Századok – 1965
Közlemények - Mann Miklós: Ráth Károly élete és munkássága 836
RÁTH KÁROLY ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 845 kiűzve, a nyugati szomszédtói megszabaduljon valahára."6 9 A Delejtűnek azon számában, melyben Pesty a Rákóczi-induló eredetéről írt — a következőképpen értékelte a német hadak tevékenységét: ,,. . . bátran elmondhatjuk, hogy 1526-tól kezdve különösen a német hadak rettentő pusztítást vittek véghez hazánkban. . ."7 0 A megyei vezetést azért becsülte, mert „annyi vész közepette, mely hazánkat oly bőven érte, meg tudták ők tartani függetlenségüket, mely az utolsó három század alatt oly igen veszélyeztetve volt, sokszor a megyével együtt ellenszegülvén a felülről jövő jog s törvénytelen parancsoknak."71 A Habsburg-ház magyarországi uralmát hazánkra nézve károsnak tartotta, s biztos, hogy ő — mikor az 1663-as évvel kapcsolatban megállapította: „láthatjuk hazánk akkori szerencsétlen helyzetét, melyből elég része volt a magyarnak ! ! !" — gondolt az I854-es évre, a Bach-korszakra. 0, ki levelében a „gyűlölt Bécs" kifejezést alkalmazta, biztos, hogy az utolsó félmondatot a három felkiáltójellel saját korára vonatkoztatta.72 Megvetően írt a Habsburgok oldalára álló hazaáruló főúrról.7 3 ,,. . . javakban ugyan gyarapodott; de dicsőségében ugyan nem, mert az 1687-ki országgyűlés alatt nem úgy lépett fel, mint egy szabad nemzet első tisztviselője. Ekkor esett el a nemzet a szabad királyválasztás jogától." Felhívta a történészek figyelmét egy új kutatási területre. Javasolta, foglalkozzanak olyan helységek történetével, melyek török kézben voltak, hiszen „arról nagyon keveset írtak még".7 4 Ráth az egyes falvak, községek történetét nem helyi elszigeteltségükben nézte, hanem az országos történet alapvető részének tekintette. Az Academiai Értesítőben Patona községgel, a török ellen felállított határőr falu életével foglalkozott. Tanulmányában résztvevően állapította meg a török kegyetlenkedésével kapcsolatban: „Valóban iszonyú helyzete volt a szegény népnek !" Ismertette a törökön kívül a német urak, katonák erőszakoskodásait is.7 5 Szemléletének demokratikus vonásait mutatja, hogy a jobbágyok, katonák élete, története foglalkoztatja. A jobbágyok nehéz sorsával, az idegen hódító által ellene elkövetett kegyetlenségekkel, fosztogatásokkal, jogtalan adókövetelésekkel foglalkozott akadémiai székfoglaló értekezésében is.7 6 1862. július 21-én elhangzott akadémiai előadása is az adózó nép helyzetéről szólt; részletesen előadta, mi mindenért kellett adót fizetni a töröknek; részvéttel írt a jobbágyról, szánta sok terhe miatt. A hatvanas évek elején több előadást tartott az Akadémián. Érdekesebb volt közülük az 1861. április 8-i felolvasása. Ekkor Sebesi Ferenc 1655-ös budai követségéről beszélt — Sebesi magán- és útinaplója alapján. Az előadás jó stílusú, cseppet sem száraz; nyilván lekötötte a hallgatóságot. Szék fog'aló értekezése a „Győrmegyei hódoltságról" szólt. „Ugyané tárgyról, de sokkal TM Ráth K.: Két nevezetes házasság 1682-ben. Győri Közlöny, 1860. 89. sz. 70 Delejtű, 1860. 6. sz. 71 Ráth K. : Győrmegye alispánjai. Győri Közlöny, 1860. 89 sz. 72 Ráth K. : Gr. Wesselényi Ferenc nádor némely nevezetes levelei, 1663-ból. Üj Magyar Múzeum, 1854. 58. 1. 73 Eszterházy Pál nádorról írt ilven megvetően „Két nevezetes házasság 1682-ben" c. cikkében. 319. 1.' 74 Ráth K. : Tóth, Gvőrmegvei helység története a török uralom alatt. Győri Közlöny, 1861. 94. sz. 75 ,, . . .német gyalogságot küldött falura, s ezek által a férfilakosságot összetereltette, fegyver között Győrbe hajtotta, s ott erőszakkal hűségére esküdtette." Ráth: Török—magyar viszonyok. Magyar Akadémiai Értesítő. 1863. IV. köt. 76 Magyar Történelmi Tár, VII. köt.
