Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1005

1006 FOLYÓIRATSZEMLE lékletként előkerült néhány 1674-ből, a németujvári uradalomból származó búzaszem agrotechnikai vizsgálatának eredményét ismerteti, valamint adatokat közöl az uradalom XVII. századi terméseredményeiről. — SCHRAMM FERENC Feljegyzés 1777-ből aszúbor készítéséről c. cikke szószerinti közlés Babos Gábor a nagyküküllői Szászvessződön írt, az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található szakácskönyvéből. — GUNST PÉTER Nagybirtok-leltárak 1934—1939 cimen különféle peres ügyek kapcsán keletkezett birtokleltárakat tesz közzé (Nirnsee Ferenc ajkai és zsófiapusztai, Gróf János és neje endrefalvi, valamint Tóth László csillagtornyai és körmösdpusztai birtokáról), — O. M. — Sz. M. HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK. 12. évf. (1966) 3. sz.: TÓTH SÁNDOR A horthysta klikk 1944. október 15-i kiugrási kísérletéről cimen a nyárvégi hadihelyzetet elemezve megállapítja, hogy a román kilépés utáni objektíve kedvező hadihelyzet a németekkel való szakítás szükségességét felismerő uralkodó körök és a Magyar Front vezette antifasiszta demokratikus erők összefogását követelte. Horthyék ellenben attól tartottak, hogy a németek még elég erősek minden ilyen kísérlet szétzúzására ott, ahol nem fenyegeti őket a közvetlen szovjet támadás veszélye, — amellett változatlanul az angolszászok felé kerestek kapcsolatokat, legalább egy finn típusú megoldás biztosítására. Ezek kudarcának és a gyors szovjet előretörésnek hatására Horthyék aláírták a fegyverszünetet, de realizására nem tették meg a kellő lépéseket. Bár igaz, hogy a németek jelentős erőkkel rendelkeztek Magyarországon, de ezt a felfegyverzett munkásság bevonásával a hadsereg képes lett volna ellensúlyozni. A cikk ezután október 16. eseményeit elemzi: kiemeli Vörös János gyáva ós kétkulacsos magatartását a fegyverszüneti parancs kiadásának elszabotálása körül, ós elmarasztalja Miklós Bélát is, ki ahelyett, hogy hadseregével együtt állt volna át (ami kétségtelenül nagy pozitív eredmény lett volna), csak személyében fordult szembe a nyilasokkal. Az előkészítetlen kiugrás még a munkásság közbelépése esetén is legfeljebb csupán vérfürdőhöz vezethetett volna, de egy jól előkészített átállás eredményeit nem érhette volna el. A hadsereg átállásának hiányában így a néptömegek szerepe is jóval kisebb maradt hazánkban, mint más felszabadult országokban: a fegyveres harc majdnem egész terhét a Vörös Hadsereg vállalta. — GAZSI JÓZSEF: A Kovpak partizáncsoport portyája a Kárpátokban cimen a legendáshírű, a németek hátában tevékenykedő, mintegy 1200 főnyi partizáncsoport 1943. június 15. — augusztus 6. közötti portyájával foglalkozik, mely — ekkor még a front háta mögött 1000 kilométerrel — egészen a magyar határig jutott el. A magyar katonai szervek a határt biztosították és némi légitámogatást adtak a németek hatalmas méretű ellenakciójához. A szerző — részben magyar jelentések alapján — részletesen bemutatja és értékeli a csoport tevékenységét és a magyar katonai szervekre gyakorolt hatását. A magyar hatóságok kemény belső biztonsági intézkedéseket rendeltek el Kárpátalján, tartva attól, hogy a lakosság körében a határon átszivárgó partizánok fegyveres mozgalmat hoznak létre. A partizáncsoportnak különben, a németek minden igyekezete ellenére, ha súlyos veszteségek árán is — de sokkal súlyosabb német veszteségeket okozva — sikerült kitörnie a gyűrűből; tevékenysége jelentősen hozzájárult a kurszki csata sikeréhez. — GODÓ ÁGNES — SZTANA BÉLA „Nemzetnevelés" és ,,nemzetvédelem" c. alatt a horthysta katonapolitikának a nemzet háborús felkészítését szolgáló propagandatevékenységét ismerteti, behatóan elemezve ennek imperialista céljait és leplezetlen kommunistaellenes ideológiáját. — HETÉS TIBOR Stromfeld Aurél világháborús portréjához cimen Stromfeld világháborús tevékenységét ismerteti: fontos vezérkari beosztásait a harcban álló Monarchia majd minden frontján, s ennek során fokozódó kiábrándulását a Monarchia katonai vezetéséből. — GELLÉRT TIBOR Adalékok a magrjar pclgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság légierejének történetéhez cimen ismerteti a háború végén Magyarországon maradt kb. 650 gópnyi légierő összetételét, majd a november 18-án felállított Légügyi Kormánybiztosság szervezetét és a légierő gazdasági ürügyekkel való további fenntartására tett lépéseket: a személyi keretek fenntartását, a karhatalmi szolgálatot, a légi hálózat kiépítését. A Tanácsköztársaság alatt a repülésügy szükségszerűen a katonai célok szolgálatában állt: katonai szervezetet hoztak létre, növelték a személyi létszámot. A szervezet többször átalakult, fő feladatai azonban változatlanok maradtak: elsősorban felderítés, időnként harci repülések, egyízben légi harcra is sor került. A Vörös Hadsereg az egész idő alatt mindig légi fölényben volt, amit elősegített a kezdettől fogva jól megszervezett repülőgépgyártás is. A Vörös Hadsereg kb. 750 gépéből 640-et végül a megszállók hurcoltak el, 110-et meg kellett semmisíteni. — L. SZPIRIN Lenin szerepét ismerteti a szovjet Г