Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

FOLYÓIRATSZEMLE 1023 megyék és céhek által kiadott árszabásokat publikál Borsod megye levéltárából. — SCHRAMM FEKENC régi bakterénekek szövegeit közli az Országos Széchényi Könyvtár K< zirattárában található XIX. századi gyűjtésekből. 2. sz.: Teljes egészében PAIS SÁNDOR a becsvölgyi (Zala m.) gazdálkodást monografikusán feldolgozó, ennek során történeti vonatkozásokat is érintő tanulmánya. — Sz. M. NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK. LXII. évf. (1965) 2. sz.: VOIGT VILMOS A sámánizmus mint etnológiai kutatási prcbléma c. tanulmánya a Reguly Antal emlékének szentelt német nyelvű tanulmánygyűjtemény megjelenése alkalmából ismerteti a szibériai sámánizmus-kutatás jelenlegi főbb irányzatait, a szovjet vallástörténeti, az etnográfiai, a vallásfenomenológiai irányzatot, s legcélszerűbbnek a vallástudományi, az összehasonlító, tipológiai módszerű vallástörténeti irányzatot tartja, amely a maga elgondolásai szerint használja fel a nyelvi és etnográfiai anyagot, és saját feladatait elsősorban a szokások, hiedelmek és folklór-szövegek elemzése útján kívánja megoldani. Ezután felvet néhány megoldásra váró kérdést, így pl.: a sámánizmus alkalmas-e egy nép etnikai meghatározására; osztály tagozódáshoz illeszthető, vallásnak tekinthető-e Î Ezekre a kérdésekre tagadó választ ad. A sámánizmus kialakulását egyébként a korai neolitikumhoz kapcsolja. Tagadja, hogy a honfoglaláskor a sámánizmus lett volpa a magyarság legkifejlettebb ós legjellegzetesebb vallási rendszere. Ehelyett a Kaukázusból, az iráni felföldről és a délorosz steppékről ismert vallásokra utal. — B. B. PEDAGÓGIAI SZEMLE. 15. évf. (1965) 4. sz.: SZARKA JÓZSEF A szocialista pedagógiai grndclat hazai fejlődése c. tanulmánya végigtekint a felszabadulás utáni művelődéspolitika útján: a demokratikus nevelés céljának kitűzésén közvetlen a felszabadulás után, majd az általános iskola megteremtésén, a szocialista nevelői gondolatnak a szocialista ifjúsági mozgalmak (elsősorban a népi kollégiumok) keretében történő kibontakozásán és iskolai térnyerésén. 1950-ben a magyar közoktatás szocialista alapokra helyeződött, cél a szocialista szeme lyiség kifejlesztése lett, a dialektikus materializmus eszmerendszere alapján. Ezután egyenként vizsgálja a fegyelemre, a szocialista hazafiságra és nemzetköziségre irányuló nevelés fejlődését. — SIMON GYULA Húsz év a magyar iskolaügyben c. tanulmánya az iskolaügy szocialista fejlődésének fázisait tekinti át: az iskolaszervezet demokratizálása, az általános iskola megteremtése után az iskolai társadalmi szervezetek kapcsolódtak be a demokratizálásért folytatott harcba. Ezután jött az iskola államosítása, majd a nevelésünket a marxizmus alapjára helyező 1950. évi határozat. Ismertetve az I960—66-os korszak köznevelésének sajátosságait és hibáit, a következő periódusból az 1961. évi oktatási reformot emeli ki. — S. GY. bibliográfiai összeállítást közöl az iskolaügy húszéves fejlődésének főbb útmutatásairól, jogszabályairól. 6. sz.: FELKAI LÁSZLÓ A magyarországi tanítók negyedik egyetemes gyűlése c. tanulmánya megállapítja, hogy az 1870 óta rendszeresen tartott egyetemes tanítógyűlések jelentős állomásai voltak a magyar pedagógusok szakmai szervezkedésének. Az 1890-ben tartott negyedik egyetemes gyűlés az előretörő nacionalizmus, az iskolák keretében folyó nemzetiségellenes, magyarosító politika jegyében zajlott le. A gyűlés újra felvetette a korábbi gyűlések szokásos problémáit: a tanítók munkáját könnyítő intézkedéseket követelt; szolgálati pragmatikát a feletteseknek való kiszolgáltatottság csökkentésére, s hasonló okból a tanfelügyelet korszerűsítését. Kis hangsúllyal ugyan, de itt is felmerült az egységes tanrend szükségének gondolata. Elhangzottak a tanítók anyagi helyzetének javítását célzó követelések is. 6. sz.: BAKOS JÓZSEF Comenius nyelvi tankönyvei a magyar iskolákban : I. A Vestibulum cím alatt kifejti, hogy Comenius e híres latin nyelvkönyvét 1643-ban magyar fordításban kinyomatta Váradon. Ez a kiadás több utánnyomást ért meg a XVIII. század folyamán. Comenius könyvét a XIX. századig használták nyelvkönyvként Magyarországon, elsősorban Sárospatakon. A fordítások magyar nyelvtörténeti adalékokkal is szolgálnak. — BAJKÓ MÁTYÁS Az első sárospataki magyar nyelvű pedagógiai tankönyv (1845) című cikke Szeremlei Gábor, külföldön tanult haladó pedagógus 1845-ben Sárospatakon írt első magyar nyelvű Neveléstanát ismerteti. Szeremlei az anyanyelvi oktatás előharcosa volt. Munkája a kor ismert nyugati pedagógiai irányzatainak hatása alatt készült (Pestalozzi, bell-lancastarizmus). Eszmeisége haladó, „ember és polgár" nevelését vallja céljának. 7—8. sz.: CSINÁDI GERŐ egy európai hírű régi magyar földrajzkönyvről írva Frölich Dávid polihisztor késmárki tanár 1639-ben Bártfán nyomatott Medulla Geographiae practicae c. földrajztankönyvót ismerteti. A könyv, mint ez az I. Rákóczi György udvarába akkreditált francia