Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

FOLYÓIRATSZEMLE 1007 parancsnoki állomány megteremtésében, bemutatva ennek során a Vörös Hadsereg parancsnoki kara összetételében rövid idő alatt bekövetkezett döntő változásokat. — Mucs SÁNDOR Népi demokratikus fcrradalmunk és a hadsereg című tanulmánya kifejti, hogy a horthysta hadseregnek a háború elején még általában intakt katonai morálja a Vörös Hadsereg győzelmeinek és a párt felvilágosító munkájának, valamint a német megszállásnak és az ellenállási mozgalom megerősödésének hatására bomlásnak indult, ha a nyilas terror és propaganda a bomlás folyamatát lassította is. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy 1944 végén az uralkodó osztály a hadsereggel már nem tudott volna fellépni egy szervezett forradalmi mozgalommal szemben. Kiemeli továbbá a németellenes harcra önként jelentkező hadifoglyok aránylag nagy számát, és a tisztikarban a háború alatt a tartalékosok fokozott mértékű behívásával szükségképpen erősbödő demokratizálási folyamatot. Majd elmondja, hogy a felszabadulás után a hadsereg szervezése először a koalíciós politika jegyében történt: a pártellenőrzést ekkor elsősorban a nevelőtisztek jelentették. A háború után a hadsereg létszámát csökkentették, emelték azonban a határőrségét, amit kommunista parancsnokság alá helyeztek. Egyidejűleg megindult a harc a hadsereg politikai megnyerésére is, mely 1946 tavaszán, majd Dinnyés Lajos minisztersége alatt ért el döntő sikert: az akkor 14 000 főnyi hadsereg állománya már felerészben párttag volt. — ÖI.VEDI IGNÁC Néhány gondolat a hadászati hadműveletek politikai céljáról címen politika és hadászat összefüggését elemzi, hangsúlyozva, hogy a politika nemcsak feladatot állít a hadászat elé, hanem aktivan közreműködik a kitűzött feladatok megvalósításához szükséges feltételek megteremtésében. A második világháború több példáján bizonyítja: abból, hogy a háború a politika folytatása más eszközökkel, törvényszerűen következik a hadászat alárendelése a politikának és a hadászati hadműveletek politikai célja. — A. N. SZAGYILENKO, az 1944 — 45. évi szlovákiai partizánharcokban rósztvett szovjet partizánalakulatok egyik parancsnoka a hozzájuk csatlakozó magyar katonákból alakított magyar dandár tevékenységére emlékszik. — WELSEB TIBOR 37 nap a kolozsvári főhadiszálláson című visszaemlékezése rendkívül életszerű, adatgazdag képet rajzol szerzőnek Veress Lajos, A II. hadsereg parancsnoka mellett második segédtiszti beosztásban a román kiugrás után eltöltött néhány hetéről. Igen jól érzékelteti az egyre nyomasztóbbá váló légkört, kapkodást, érdekes adalékokkal szol> gála magyar legfelsőbb vezetés augusztus 23. utáni ingadozására: megtámadják-e a német szövetségből kiugrott Romániát? — A szám elején rövid nekrológot olvashatunk Szimonidesz Lajos vezérőrnagyról (1884— 1965). 4. sz.: TÓTH SÁNDOB Áttekintés a magyarországi felszabadító hadműveletek hadtörténeti irodalmáról c. historiográfiai tanulmánya először a magyar marxista hadtörténeti munkákkal, a kérdést érintő szovjet munkákkal és a résztvevő szovjet katonai vezetők emlékirataival foglalkozik, majd ismerteti a kérdés nyugat-német könyvanyagát: forráspublikációkat és emlékiratokat, valamint bírálja a kérdésre vonatkozó két magyar emigráns munkát. Összefoglaló véleménye szerint a magyar marxista hadtörténeti irodalom kielégítően feltárta a szovjet hadsereg magyarországi harccselekményeinek történetét, nem kielégítő azonban a magyarországi harcok hadművészettörténetének, valamint a Magyarországon harcoló német csapatok harctevékenységének ábrázolása. — ÖLVEDI IGNÁC A honvéd vezérkar 1944. szeptember 4-i memorandumának vitájához cimen a nagybaczoni Nagy Vilmos „Végzetes esztendők" c. emlékiratában közölt, 1944. szeptember 4-i keltezésű, Vörös János vezérkari főnök által a hadihelyzetről Horthy számára készített memorandummal foglalkozik. A memorandum kifejti, hogy a németek nem nyerhetik meg a háborút, mindazonáltal szükségesnek tartja a harc további folytatását a németek oldalán azzal a reménnyel, hogy így időt nyerve, Magyarországra angolszász csapatok vonulnak be és nem a szovjet hadsereg. A memorandum eredeti példánya nem maradt meg, szövege csupán Nagy Vilmos közlésében ismert. Horváth Miklós a közelmúltban egy tanulmányában kétségbe vonta a memorandum hitelességét, e vitacikk viszont e mellett sorol fel érveket. — OTTA ISTVÁN Reflexió „ A háború lényegéről és rendszerezéséről" c. cikkhez címen Fórizs Józsefnek a folyóirat 1965:2 számában megjelent, fenti című tanulmányával vitatkozik. Első ellenvetése, hogy Fórizs a „háború jellege" kifejezést kizárólag a háború politikai jellegének értelmében tartja alkalmazhatónak. Második ellenvetése az, hogy egy háború politikai jellege nem determinálja annak minden meghatározottságát. Nem dönti el tehát az illető háború kirobbanásának időpontját, a benne alkalmazott fegyverfajtákat, hadviselési módszereket. Ezeket a termelőerők fejlettségi színvonala, az adott politikai helyzet stb. határozza meg. — Sz. M. — V. K.