Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

1024 FOLYÓIRATSZEMLE 1024 követ egy utalásából kitűnik, Franciaor­szágban és Hollandiában is ismert volt. Pedagógiatörténeti jelentőségét elsősorban empirikus szemlélete adja. Szerzője fel­használta gazdag úti tapasztalatait, s ezzel könyve bizonyos mértókig a szemléltető oktatás előharcosává is vált; e mellett jelentős szerepe volt a magyar földrajzi tudományos nyelv megteremtésében. — Л LM Áss Y GYÖRGY Fáy András, „a haza mindenese" címen a reformnemesség e tipikus képviselőjének pedagógiai törekvé­seit ismerteti. Ezek az ő általános politikai tevékenységének szerves részét alkotják; annak a reiormkori szemléletnek jellegze­tes megnyilvánulásai, amelyek a nemzet neveléset fontos politikai tevékenységnek tekintik. Pedagógiai Írásai: az 1816-ban megjelent „Próbatétel a mai nevelés két nevezetes hibájáról", az 1842-es „Óra­mutató — Jóakaratú hitfeleinek muto­gatja Fáy András" és az 1855-ben megje­lent „A legegyszerűbb, természet- és ta­pasztalatim bb s gyakorlatibb nevelési rendszer" Rousseau ós Pestalozzi hatását tükrözik. Pedagógiai törekvés hatja át szépii odaírni munkáit is. Regényeiben gyakran foglalkozik a reformkor isméit nevelési problémáival, az iskolarendszer demokratizálásának szükségével, a nőne­velés kérdéseivel. Fabuláinak közvetlen erkölcsi nevelő célzata nyilvánvaló. Tö­rekvése demokratikus erkölcsi szemlélet terjesztése. Meséiben leleplezi a nemesi kizsákmányolást, parasztnyúzást és ter­jeszti a reformkori patriotizmus eszmeisé­gét. — ARATÓ ENDRE Az 1848. évi elemi oktatásról szóló törvényjavaslat és a magyar nacir nalizmus c. tanulmánya az 1848. július 24. és augusztus 12. között tárgyalt, Eötvös József által kidolgozott elemi isko­lai törvényjavaslat országgyűlési vitájának nemzetiségpolitikai vonatkozásait vizsgál­ja. Bemutatva a reformnemesség naciona­lizmusának sajátos kettős arculatát, meg­állapítja, hogy a legtürelmetlenebb nacio­nalistának bizonyult, ám következetesen polgári törekvésű szárnnyal szemben Eötvös törvényjavaslata a viszonylag ha­ladó liberális szemléletet tükrözte: a nem­zetiségi területeken a többség nyelvét kívánta oktatási nyelvvé tenni. A javas­latot elsősorban a magyarországi román kisebbségnek a forradalommal együttmű­ködő képviselői és a mérsékelt liberális képviselők kisebbsége támogatták. A radi­kálisabb polgári többség azonban élesen visszautat ította a javaslatot és az augusz­tus 7-i targyaláson a kérdéssel íoglalkozó oiszággyűlesi biz( ttság módosító javasla­tat logadták el, amely előirányozta, hogy a magyar nyelv mindenütt rendes tanul­mány legyen, anyanyelvükön pedig csak azok a tanulók nyerjenek oktatást, akik nem bírják a magyar nyelvet. 10. sz.: DÉNES MAGDA Helvétius szüle­tésének 250. évfordulójára emlékezve kie­meli, hogy Helvétius pedagógiai szemlélete a Locke-tól átvett dogmatikus szenzualiz­musban gyökerezett. Kiemelte a környezet döntő szerepét a nevelésben, ugyanakkor lebecsülte a született tulajdonságok szere­pét, s mivel a környezeti hatások összessé­gót azonosította a legtágabb értelemben vett neveléssel, túlhajtott pedagógiai opti­mizmust tanúsított. Politikai gondolkozá­sában is központi szerepe volt a nevelés­nek, a társadalmi változásokat idealista módon, elsősorban az emberek átnevelésé­től várta. A szenzualizmus volt alapja pedagógiai szempontból jelentős utilita­rista etikai felfogásának, amely jelentős lépés volt a középkori dogmák elleni harc­ban, az erkölcsi felfogás középpontjába állítva az ember boldogságra törekvését. Az egyéni érdekek és az ezeken alapuló közérdek harmóniáját azonban túlhang­súlyozta. Végül kiemeli Helvétius jelentős hatását az utópista szocialisták, elsősorban Owen nézeteinek kialakulására. 11. sz.: DÉKÁN KÁROLY Dckumentumck a Németországba hurcclt magyar egyetemis­ták scrsárcl c. alatt elmondja, hogy 1944. december 8-án a nyilas kormányzat elin­dított Németországba mintegy 2500 kato­nailag behívott magyar egyetemistát: mór­nök-, orvos- és gyógyszerészhallgatókat. A szállítmánv 1944. december 22-én érke­zett meg Breslauba. Az orvos-, gyógysze­részhallgatók, valamint a mérnökhallgatók egy "része itt maradt, innen később léiig szökés jelleggel, a harcbavetés elől mene­külve, Haliéba, majd Grazba kerültek. A mérnökhallgatók másik része Drezdába ment tovább. Itt érte őket a háború befe­jezése. A közlemény a diákok kihureolására vonatkozó, a Szombathelyen székelt nyilas Vallás- és Közoktatási Minisztérium iratai között található dokumentumokat publi­kálja. 12. sz.: FELKAI LÁSZLÓ Kármán Mór emlékezete c. tanulmánya kiemeli, hogy Kármán Mór az első magyar pedagógus tudós, aki önálló tudományos pedagógiai koncepciót dolgozott ki. Munkássága szer­vesen beágyazódik kora társadalmi, politi­kai és mindenek előtt kultúrpolitikai vi­szonyaiba, törekvéseibe. Nem csupán tu­dós, hanem jelentős kultúrpolitikus is, akinek nagy része volt a XIX. századL-második fele magyar neveléspolitikájának alakításában. Jelentősége e téren, hogy a dualista kultúrpolitika fokozatos konzer­vatív ós nacionalista irányba tolódása idején utóvédharcosa az Eötvös—Trefort kezdeményezte demokratikus iskolapoliti-

Next

/
Thumbnails
Contents