Századok – 1966
Tanulmányok - Sipos Péter: Az Imrédy-kormány megalakulásának történetéről 62
92 SIPOS PÉTBIl Ennek megfelelően Magyarországon is újra tért nyert a taktikázó külpolitika híveinek tábora, amelynek pozícióját az is erősítette, hogy Anglia és Franciaország részéről az Anschluss után bizonyos érdeklődés mutatkozott Magyarország iránt. ,, ... Az angolok kezdik már felismerni Magyarország . . . politikai fontosságát és kezdik a magyar függetlenséget... az angol birodalmi érdekek stratégiai helyébe beilleszteni. A magyar függetlenséget. . . nem katonai szövetséggel, hanem gazdasági megerősítéssel akarják itt alátámasztani" — írta május 7-én kelt levelében Rácz Dezső, az MTI londoni tudósítója.12 7 Ami a gyakorlati megoldást illeti, elsősorban az angol kiviteli hitelgaranciák keretének növeléséről lehetett szó, s arról, hogy Nagy-Britannia élelmiszer- és nyersanyagszükségletének egy részét Magyarországról szerezné be. Hasonló jellegű értesülések futottak be a francia álláspontról is, sőt úgy tűnt, hogy Párizs még -jobban szorgalmazza a délkelet-európai gazdasági összeköttetések intenzitásának erősítését, mint London.12 Mindez lehetőséget nyújtott arra, hogy Imrédy —- már említett City-beli kapcsolatait felhasználva — terveket kovácsoljon a nyugati hatalmakkal való élénkebb nexus kiépítésére, a kormány több tagja, elsősorban Kánya, Keresztes-Fischer és Teleki cselekvő egyetértésével. Persze erőfeszítései és kinyilatkoztatásai nem becsülhetők túl, már csak azért sem, mert az pt hatalomrajuttató tényezők, az uralkodó osztály bethlenista csoportjai •,,... semmi határozott lépést nem tettek a külpolitikai irány módosítására. Ennek oka elsősorban az volt, hogy saját külpolitikai célkitűzéseik homlokterében a revízió állott, márpedig a revíziót a fasiszta Németország nélkül nem lehetett volna elérni".12 9 Figyelembe kell vennünk azt is, hogy Imrédy londoni ismeretségei szűk körre, főként az Angol Bankra és a pénzügyminisztériumra szorítkoztak, s közvetlenül alig jelentettek kapcsolatokat a Foreign Office, és különösen a külpolitikai irányvonal gyakorlati kivitelezésében igen fontos szerepet játszó magasrangú tisztviselők (permanent officials) csoportja felé, amely ellenezte Chamberlain megbékéltetési terveit. Feltehetően ebből a környezetből szerzett értesüléseken alapult Bruce, a Népszövetség magyarországi pénzügyi főmegbizottjának Londonból 1938. május 14-én írott levele Imrédvhez, amelyben kifejtette, hogy a kereskedelmi összeköttetések kiépítésének lehetőségei fölöttébb korlátozottak, s a brit külügyi hivatal véleménye szerint „Magyarország földrajzi helyzete következtében előbb-utóbb Németország karjaiba sodródik".130 Imrédy kinevezése, ígéretei a szélsőjobboldallal való leszámolásra és békés külpolitikára átmenetileg bizonyos mértékig eloszlatták ezt a bizalmatlanságot. ,,A háború óta még nem fogadták Angliában magyar kormány alakulását oly bizalommal és megkönnyebbüléssel, mint Imrédyét. Különösen megnyugtató hatást gyakorolt, hogy a kormány élére egy pénzügyi vezérférfiú került, aki nemcsak nemzetközileg elismert . . . szakember, hanem mint pártkeretek felett álló tárgyilagos gondolkodású államférfi is London legteljesebb 127 OL. Kozma iratok 27. cs. Angol dosszié. 128 OL. Küm. pol. 1938 — 2/19 — 1386 (1583) sz. jelentés szerint Massigli, a francia külügyminisztérium politikai igazgatója kifejtette Khuen-Héderváry követnek, hogy a francia és angol államférfiak gazdasági téren lehetőleg függetleníteni szeretnék a középeurópai államokat. A londoni értesülések szerint az angolok a francia terveket nem látták reálisnak. (OL. Küm. Számjel táviratok London bejövő 29 és 33. sz.) 129 Ránki György: Emlékiratok ós valóság MagyarországlI. világháborús szerepéről. Horthysta külpolitika a II. világháborúban. Bpest. Kossuth Kiadó. 1964. 47. 1. 130 BMI. Imrédy-per.
