Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

1032 FOLYÓIRATSZEMLE 1032 alapján kimutatja, hogy azt nem Bartók írta, hanem Bartók adatai alapján Kristóf Károly újságíró. — OLTVAI FERENC Vedres István egy kiadatlan referátuma a kereskedelemről 1811 eímen közli Szeged nagy fiának a Helytartótanács rendeletére benyújtott, a török átmenő kereskedelem fejlesztésére vonatkozó javaslatát. A referátum keretében Vedres felveti a Szeged—Pest közötti csatorna építésére vonatkozó nagyszabású tervét, és csatolja ezt tárgyaló korábbi munkáját. — B. B. VALÓSÁG. X. évf. (1965) 12. sz.: MÓD ALADÁR Vitával az egységért. A népi demokráciáról fclyó vita eredményei és problémái címen részben összefoglalja, részben továbbviszi a jelzett vitát a pártvezetés és a szövetségi politika kérdése területén. Fenntartja — Szabó Bálint és Ságvári Ágnes álláspontjával szemben — korábbi nézetét, mely szerint az 1949 után bekövetkezett torzulások gyökerei visszavezetnek a korábbi szakaszba. Ügy véli, hogy a nemzetközi helyzet értelmezése és Sztálin 1947-ben tett visszakanyarodása saját 1936 előtti politikája irányában nem magyarázza kielégítően a magyar párt hibáit; ennek előfeltételei a magyar párt múltjában is adva voltak. A torzulás elkerülésére nem volt elegendő, hogy a pártvezetés egy részében — a fő kérdések elvi tisztázása nélkül — megvolt az igény a néppel való széles és szoros egység politikájára. — O. M. VILÁGOSSÁG. VI. évf. (1965) 10. sz.: SZÉKELY GYÖRGY Hitújító a máglyán c. tanulmányában Husz mártírhalálának 550. évfordulója alkalmából a polgári nacionalista és baloldali túlzásoktól egyaránt megtisztított, történetileg hiteles Husz-képet rajzolja meg. A prágai Betlehem-kápolna cseh nyelvű igehirdetője és liturgia-szervezője a pápai egyházfőség tagadásával s az úrvacsora reformjával, a kehelyhasználattal túljutott a wyclifi tanításokon és előremutat Luther felé. A cseh nemzeti nyelvű művelődés előharcosa mentes volt a nacionalista elfogultságtól, a németellenességtől. Bár Husz nem tekinthető antifeudális lázadónak, főképpen az egyház, de a világi nemesség ellen is fordított társadalomkritikája nyomán tanítása mégis antifeudális színezetet nyert, s egy nagy népi mozgalom harci ideológiájává vált. Ellenfeleivel szemben Husz magamagát tekintette igazi kereszténynek, s ellenfeleit keresztényellenességgel vádolta. A tanulmány befejező része nagyszabású keresztmetszetet ad a huszitizmusban találkozó különböző osztályokról, majd röviden összefoglalja a huszitizmus kelet-európai hatását. — SCHER TIBOR Valláskritikai tendenciák a középkori héber irodalomban c., nagyrészt ismeretlen anyagot feldolgozó tanulmányában a valláskritika ókori, a minuth eretnekségben rejlő gyökereinek feltárása után részletesen tárgyalja a középkor híres zsidó valláskritikusait, az afganisztáni származású Chivi al Balchit, aki a Biblia-kritikán keresztül eljutott az általános valláskritikáig, a spanyolországi származású, panteista gondolkodású, kritikai-racionalista szellemű Ábrahám ibn Ezrát, valamint a reneszánsz zsidó előfutárának számító, a „középkori Heine" néven emlegetett itáliai Manuello költőt, valamint az anyagi világ örökkévalóságát, az oksági viszonyt, a lélek halandóságát hirdető spanyolországi Averroest (Ibn Rosd), a teoretikus kutatások szabadságát valló Levi ben Gersont s végül a tragikus sorsú, sokoldalú, deista szellemű Uriel Dacostát. 11. sz.: KULCSÁR ZSUZSANNA Cela di Rienzo c. tanulmányában Itália demokratikus egyesítése XIV. századi előhareosának tragikus egyéniségét és ellentmondásos tevékenységét vizsgálja. Cola di Rienzo első, 1347-i kísérletei a római hatalom megragadására és Itália egyesítésére a bárói és a pápai hatalom letörésében még egy aktív tömegmozgalomra támaszkodott. Második, a pápai politika szolgálatában álló 1354-i kísérlete azonban gyorsan le- 1 rombolta korábbi népi bázisát, s ezzel 1 védtelenné tette magát bárói ellenfelei, a Savelliek és társaik támadásával szemben. — LORÁND IMRE A magyar legitimizmus a két háború közt c. cikkében a magyar uralkodó osztályon belül a legitimisták i és a szabadkirályválasztók közti ellentét kiéleződéséről, a IV. Károly-féle restaurá- J ciós kísérletek kudarcáról, majd az ellentétnek 1925 körüli feloldódásáról, a legitimizmus és a revízió kapcsolatáról, gyenge és hatástalan Hitler-ellenességéről és Szekfü Gyulának a legitimizmust igazoló történetírói tevékenységéről ír. 12. sz.: GECSE GUSZTÁV A páli fordulat c. cikkében azt a vallástörténeti fordulatot ismerteti, amelynek során a kereszténység, kilépve a judaizmus köréből, kompromiszszumot kötve előbb a rabszolgatartó társadalommal, majd állammal, egyetemes világvallássá lett. — HERMANN LEY Az, arab filozófia virágkora c. tanulmányában a haladó mutazeíiták és a reakciós aszkariták harcának keretében a középkori arab filozófia materialista tendenciái főképviselői, AI Razi, AI Farabi, Al Kindi, Avicenna, Al Biruni, valamint Averroes életét és filozófiai tevékenységét vázolja. — VÁMOS IMRE Kereszt és horogkereszt c. tanulmánya (I—III. rósz a 9 —11. számban) a Vatikán ós a német fasizmus közt a második világháború folyamán szövődött