Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
A SZOCIÁLDEMOKRATA РАИТ PAKTUMA A FE.TÉEVÁRY-KOKMÍNNYAL 89 melyik eszközhöz nyúlna szívesebben, Ferenc József válasza ez volt: „Gewiss, lieber zur Wahlreform/"ш A kormányprogram összeállítására kevésnek tetszett az alig egy hétnyi rendelkezésre álló idő. Ezért a még újból ki nem nevezett miniszterelnök ellenjegyzésével a király október 10-én ismét elnapolta a parlament üléseit, ezúttal december 19-ig. A kormány tagjai meg sem jelentek a parlament október 10-én megnyílt ülésén, a király elnapoló kéziratát a miniszterelnök irodaigazgatója nyújtotta át az országgyűlés elnökének. A koalíció nevében Andrássy Gyula gróf terjedelmes határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben tiltakozott a koalíció vezetőinek bécsi kihallgatásakor elhangzottak s azok közzététele ellen, tiltakozott a képviselőház újabb elnapolása ellen, kimondta, к hogy fenntartja a június 21-i és szeptember 15-i határozatokat, s helyesli a törvényhatóságok állásfoglalását a „törvénytelen kormány" megsemmisítő végzései ellen. A parlament elnapolását Tisza is helytelenítette, azonban, mint az előző ülésen is, kifejtette, hogy vitának és határozathozatalnak az elnapoló királyi kézirat felett és után helye nincs, ezért pártjának maradék képviselőivel egyetemben távozott az ülésteremből. Mezőfi ezúttal is felszólalt, és azt javasolta, hogy a képviselőház ne vegye tudomásul a feloszlatást, hanem maradjon együtt és alkosson hasznos törvé-I nyeket. Javaslatának indokolásálban Mezőfi hangsúlyozta, hogy „a magyar nép", bár tisztelettel van a nemzeti ellenállás politikája iránt, nem szavakat, hanem cselekedeteket vár ettől a törvényhozástól. „Annál is inkább jogosan várják a cselekedeteket — mondotta Mezőfi —, mert az a nyomorúság, mely már évtizedek óta dúl Magyarországon a nép körében, a mostani törvénytelen, alkotmányellenes időszakban megtízszereződött." Kényszeríteni kell a kamarillát, Bécset, mondotta a továbbiakban Mezőfi, hogy „rántsa le a császár arcáról azt a leplet, amely eltakarja azt, hogy az alkotmányos és törvényes színezet mögött a legnagyobb jogtiprást, alkotmánysértést és esküszegést követi el". Az elnök figyelmeztette Mezőfit, hogy a király személyét ne vonja be a vitába, Mezőfi azonban kivágta magát, mondván, hogy kénytelen ezt tenni, mivel к a királyt képviselő felelős minisztérium nincs az országban. Mezőfi befejezésül felszólította a képviselőházat, hogy szálljon szembe a király önkényével, ha mindjárt a szuronyok erejét szegezik is szembe vele. Az ülésen felszólalt Achim András is, aki támogatta Mezőfi indítványát. Tiszával vitázott, majd Mezőfi indítványát ellenezte Apponyi Albert gróf. Kifejtette, hogy Mezőfi indítványa azzal a veszéllyel jár, hogy a király szétkergeti a parlamentet, s „a mi gyors és talán nevetséges megveretésünk semmi kétséget nem szenved", különösen az esetben, ha a nemzet nem követné a képviselőket ezen az úton. A képviselőház ezután egyhangúlag megszavazta Andrássy határozati javaslatát. Mezőfi indítványa felett pedig nem szavazott, mivel azt Mezőfi írásban nem nyújtotta be, minthogy — saját bevallása szerint — „nem akarta az összhangot megzavárni".1Я0 Ebből a megjegyzésből kitűnik, hogy Mezőfi hangzatos javaslatát maga sem gondolta komolyan, s radikális követelésének hangoztatásakor csupán paraszti választóival igyekezett megtartani az összhangot. 129 Kristóffy : i. m. I. köt. 259. 1. 130 A parlament üléséről lásd: Az 1905. évi február hó 15-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. Második köt. Bpest. Athenaeum. 1906. 12 — 23. 1.
