1. sz.: A szám első része a legújabbkori történeti muzeológusok 1964 novemberi békéscsabai tanácskozásának anyagát ismerteti: GERELYES EDE az addigi eredményeket áttekintve, a munka soronkövetkező feladatairól szólva hangsúlyozza, hogy a módszertani problémákat csak kiállítások során át lehet megoldani; azokban a bemutatást a munkásmozgalmon túlmenően a kor nemzeti történetének egészére ki kell terjeszteni. — GYŐRFFY SÁNDOR A népi demokrácia korszakának pártjai és tömegszervezetei cím alatt nemcsak ezekről ad áttekintést, hanem kitér az államigazgatási és gazdasági szervekre is: kialakulásukat röviden ismertetve felhívja a figyelmet az ezektől sajátos profiljuknak megfelelően begyűjthető egyes jellegzetes anyagféleségekre. — ORBÁN ANTAL a népi demokratikus korszak tárgyi emlékei gyűjtésének néhány kérdését világítja meg, kitekintéssel a külföldi, vonatkozó szakirodalomra, és felvetve elvi kérdéseket: így pl. korunk tárgyi anyagának viszonya a régebbiekhez, történelemidéző képességük szempontjából. — A szám második részében NAGY DEZSŐ az agrárszocialista mozgalom költészeti hagyományainak gyűjtéséről szólva részint problémákat vet fel e dalok genezisét és az értékelésükhöz szükséges ismereteket illetőleg, másrészt sok érdekes múltszázadvégi dalszöveget közöl a mozgalom egyes ágazatai szerinti csoportosításban. — KILIÁN ISTVÁN a miskolci Földes Ferenc gimnázium iskolamúzeumát mutatja be, jól használható mintaként hasonló jellegű gyűjtemények számára. 2—3. sz.: A szám első része a szakág muzeológusai 1965 tavaszi kecskeméti tanácskozásának anyagát közli. GERELYES EDE a felszabadulási kiállításokat ismertető áttekintéséből főleg a kiállításokban érvényesülő különböző megközelítési módok bemutatása az érdekes: hol, mit emel ki valamely kiállítás, — valamint az ábrázolási módszerek etezmei és technikai problémái és ennek kapcsán az újonnan begyűjtött forrásanyag növekedésének múlt évi eredményei. — WELTNER DÁNIEL A helytörténeti kutatás egyes kérdései c. cikke Kecskemét a két világháború közötti politikai fejlődésének főbb vonásait ismerteti. — SZAMOSFALVI JÁNOS Bács-Kiskun megye 112 felszabadulási emlékkiállításának tapasztalatait ismerteti, érdekes szempontokat adva hasonló kiállítások rendezéséhez. — A szám második felében NEMCSIK PÁL Ózd-vidéki munkásdalgyűjtésének tapasztalatairól számol be, bemutatva a gyűjtés különböző problémáit. Végül több dalszöveget közöl tipológiailag csoportosítva őket, bizonyos magyarázatokkal. — H. Конит MÁRIA 1888-ban a pesti munkások között Lasalle képével és szocialista feliratokkal ellátott gyufacsomagok forgalombahozataláról közöl adatokat: az inkriminált csomagolás képét közölve felhívja a figyelmet Lasalle még a századvégén is eleven népszerűségének e jellemző bizonyítékára. — V. K. MÚZEUMI KÖZLEMÉNYEK. 1965. 4. sz.: DRAVECZKY BALÁZS négy ismeretlen Móra-levelet tesz közzé a Kaposvári Állami Levéltárból: közülük az elsőben Móra 1927-ben a kaposvári múzeum akkoriban tervezett megépítésével kapcsolatban a múzeum belső berendezése, fenntartása, pénzügyi terhei felől tájékoztatja, saját tapasztalatai alapján, a somogyiakat; — a másikban 1929-ben a múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének megszüntetése után a vidéki múzeumigazgatók öntevékeny, kötetlen formájú évi szakmai-kollegiális találkozásainak létrehozását sürgeti a magukra hagyott vidéki múzeumok elszigetelődésének megszüntetésére. — V. K. TISZATÁJ. XIX. évf. (1965) 12. sz.: Sós ENDRE Széljegyzetek Radnóti Miklósnak Farkas Lászlóról írott verséhez címen egy, a magyarországi üldözés elől 1931-ben Bécsbe menekített és ott 1932. január 12-én tüdővészben elpusztult tehetséges kommunista költő tragédiáját eleveníti fel. XX. évf. (1966) 2. sz.: BÓNIS FERENC Még egyszer az ,,elfelejtett" Bartók-önéletrajzról címmel a folyóirat által kétizben is közölt írásról belső és külső ismérvek 21*